Téma: Napi sikerek

Champ, annyira jó, hogy ennyire érdeklik Z.-t az idegen nyelvek!

Pillanatnyilag jobban, mint a magyar.

Champ: Dávid is a némettel kezdi a lecke írást, a magyar kissé hátrébb van a sorban. Nektek ez a nyelvek iránti érdeklődés nagyon hasznos lesz.

Szanya: szólj, ha meglesz a csöves kukorica! Érdekes ez a gyufaszálra faragós étkezés! Pl: Nekem is bejön az a saláta csomag, amiben a káposzta, répa csíkokra van vágva, olyan jól ropog!

Miri: A tanító néninek egy szomorú fej dukál, mi az hogy mondja csak, remélem a gyerek előtt tette, ha már az üziből kimaradt. Gondolom a dicséret, azért jó volt.

Kiválasztottuk a szemüveget Gizmonak, hogy mennyi ronda van gyereknek ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ (Miki egeres? van ez most vhol? Persze Thomas nincs , nem mintha olyat vettem volna!) Tök türelmesen hagyta, hogy 2 üzletben is legalább 5-6-ot felpróbáljak rá. Ami vicces volt az egyik üzletben, míg a nő előkészült, az én fiam a bejárati ajtóra tapadt és a különböző bankkártyák és egészségpénztárak matricáit nézegette, ezzel az orromat is hozzá érintem, hogy minden részlet megvan-e nézéssel.
A végén mikor kész lettünk, a csaj előhúzott egy K&H matricát! Látnotok kellett volna Gizmot!

Süni: mi ősszel kaptunk a monitoros munkavégzéshez szemüveget, 4-5 kolléganőmmel mentem az optikushoz. Az egyik lány gyerek keretet választott magának, mert tetszett neki a virágos minta.

Szeretem az ilyen kedves eladókat. Z. egyszer egy CBA-ban kapott meg valami polcra csíptethető spirált, mert észrevették, hogy egy hete el sem mozdul onnét, ha vásárolunk náluk.

Champ: Nekem most az újságosnál nagyon tetszik valami Kedvenc-et reklámozó a bódé oldalába berakott poszter, de még nem szedtem össze a bátorságomat, hogy az újabb betétele előtt elkérjem. Múltkor kutyák voltak és csontok összekötve és ki kellett találni melyik kutyához melyik csont tartozik. Nem vásárlok ott egyáltalán.

Én már kértem el a Tescoban törpös plakátot és az akció után simán odaadták. Ezek általában a kukában végzik, ha már nincsenek kirakva.

Süni, igen, ezt Á.-nak mondta, ő mesélte nekem.

Mai sikerünk: megkóstoltattam Á.-val a tormás sajtkrémet (sose szoktunk ilyet venni, most is csak tévedésből vettem ezt), és kiderült, hogy nagyon ízlik neki . A másik pedig a juhtúró volt, ami szintén nagyon bejött neki. Egy jó ideje nem evett már semmiféle tejterméket, úgyhogy nagyon örülök ennek. Persze ezeket is parasztsonkával ette.
Úgy látszik, az erőteljesebb, különlegesebb ízeket jobban kedveli. Szereti a hagymát, a kesernyés gesztenyemézet, a fanyar kökényt, savanyú áfonyát, szedret, meggyet, egrest, más gyümölcsöt nem is eszik.
Champ, és ma elfogyott az idei első eperturmix is, mert így legalább megeszi. Csoki nem volt benne.

Miri, kis gourmand a fiad, nem is gondoltam volna! Jó ha sikerül tágítani az ízlését még ilyen nagyobb korban is! Szerintem a merevség ízlés terén idővel amúgy is kialakul, én pl már elég nehezen hozok be újabb és újabb ételféleségeket a megszokott kis repertoáromba. Férjem bizonyos dolgokhoz befőttet eszik, máshoz savanyút én nem szeretem a befőttet főtt ételhez és még sorolhatnám ezeket...
Süni, majd kérünk egy szemüveges fotót is!

Most nem tudok hirtelen egy konkrét napi sikert kiemelni, csak úgy általában többször is megállapítottam, hogy nagyon nagyon okosodik, csomót kérdez miért-tel, és jókat kérdez.
(Apa, te most miért fekszel itt? Apa lefeküdt a konyhai padon, ott nem szoktunk feküdni)
Most még ezen agyalok, hogy a sok célzott gyakorlás eredményeként akkurátusan mindig mondja, hogy én, te...
Szóval, hogy ezt próbáljam e már leépíteni, vagy még várjak, de azt hiszem most még hagyom ezt.
Az utóbbi napokban mintha merevség is csitulna. Több esetben is feltűnt, hogy gond nélkül követett valamit, amit nem úgy akart először csinálni és csak mondtam hogy ezt most inkább máshogy csináljuk..

Ma délután nem voltam itthon és távollétemben többször is mondta, hogy mama (ill. valószinüleg úgy hogy mamamama), vagyis nem csak hiányolt, de el is mondta.

A lanyommal kapcsolatban en is csupa sikerrol tudok irni.
Januarban volt a mandula+fulmutet, es azota hatalmasat fejlodott mindket nyelvben, es teljesen megszunt az a problema, ami decemberben volt a legdurvabb: hogy mindenert 10x kellett szolni neki. Ezt csak azert irom le, hatha segit valakinek, hogy igenis lehet a rossz hallas nehany tunet mogott. En nem hittem el elotte...

A masik, hogy nagyon szofogado, nagyon meg akar felelni, es minden erdekli.
Most mar ki lehet engedni egyedul a haz ele, es a mellettunk levo kis jatszoterre (persze 5 percenkent ranezek), nem csatangol el. Persze azert konnyu dolgom van, mert itt nincsenek autok, de azert ezt akkor is nagy eredmenynek erzem:)
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Miri: Micsoda ínyenc nyelve van az úrnak!

Tomger: Értettem, majd rajok fel kisokoska képet is!

Zorka: Örülök, hogy a műtét könnyített az életén és persze a tietekén is.
Frézia:

A kis tűzön-vízen át hapsimat elvittük a nagy dombok közelébe, hát olyan óvatosan jött le a cangájával csak ott hagyta meglódulni, ahol már biztonságban érezte magát. Hát az ő kis dombját kinézte két motoros is magának (krosszozni jöttek). A fiam lerakta a sajátját és már ült is volna fel a motorra!
Ma reggel meg felhúzott magával az emeletre és jelezte tegyem össze a laptopot, de már megint levetette velem a papucsot a küszöbnél, addig nem léphettem be. Oké-oké ez a rend. Viszont mindezt pecs nélkül. Most kezdi elhagyni nagyüzembe a pecs-et egyedül teára és barackléra használja.

Én még mindig nem merem egyedül kiengedni az én gyerekeimet.
Igaz, tegnap a játszótérről, ami egy utcával arrébb van, szinte egyedül jöttek haza, mert úgy 200-300 m-t előre rohantak. Végig az út szélén mentek, ahogy tanultuk, és félúton hátra üvöltöttek nekem, hogy elérték a mi utcánk. A ház előtt ültek a lépcsőn, mire én is hazacammogtam.

G ma 3 percig BESZÉLGETETT telefonon apával!

Tomger, ez fantasztikus, ilyesmire Z. a mai napig nem képes. A legsikeresebb telefonálása a bizonyos pizza rendelés volt.

Tegnap viszont megevett egy egész szelet csoki tortát. Most először vette a bátorságot és nem csak nyalogatta a krémbe mártott villát, hanem vágott egy kis falatot és megette. Ezek után kb. egy perc alatt eltűnt a torta a tányérjáról. Többet nem kért, de azt mondta, hogy enni fog a saját szülinap tortájából is.

Champ,
Jó ez a csokitorta evés! Nálunk az evés elég jó, nem konkrétan az ételekkel merev, inkább az evés körülményei fontosak számára. Mármint nehezen veszi az új személyeket evés közben, vagy az új/más helyszíneket.

köszi! A beszéd témája az volt, hogy mit építsenek, ha majd hazajön apa együtt.
3* nyomtam vissza füléhez a telefont, amikor a mondat végén el akarta hajítani a készüléket, de akkor is legalább 15 kérdés - felelet hangzott el némi hátsó segítséggel.+ apa kérdezett egyet, amire nem tudott válaszolni és azt meg besúgtam hátulról és így szuperül folytatták.
Sztem is nagyon jó, emlékszem, hogy telefonálásban a nagyom is iszonyat béna volt sokáig.

Nálunk a telefonos beszélgetés a messze lakó mamával annyi szokott lenni, hogy köszön, válaszol, hogy jól van, lenyom valami másnak értelmezhetetlen szöveget a TV csatornákról és rohan tovább. Skype-olni jobban szeret, mert ott lehet kütyüzni a beállításokkal, de olyankor is inkább jön, megy és valamit mindig odaszól.
A lányom viszont profi telefonáló!

Tomger: akkor apával rendszeresíteni kell a telefonon történő beszélgetést, ha már ilyen jól sikerült!
Én a mai napig utálok idegennel beszélni telefonon, sőt gondolatban többször elismétlem mit fogok mondani és próbálom azt is kitalálni mit kérdezhet majd. Kész stressz! Bár még szerencse, mert ismerőssel akár Szalamandrával, anyámmal órákig képes vagyok.

Elkészült a szemüveg és próbálkozom a hozzászoktatásához. Ma számítógépezéshez feladtam rá, egy ideig hagyta, majd le akarta venni. Ekkor köteleztem egy főzőóra segítségével 10 perc viselésre. Mindig mikor hozzányúlt, közöltem mennyi idő van még hátra. 10 perc után visszakaptam!

Jó olvasni ezeket a sikereket. Telefon, anyahiány kifejezése, szemüveg...

MI bevezettünk mosolygós gyűjtögetőst, és a héten összegyűlt 10+1, így a fiam megkapta az első ilyen nagyobb jutalmat. Egy sisakos malacot, azt a tescós félét. Mind a nyolcat össze akarja szedni, szóval még 70 napig jók vagyunk. (Már megvettem mindet, csak győzze gyűjteni. )

A másik topicban írtam, hogy olvassuk a Coffi-Pocak-Paprika könyvet. Abban volt egy olyan mondat, hogy a lányok hívják korcsolyázni Pocakot, de csak azért, mert majd ő elesik, és akkor kinevetik. És ezt értette a fiam, mert kérdeztem, hogy kedvesek? És mondta, hogy nem, mert csak ki akarják nevetni. Nekem ez olyan jó, hogy látom, hogy azért kezdi érteni ezeket a szituációkat, hogy attól még nem kedves valaki, hogy mosolyog, és hív... Erre tudunk majd építeni később is talán.

Tomger, telefonon beszélgetni nehéz, G. nagyon ügyes:-)

Süni, a férjem nem tudott hozzászokni a szemüveghez, úgyhogy nem lehet könnyű...

Labolen, ez nagyon jó, így nem kerül majd ilyenféle kellemetlen helyzetbe. Tudja minor nevetnek vele és mikor nevetik ki.

Nálunk, Mimi nézi a Disney féle Csipkerózsikát, egyszer csak hív, "gyere, gyere" és mutatja amikor varázsolnak a tündérek és szikrázik a varázspálcájuk vége, hogy "csillagszóró". Én mondtam, hogy "igen, csillagszóró" és annyira örült. És én is örültem, hogy megosztotta ezt velem, remélem ez csak a kezdet (Olvasod Glor? Veletek mi van?)