Autizmus mindennapok

Még van rá időd, hogy megpróbáld ezt megelőzni. Ha van rá mód, menjetek el oda, ahol a vizsgálat lesz, próbáld meg megkérni az alkalmazottakat, hogy engedjenek be a vizsgálószobába, és mindent fotózz le. A képeket nyomtasd ki, és a vizsgálat előtti napon mutasd meg, hogy ide megyünk, ebben a szobában fogunk játszani (esetleg játékokat is fényképezz, ha engedik). A kislányodnak is mutasd meg a helyszínt élőben, ne legyen teljesen ismeretlen. Vigyél magaddal olyan ételeket, amiket szeret, mert egyrészt hosszú a vizsgálat és éhes lesz, másrészt, hátha lehet egy kis nasival motiválni.
Mindezek mellett is előfordulhat hiszti. Mikor mi voltunk a 2 évesen, a fiam csak kóválygott körbe, meg próbált meglépni.
Egy kis biztatás: elég rossznak tűnt nálunk a helyzet 2 évesen, most 4,5 és beszél, integráltan jár oviba, hallgat a nevére, a sztereotípiák többségét elhagyta, feladathelyzetben marad, stb. Ők lassabban fejlődnek, türelmesnek kell lenni. Ez nagyon rossz időszak így 2-3 év közt, ilyenkor kezdenek el szembetűnővé válni a különbségek, nehéz, tudom. Kitartás!

Az előző Norának ment.

HáromMackó, az alma- vagy szőlőlé tényleg jobb ötlet. Hát igen, egy nagy 8 évesnek már bírnia kell a megpróbáltatásokat. :laugh:

Szanya1:

Zolikámnak almalé a kedvence. Ha megyünk valahova mindig viszünk bobozos almalét, pedig ő megiszik sok mindent.

**

Nálunk 3 évesen és pár hónaposan volt egy nagy áttörés a fejlődésben, azóta szépen megy felfelé.

**

Ma is mint mindig megkérdeztem a fiamtól, hogy volt-e oviban. A válasz rá: Igen. Ellenőrzésképpen - mivel összevissza szokott válaszolni erre a kérdésre - megkérdeztem mit csináltál (erre meg gyakorlatilag értékelhető választ nem szokott adni). Válasz: - Hát autós-emberest játszottam és versenyautósat. Kis gondolkodás után még hozzátette. Sokat szaladgáltam az udvaron, mert az Edit néni táncikolt. (Az egy óvónéni néptáncot szokott tartani a csoportban és ilyenkor ők kimennek az udvarra.)
Ja és hab a tortán, megpuszilta a másik óvónénit. :kiss:

Ahhoz képest, hogy tegnap 20 percig rimánkodtak neki, hogy menjen ki az udvarra a többiekkel ... ma meg lenyűgözött.

Hát ez nem semmi! Ha mi egyszer eljutunk idáig, én olyan boldog leszek...!

Csak remélem, hogy ez nem egyszeri dolog nála. A meséket sokszor szépen visszaadja (persze erősen lerövidítve) de mégis felismerhető. De hogy mi történt vele az oviban, mit csinált a fejlesztő pedagógusnál stb. arról nem igazán tud (vagy nem akar) mesélni. Talán ez az első.

Lehet, hogy most lett elég ehhez az aktív szókincse, nem?

Szanya tökéletesen összefoglalta a vizsgálatot, pontosan így zajlott. A hölgyek nagyon kedvesek voltak, tulajdonképpen játszott egy jót a gyerek. Felkészültek, szerintem ordító gyereket is láttak már nem egyet, úgyhogy emiatt szerintem ne félj, biztos, hogy tudják kezelni a helyzetet. Mi a Vadaskertben jártunk először vizsgálaton és én megkérdeztem ott a Csillát, hogy mit gondol autista szerinte vagy sem. (Nem vagyok biztos benne, hogy ez szó így elhangzott volna kérdés nélkül is.) Nagyon kicsik még a gyerekeink és ebben a korban még szerintem nem nagyon szokás elvből ezt a diagnózist adni. Budapest Korai Fejlesztőben pedig, ha jól tudom, akkor a diagnózisra várni kell egy keveset, nem rögtön mondják, ez alól én azért voltam kivétel, mert vittem magammal a vadaskerti diagnózist, amivel egész egyszerűen egyetértettek. Most a hivatalos diagnózis a nem meghatározott pervazív (egész személyiségre kiterjedő) fejlődési zavar.
Nem beszél, babanyelven viszonylag sokat társalog.

Szerintem a szókincse már megvolt, megvan hozzá. Ő már simán ragoz, összetett mondatokat mond, használja az igeidőket, a különböző mondatfajtákat. Napról napra nő a szókincse is, de már nem az egyszerű szavakat (a szókincsen még persze van mit fejleszteni, de élménybeszámolóhoz már elég lenne az is ami van)

A fiúnk a Vadaskerti vizsgálatok jó részén rá se hederített a gyógypedre, azt csinált amit akart. Nekünk is pervazív fejlődési zavar van megállapítva.

Mostanában szokott új szavakat alkotni (de igazából nyelvújító módon) arra, aminek nem ismeri a nevét. A gyógyped mutogatott neki képeket (szókincsbővítés), és kédezte mi ez. Az egyik képen egy sellő volt (ilyen mesét nem szoktunk nézni, tehát nem is ismeri), de megoldotta a problémát. A válasza rá: - Halacskaasszony.

Akkor szerencsére nagyon szélén van a spektrumnak. Lehet, hogy az iskolában már nem is lesz szüksége segítségre.

Vagy csak egy területen érintettebb. Reméljük. A figyelmével és a magatartásával van leginkább gond úgy hiszem. A fejlesztő gyógyped is azt mondja, hogy a mostani helyzet szerint a spektrum szélén van, és jól fejleszthető. Jövő héten megyünk hozzá egy szülői beszélgetésre, meglátjuk akkor mit mond, remélem bíztató dolgokat.

Ez jó. :laugh: :laugh: Az én fiam is nyelvújít. Előszedte a rég nem használt tányérhintát, fel akarta rakatni: "kérem a körhintát!", a gyűrűhintából meg "karikahinta" lett. Kijavítottuk, azóta jól mondja.

Jaj, ez nagyon aranyos!!! Halacskaasszony:) Már ezért a szóért érdemes volt ide feljönni. Olyan jót nevettem:)

3mackó, nagyon ügyes a fiad!!! Nálunk sincs mesélés az oviról, én ezen eléggé fel is zaklatom magam Aztán egyszer csak eszébe jut egy hónappal ezelőtti dolog és úgy durrbele elmondja, mindegy, mit csinálunk éppen. És kb 5 percig lehet is kérdezni tőle a témával kapcsolatban, amúgy kérdezni sem lehet, mert nem felel. Viszont, ami nálunk a nagy baj, az a verbális kommunikáció, az értés, megértés, pl nem érti a meséket, ezért soha nem tudjuk meg, miket mesélnek nekik. Mintha meg sem történne, neki ez a mesélés pont olyan. Persze, könyvből, ha látja a képeket, az egészen más. A képekhez a szöveget megjegyzi különben, főleg a rímes versikéket és képes egy 20 oldalas könyvet "felolvasni" így, csak legyen benne minden információhoz kép és akkor megy neki (szerintem ez nagyon durva teljesítmény egy 5 évestől, hogy 3-4 olvasás után visszamond egy 20 oldalas, versikés könyvet, miközben nézi hozzá a képeket). Szóval, nagy dolog számomra, hogy elmesélte a fiad a mesét!!!

Szanya, örülök, hogy jól telt a karácsony és a szilveszter Konfetti? Huha, bátor vagy Én csak szerpentint engedtem Nálunk sajna, nem telt ilyen jól, mert szilveszter estéjén, este 10-kor, amikor egy kis rohangálás után az ölembe ült a kicsi, megéreztem, hogy megint 200-zal ver a szíve. Sajnos, be kellett vinnem a kardiológiára, de szilveszterre való tekintettel hazaengedtek minket. Így éjfél után 6 másodperccel értünk haza, asszem a liftben voltunk éjfélkor. De legalább hazajöttünk... délután kínált a férjem alkohollal és mondtam neki, hogy valamiért úgy érzem, hogy nem szabad innom. Komolyan, nem tudom, honnan érzem meg ezeket előre. A rossz hír, hogy így viszont biztos, hogy nem nőtte ki a ritmuszavart. Amúgy nem sikerült meggyógyulnunk teljesen, férjem is még taknyos, nekem meg végül orrmelléküreg gyulladásom lett, este megyek dokihoz.

Ja, bubis kölyökpezsgő. Az érintett fiam imádja a bubit! Csikizi a száját és szereti, rengeteget megivott belőle...

Glor:
A te pici lányod is (egyébként tényleg nagyon aranyos ) is fog ilyeneket mondani, csak ki kell várni.

Szanya1:
Látod, feltalálják magukat a gyerekeink. Megvan a magukhoz való eszük.

Szanya, nagyon jó ez a karikahinta és 3mackó, ez a halacskaasszony is Nálunk is megy ezerrel a nyelvújítás Amikor még nem tudott beszélni, csak saját szava volt, egy egész szótár volt hozzá De azok nem voltak ilyen frappánsak. Nálunk a jó hír, hogy végre ki tudta mondani az S betűt és nem sz-t mondott helyette!!! Annyira büszke magára, hogy folyton kijavítja az öccsét...

kimni:

Nálunk egyenlőre a DVD mesék mennek, meg a képes mesekönyvek. Azok után tud mesélni, de sohase szószerint mondja el. Persze van-egy egy mondat amit megyjegyez. Azt hogy szóban elmondott meséből amihez nincsenek képek mit ért, vagy jegyez meg nem tudom, mert olyat nem szoktam nekik mesélni. De van mikor kéri az apját, hogy ne könyvből meséljen neki, de ilyenkor szerintem csak egyszerűen szereti hallgatni apa duruzsoló hangját.
Nagyon jó memóriája van a fiadnak, ez még jól jöhet.

Nálunk is hasonló dolgok mennek meseügyben, pedig 1 évvel idősebb a fiam. Nem tudtunk továbblépni igazán... Kaptak karácsonyra egy Pettson és Findusz könyvet, még nem ismerték. A nagy, érintett imád olvasni különben, szóval egyből el kellett olvasni neki. Visszakérdeztem párat, pl, hogy mi baja volt pettsonnak, mit akart a cicája a Findusz, mitől lett jókedve Pettsonnak (nagyon egyértelmű). Ebben a könyvben már elég sok a szöveg különben. Hát, nem volt meg neki a sztori, nem tudott válaszolni. Na jó, mondom, ez még sok neki. A kisebbik utál olvasni nálunk, már zavar is, de nem tudok, mit tenni ellene. Egyik nap kettesben voltam a kicsivel és egyből kérte, hogy olvassunk (ezek szerint azért nem akar olvasni, mert a nagy igen és ha a nagy akar, akkor ő nem.. hát szép). Elolvastam neki a Pettson, ami nem neki való (3.5 éves) még. Visszakérdeztem, amit a nagytól is és egész normálisan válaszolt rájuk, de a lényeg, hogy megvolt neki a sztori lényege, míg a nagynak nem. Ez meglepett, mert nem szoktam kísérletezni a gyerekeimmel, de ez valahogy adta magát és hát elég elszomorító a különbség. Holott a nagynak van tuti memóriája, a kicsinek az nem jó. És a nagy jó logikában, a kicsi nem. Szóval egyértelműen jóval okosabb nála a nagy, de ebben mégis a kis 3.5 éves lekörözte. Kissé aggódom a suli miatt ezért, mert ha ilyen egyszerű sztorit nem ért meg, akkor mi lesz a suliban?

Kimni, tartottam tőle, hogy gond lesz. Lehet, hogy csak a betegeskedés miatt gondoltam. Kapott a kardiológián valami gyógyszert?

Nekem most épp nyugton van az arcüregem, egész hihetetlen. A férjem viszont továbbra is köhög. Ha csak ránéz egy vírus, már előjön a bronchitise.

Az én fiamnak is nagyon jó a memóriája, és simán végigmond egy mesedvd-t, csak az a baj, hogy mivel nem érti a szavakat, csak úgy nagyjából mondja, hogy a hangzás meglegyen, úgyhogy egy-egy szót lehet csak érteni belőle.

HáromMackó, ahogy mondod, nem az eszükkel van a gond, az már biztos.