Sziasztok!
Lehet picit hosszú leszek bocsánat, de az utóbbi időben kavarognak a gondolataim, es idönként úgy erzem csak belemagyarázom a dolgokat és nincsenek is. Nem segít hogy apuka szerint nincs semmi problema a lányunk pusztán félénk és nehezebb természet.
De kezdem is az elején. Van egy lassan 5 éves leányzóm (meg két öccse) a csajszim egy vidám, mosolygós, csacsogós kislány.... ha minden terv szerint megy, ahogy az szokott lenni de mostanában egyre többször dühös látszólag ok nélkül, ilyenkor összeszorítja a fogait, morog és egyre gyaktabban bántja tettlegesen is az öccsét.
Ha valami történik (pl elveszik az egyik matricája a rengetegből, nem arra fordulunk sétánál amerre szoktunk, más teszta van a levesben, apró jelölés lett szerelésnel a biciklin stb. ) ezen egész nap elrágódik es folyamatos vitát gerjeszt maga körül és nem képes túllépni a dolgon Gyakran sírásig hergeli magát, és nem lehet kizökkentenj.
Amúgy mindent nagyon korán csinált, sokmindenben megelőzte kortársait. Mozgásban mindenképp(3 hónaposan támasztás nélkül ült, 5 hósan mászott es egyedül felállt, 8 hósan meg már ment, másfel évesen siman rakta a 9 sőt 2 évesen a 30 feletti kirakókat segítség nélkül, 2 és fel évesen felismerte a betűket (a kirakózás a figyelemhiány miatt már nem megy es a betűket is elfelejtette mintha sosem ismerte volna) a logikája amugy nagyon jó es neha olyan dolgok erdeklik hogy meglep hogy is jut eszébe (pl ha mindenki valaki hasában nőtt akkor az első ember hogyan lett)
Sosem szerette ha megöleltem, babaként sem. Ordított a babakocsiban, autóvan, vasárláskor, minden olyan helyzetben ahol több ember, vagy nagyobb zaj volt. Sírt vagy ha tehette kiment ha a testvére sírt nem bírta elviselni. A rádiót lassan kezdi elviselni.
Az ovit ki nem állhatja, a gyerekektől nagyon fél. Az utcán inkább elfutna a másik irányba csak ne kelljen mellette elmenni. 2 hónap ovi után nem ismerte meg a társait es az ovonéniket a szüreti felvonuláson, nem tudta kik mellé ültettük fel (mondjuk kb 2 perc alatt le is szállt hogy megsem akar menni)
Retteg a betegségektől pedig sosem volt náthánál betegebb. Nem eszik meg szinte semmit az új dolgokat max undorral a szajához erinti ha nagyon kerjük de nem bír beleharapni.
Folyton mozog valamilye evés tévézés, játék közben is. Nem bír megállni
Ha ideges, fáradt vagy nem tud mit kezdeni magával akkor gyakran faltól falig futkozik és időnként valamit motyog magában. Vagy a kis könyvecskejét lapozgatja halálra. Amugy órákig kepes reklámújságokat nézegetni (es nem csak a játekos oldalakat hanem sima ennivalóst is)
Rajtunk kívül csak az egyik mamával mer kapcsolatot teremteni, neki is csak kb 4 evesen kezdett örülni ha jött. Pedig sűrűn látta de mégsem.
Bocsi tényleg hosszú lett
de nincs türelme keresgélni. Az evés egy katasztrófa nálunk is, alig eszik meg valamit kb 4 félét de a kék villával nem eszik mert szerinte annak rossz az íze, az ételizesítőt meg szedjem le a levestésztáról mert böki a nyelvét 
Hát kivancsi leszek a diagnózisra ha eljutunk (bár gondolom hosszú a várólista ráadásul mi elég messze is lakunk) de amiket írtok nagyon sokszor ráismerek a lányomra, szóval lehet szoknom kellene a gondolatot 