Champ, Süni: L. bizije is szöveges, csak a tantárgy mellé ezzel kezdenek, hogy milyen megfelelt, aztán írnak pár sort, hogy miben hogy teljesít, külalak, olvasás, ritmusérzék, szóval kicsit kifejtik. És ez nekünk is pótlapon van, magában a biziben az van, hogy továbbléphet. De ezt a pótlapot meg kell tartani, szóval ez része a bizonyítványnak.
Bólogatás: nekünk is későn jött, 5-6 éves korában. És az igen más formáit még mindig nem érti, nem csak a metakommunikációsat. Vagyis nekem egy kérdésre nem elég azt mondanom, hogy "biztos", mert az nem jelent nála igent. Aranyos, a kérdései után mindig odateszi: ha igen, mondd azt hogy igen. Ez a zárómondata egy-egy monológjának.
Siker: ma megevett három szem répát a levesből, és szájába vett egy zöldbabot. Még kérdezte is, hogy le kell-e nyelnie, de ma még nem kellett.

Haladunk.

(A gyümölcsöst most jegelem, menjen a leves egésze, aztán majd elővesszük újra. Nem akakork sokat, kis lépésekkel menjünk inkább).
És aranyos beszólás: Mentünk ma lapátot venni, amiért tegnap már nagyon nyafogott. Nagy nyeles gyerek ásó, hogy a játszón ő is tudjon mély gödröt ásni, mint a többi gyerek, akinek ilyen kis ásója van. Megáálunk az obi előtt, mert ott mondták, hogy talán van. Kiszállunk, és közli a gyerek:
-Anya, elfelejtettél valamit mondani.
-Mit?
-Ne őrjöngj, ha nincs ásó.
Én úgy nevettem.

Persze nem volt olyan, amit szerettem volna venni, és persze nyafogott kifelé, hogy pont olyat akar, mint a K-é. De szerencsére a másik áruházban volt, ami nekem tetszett és neki is elfogadható volt, így megvettük azt.
Nekünk ez a nyár most jól indul, nagyon sokat játszik a játszótéren másokkal, nagyon keresi a társaságukat. Egész jó napirendünk is kialakult, csak tartani kell ezt, és akkor jók leszünk.