LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Kisgyermekkorban a tipikusan fejlődő kicsik erősen figyelik környezetüket, utánozzák a látott emberek viselkedését, ismétléssel megtanulják képezni a hangokat, szavakat, elsajátítanak mozdulatokat, megtanulnak komplex tevékenységeket. Autizmusban ez a készség különböző mértékben sérülhet. Már a megfigyelésnél is lehetnek problémák, pl. a gyermek mintha csak részleteket, töredékeket érzékelne a látottakból, hallottakból. Az utánzás hiányozhat akár teljesen, de az is előfordulhat, hogy a funkció nem teljeskörű, erre jó példa az echolália is. Az ismétlés megjelenik ugyan, de a hozzátartozó cél – pl. kommunikáció- nem teljesül.

A leggyakrabban az tűnik fel a szülőknek és pedagógusoknak, hogy a gyerek az elhangzottakat megismétli, de a kérést nem teljesíti:
- Kérem a könyvet!
- Kérem a könyvet!
vagy pl. nem válaszol az elhangzott kérdésre, hanem echolálja a kérdést:
- Hogy hívnak?
- Hogy hívnak?


Erről pedig megpróbálják leszoktatni a gyereket azzal az egyszerű megközelítéssel, hogy nem, ez nem jó válasz. Ennek a módszernek az eredményessége csekély. A kommunikáció sérülése miatt a gyerek adott esetben nincs tisztában azzal, hogy ez egy kérés/kérdés. A szavakat meg lehet külön tanítani, meg lehet tanítani külön a kérés, kérdés funkcióját is, tehát egy idő után akár spontán, akár a fejlesztés hatására az echolália általában csökken, de stresszes helyzetben gyakori a visszaesés.

Az echolália nem csak a verbális kommunikáció esetén jelentkezik. Előfordulhat bármilyen környezeti zaj esetén, tehát a gyerek utánozhatja a járművek, madarak hangját is, ismételheti a tévében hallott fordulatokat, és ami nem annyira feltűnő, énekelheti a hallott zenéket.

Az echolália lehet azonnali és késleltetett is. A késleltetett echolália tűnhet úgy, mintha az amúgy rosszul beszélő gyermek hirtelen (és időlegesen) szárnyakat kapott volna a beszédének, nyelvi képességeinek fejlődésére nézve, van, hogy rá sem jön a szülő, hogy a gyermek által használt fordulat csak egy megtanult és megfelelő helyzetben echolált panel. A késleltetett echolália tűnhet képzelődésnek is, ez pedig kellemetlen helyzeteket eredményezhet.

Tapasztalatom szerint előfordul, hogy az autizmusban gyakran jelentkező érzékelési zavar rontja az echolálás mértékét. Ha a gyermek nem tudja a zavaró zajokat a háttérbe szorítani, akkor a figyelme erre fog irányulni és mivel szeretne ezeken valahogy úrrá lenni, ezért ismételgetheti. Ez az ismétlés pedig nem csak a zajokra, hanem különböző történésekre is vonatkozhat, pl. leeső tárgyat felvesz és ismét leejti, becsapódó ajtót újra bevágja, stb.

Mint minden kihívást jelentő viselkedésnél, úgy az echoláliánál is meg kell keresni az okokat mielőtt megpróbálunk változtatni az adott viselkedésen.
Verbális echolália esetén célszerű alaposan felmérni a beszédértési és kommunikációs szintet, és a hiányzó képességeket meg kell próbálni korrigálni. A környezeti hatások zavaró tényezőit legalább a tanulási időszakok idejére jelentősen csökkenteni kell (pl. beszűrődő zajok). Fel kell mérni, hogy a stressz mennyire rontja az echolália mértékét, és amennyiben jelentősen, akkor próbáljuk a beláthatatlan helyzeteket beláthatóbbá tenni vizuális napirend, hetirend, timerek, egyéb eszközök használatával.

Az új szituációk, pl. óvoda vagy iskola első napjai, vagy vizsgahelyzetek szintén eredményezhetnek visszaesést a kommunikációban, így erősödő echoláliát is. Ezt a hozzáértő szakemberek tudják és megértik, de integráló intézményekben komoly gondot okozhat, ezért mindenképpen javasolt az alapos előkészítés (a helyszín előzetes megtekintése, a várható kérdések átbeszélése, a gyerek biztosítása arról, hogy ha nem sikerül a vizsga, akkor is van más lehetőség).

Összefoglalva: Az echolália megjelenhet nem autista gyerekeknél is időlegesen, de autizmusban gyakori és sokáig fennállhat. Oka elsődlegesen a szociális és kommunikációs fejlődési zavar, valamint az eltérő érzékelés. A probléma idővel magától is javulhat, de a szociális és kommunikációs fejlesztés elengedhetetlen.

 

Köszönöm Nagy Emmának (autizmus szakos gyógypedagógus, Autizmus Alapítvány) a cikk lektorálását!

 

Az alábbi példa sarkítottnak tűnik (kissé az is, a helyzet „megihlette” a családtagokat), de megtörtént. 
 
A kertben dolgozva véletlenül belehajoltam egy kaktuszba, egy tüskéje végigkarcolta a szememet és bele is tört a szemembe a hegye. Elmentem szemészetre, ahol azonnal megműtöttek. Beszámoltam a férjemnek arról, hogy mi történt az orvosnál.
 
A folytatáshoz kattints a cikk címére vagy a Bővebben gombra.
Bővebben...

Autizmusban gyakori a beszédfejlődés megkésése, sajátos alakulása. A beszéd csak egy eleme a kommunikációnak, így önmagában nem vizsgálható külön. A kommunikáció szintének felmérésére ebben a cikkben találhattok lehetőségeket.

Nem autizmus- specifikus logopédiai diagnosztikus eljárásokról (mintaoldalakkal): letölthető pdf itt.

Gyermekkori beszéd-/ nyelvi zavarok differenciáldiagnosztikai döntési modellje: Gereben Ferencné–Fehérné Kovács Zsuzsa–Kas Bence–Mészáros Andrea: Beszéd- és nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja letölthető pdf., 56. oldal

 

 

 

Az autizmussal élők kommunikációs képességeinek megállapításához kevés a beszédszint vizsgálata. Az alábbi módszerek a gyermek kommunikációs szintjét térképezik fel.

Charity Rowland, Ph.D.: Communication matrix

Az angol nyelvű oldalon online tölthetjük ki az űrlapokat, amelynek eredményeit a program végül egy mátrixban jeleníti meg. Különböző színű mezők jelzik a készségek szintjét, ez alapján könnyebben összeállítható a gyermek fejlesztési terve. 

A szülők és szakemberek részére már magyar nyelvű fordítás is készült. Ennek segítségével a mátrix kitölthető magyarul papír alapon, vagy a fordítás alapján az angol nyelvű online verzió is használható. 

Kathleen Ann Quill: Tedd- nézd- hallgasd- mondd

A könyv 3. fejezete a szociális és kommunikációs készségek felméréséről szól. Mellékletében fénymásolható kérdőív található, melyben fejlesztési célokat is ki kell jelölnünk. 

Az információkat köszönjük Havasi Ágnesnek (ELTE Bárczi G. BGGyK)!