Tomger:
Ez tényleg nagyon nagy dolog!

Ha jól emlékszem, akkor Á. ovis korában még nem produkált ilyet. Gyakran játszottunk legóóvodásat, ahol a csoporttársai voltak a szereplők, de ő soha, hanem mindig csak egy figura, akinek nevet is adott, de valójában ő volt, mert ez a cselekményekből kiderült.

Csak elsős korában játszott olyat, na azt már a legóiskolában, hogy ő is szerepelt, és amikor a "tanító néni" kérdezett valamit, akkor már E/1. személyben válaszolt.

Az ismételgetések engem is nagyon idegesítettek, bár Á.-nál ez leginkább kérdésekben nyilvánult meg, de már ez sincs meg vagy legalábbis nem túl gyakran.
Süni:
Örülök, hogy A. is egyre több mindent megért és látjátok a fejlődést!
Én meg annak örültem ma, hogy olyan jól megfogalmazta Á., hogy miért nem tudja elmondani a többiek élményeit, amik a szünetben történtek az osztálytársaival (ma ugyanis sokat beszélgettek erről).
Azt mondta, hogy neki sokkal könnyebb azokat az élményeket elmesélni, amilyet már ő is átélt, pl. az egyik osztálytársa a Miniversumban volt, és már ő is volt ott, és ezt így könnyen elmesélte, de azt nehéz neki elmesélni, ami vagy ahhoz hasonló vele még nem történt meg.