Autizmus mindennapok

Sephora, tényleg nagyon okos a fiad! Az én 6 évesem (ma lett 6 éves ) nem tudja, mi az, hogy asperger, sem autizmus. Pedig hallotta ő is eleget. Azaz azt gondolom, hogy valszeg a te fiad sem tudja, hogy mit jelent az autista szó, de legalább az levette, hogy ő az, amit én fiam nem vett le. Az jó ötlet, hogy szociális történettel megtanítani neki, hogy ezt nem mondjuk csak így!

Nálunk most sorra jöttek a fantasztikus dolgok, ez a logopédia pl, a kislánnyal való (rövid) játék, és tegnap elment focizni!!!! A barátja is ment, és nincsenek már oviban azok a nagyon agresszív focizó fiúk, akik nem engedték őt sosem játszani (suliban vannak). Volt vagy 8 4 éves, 3-4 5 éves és 3 6 éves. A fiam a legmagasabb, úgyhgy biztosan sikerélménye is volt. A kicsim nem akart bemenni, pedig az ő csoporttársa volt az az 8 4 éves. És a fiam jól érezte magát! Ez nekünk valami eszméletlen öröm! Az első mozgás, amit ő akart és végig is csinált mindent bent és tetszett neki! Persze, ez volt az első, majd meglátom, mi lesz később, de már ez is hatalmas. Az edzőbá' az edzés végén mondta, hogy mindegyik kisfiú nagyon aranyos volt és szuper volt, szóval hiába kb 18 éves lehet a srác , ezek szerint ért a gyerekek nyelvén, bekötötte a cipőjüket, elküldte őket pisilni, segített öltözni. És, mivel a többség sokkal kisebb a fiamnál, nem lógott ki a fiam sem a sorból. Már csak a kicsinek kéne bemennie... (fogta a gatyám, hogy nélkülem nem, ekkora hisztigépet!)

Nekünk is sikerült realizálni 2 (kettő) napot az oviban és már nem tudom bevinni. Nátha. Mondjuk meglepve nem vagyok.

Sephora, tényleg nagyon okos a fiad! Persze meg kell tanítani, hogy mikor és hol mondhat ilyet, de ez már így is elképesztő szint ebben az életkorban.

Tomger, nagyon örülök, hogy ilyen jól alakulnak a dolgok az oviban! Az, hogy Gergő tudja már néhány gyerek nevét, egészen fantasztikus! A barátkozás meg különösen!

Kimni, ez óriási! Szerintem kicsit még szokja a helyzetet a kicsid és ő is beáll majd!

Csibnyusz, erre rá kell mozdulni! Menteket oda vissza bevásárlás címszóval, és amikor a kajálda mellett vagytok, ahol vetted ezt a valamit, akkor meg kell jegyezni hangosan, hogy "Emlékszel? Itt ettük azt a finomat a múltkor." Ne zavartasd magad, hogy mit ért meg belőle. Ha megvan az emlék, akkor be fog neki ugrani. Ha van kinn belőle a kirakatban, akkor rá is lehet mutatni. Vagy vegyél egyet rögtön. Mindegy, napokon belül érdemes felidézni ezt az emléket újra.
Aztán jól megnézni azt a cuccot, és otthon valahogy leutánozni.

Sephora:
A leírtak alapján azt hittem, hogy legalább 5 éves a fiad! Nagyon ügyes, az enyém az ő korában még nem is beszélt, nem is tudtuk még, hogy mi a baj.

Kimni:
Boldog szülinapot nektek! Azt hiszem, idén nem a fiad, hanem Te kaptad a nagy ajándékot!
Én a fiam rá nem tudom venni semmilyen sportra. Otthon néha rájön, hogy tartsunk olimpiát és akkor egy csomó sportot meg kell oldani valahogy a lakásban. Egy egész délutánt is eltöltünk így, de mégsem olyan, mintha beállna rúgni a bőrt a többiekkel!

Jövő héttől kezdődnek a suliban az egyéni fejlesztések, ma már be is kellett vinnünk az énkönyvet, alig engedte reggel a tanítónénit megérkezni, rögtön leültette és mesélni kezdett a könyvből magáról!
Délutánonként vannak nem szakkör szerű, szabadon választható fejlesztések: TSMT, zenei foglalkozás és kézműveskedés. Mondtam a fiamnak, hogy szeretném, ha hetente legalább kétszer menne tornázni. De mivel a zene órát (furulyáznak, énekelnek, ritmusokat tapsolnak, ilyesmik) az ő tanítónője tartja, azt mondta, hogy ő minden nap zenére megy majd.Remélem bejön majd neki, mert néha besokal az énekléstől, befogja a fülét és túlkiabálja az éneket. Meg hát jól jönne a délutáni mozgás... Majd meglátjuk!

Champ, de legalább TSMT lesz, mint mozgás, ez azért jó! A zene nagyon jó, hogy érdekli, remélem, marad is a lelkesedése! Az én fiam sem bírja a hangos éneket, de a zenét sem, előadásokon fogja be a fülét többnyire. De talán egy ilyen iskolás közegben nem lesz olyan hangos!

Nálunk ma lesz szülői, iskola előtti információ áradat lesz, jönnek a nevtanból is, én meg klasszul lebetegedtem. Remélem, nem nagy baj, ha kihagyom...

Sephora, örölük, hogy írtál. Nagyon okos a fiacskád!

Szanya, akkor egész jól sikerült a felmérés. Nálunk anno az oviban szokott lenni fogadóóra, ahol a gyógyped is és a logopédus is részletes tájékoztatást ad az év eleji felmérésről, pontról pontra, elmondva, hogy mi ment és mi nem. Még a képeket is megmutatta a szókincsfelmérésnél, hogy miket ismert fel és miket nem. Nálatok nem lehet ilyet kérni? Biztos hasznos lenne, hiszen lehetne gyakorolni, ami nem megy és kíváncsi is lennék rá, hogy egyáltalán hasonló feladatok voltak-e? :dry:

Labolen, azért én is meglepődtem akkor, hogy mi minden van egy ilyen felmérésen.

Sziasztok!

Bocs, hogy így eltűntem, olyan dolgok voltak itthon, ami mellett abszolút nem volt időm netezni.

Most már lesz, és megpróbálom felvenni a fonalat, ott ahol abbahagytam - látom termeltetek bőven - remélem, egy-két nap és behozom.

Kisfiammal elkezdtük a korai ovit, volt első héten, de ezen a héten nem volt sajna, jól lebetegedtünk mindannyian.

Viszont, ha van rá igény, akkor szülős tali szokásos helyen lehet nálunk vmikor októberben.

Na, most megyek orrokat törölni, de leszek most már, nézem a régebbieket.

Szép napot mindenkinek!

Most valamelyest megnyugodtam, hogy Ti nem látjátok ezt a dolgot annyira borúsan, ahogyan a fiam tegnap megnyilvánult.
Nekem elég sokkoló volt abban a pillanatban, de ma már másképp látom a dolgokat.
Ha még egyszer előfordul ilyesmi akkor szociális történetben megcsinálom.

Kimni!
Annyira helyesek a srácok a fényképen!

Most valamelyest megnyugodtam, hogy Ti nem látjátok ezt a dolgot annyira borúsan, ahogyan a fiam tegnap megnyilvánult.
Nekem elég sokkoló volt abban a pillanatban, de ma már másképp látom a dolgokat.
Ha még egyszer előfordul ilyesmi akkor szociális történetben megcsinálom.

Kimni!
Annyira helyesek a srácok a fényképen!

Kimni, ez a focizás szuper! Eszembe jutott, hogy írtad nemrég, hogy lecsúsztatok az úszásoktatásról. A fiam 2 évig járt HRG-re, ahol sikerült valamennyire megbarátkoznia a vízzel, (szerintem hátráltató tényező volt, hogy ott én is bent voltam vele a vízben), később a BVSC-s (Mexikói úthoz van közel) úszásoktatás hozott áttörést nála, ott sikerült rávenni őt, hogy merüljön a víz alá, amíg 10-ig elszámolnak (egyébként az egyik oktató gyógypedagógus). A fiam az iskolával jár, de ott tartanak délutánonként is, fél 4-től kiscsoportos úszásfoglalkozást, egy ismerősöm fia jár oda. Bár attól tartok, hogy nektek ez elég messze van.

Tomger, nagyon ügyes Gergő, iszonyú gyorsan fejlődik. A Korai biztos nagyon szuper lesz! Mi is nagyon szerettük.

Champ, örülök, hogy egész jól indul az iskola, úgy tűnik, nagyon jó kezekben van a fiad.

Sziasztok! Múltkor panaszkodtam, hogy a fiam szívat és mindenre az a válasza, hogy NEM. Mint kiderült, ez tényleg leginkább nekem szól, mert ha már csak a szobatisztaságnál tartunk, a bölcsiben minden nap szépen ráül a bilire, bár még nem produkált bele, de szót fogad és csatlakozik a többi gyerekhez. Meg persze a fejlesztőkkel is teljesen együttműködő. Szóval, muszáj nekem is valami nagyon komoly, következetes hozzáállást bevezetni, csak nem tudom hogyan bánjak vele. Tök béna vagyok.... Annyira eluralta a hozzá fűződő érzelmeim a kapcsolatunkat - mássága miatt más vagyok vele -, hogy nem tudom hogyan is kell egy auti gyereket fegyelmezni, szófogadásra nevelni. Mert egyenlőre olyan ellenállásba ütközök, hogy max. a közönnyel tudok most próbálkozni, hogy majdcsak elmúlik az akaratossága, majdcsak abba hagyja a hisztit. Mivel még csak szavakat mond, nehezen érti az összetett beszédet, nem tudom vele megbeszélni...
Képzeljétek, teljesen önállóan - a kis számítógépén - megtanulta az összes betűt, de még a hosszú és rövid magánhangzókat is meg tudja különböztetni és helyesen ejti.Tegnap már próbálta összeolvasni a jaugár szót.... és számok bűvöletében lassan az összeadás is megy neki. Még nincs 3 éves... Anyám........ Olyan, mint egy kis földönkívüli, ezért olyan nehéz megtalálni vele a hangot, egyfolytában nyomaszt, hogy én ehhez nem értek. Bocs a sopánkodásért....

Kimni!

Nagyon jó az új képed! Fiúk igazán édesek rajta.

Miri, köszi szépen, nekünk az tényleg messze van Közben a MOM parknál találtam a sportmaxban egy kedves lányt, aki elvállalta a két fiút egyszerre, szerdán 3-kor. Most lemondtam, mert betegek vagyunk (azaz a gyerekek már kint vannak belőle, de én nem tudom most hurcolászni őket), remélem, jövő héten eljutunk oda. Nagoyn klassz, hogy ti tudtok úszni járni, ez a legjobb sport minden gyereknek!

Sephora, inkább legyél büszke a fiadra, ha ilyen megnyilvánulásai vannak

Kisstim, végre itt vagy Örülök, hogy elindult a korais ovi, ééés, tetszik??

Gizus, szerintem az, hogy neked szól a NEM és csak veled csinálja, ez egy autitól fantasztikus! Tudom, hogy elviselhetetlen sokszor, de megnyugtatásképpen írom, hogy nekem ezt csak az NT fiam csinálta (azaz csinálja sokszor ma is...), az auti fiam soha nem jött rá, hogy ez mire jó!

Kimni! Köszönöm. Látod, én meg arra nem tudok magamtól rájönni - remélem később tapasztaltabb leszek -, hogy ez végülis jó dolog.
Áprilisban kaptuk a diagnózist. Addig mondtak rá mindenfélét. Én is gondoltam mindenfélét, mert egy 2 éves gyereknél eleve egy csomó minden belefér még a viselkedésébe, gondolkodásába. Markáns tüneteket meg nem produkált. Mostanában kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy autista. Számok, betűk bűvölete, kortársakhoz képest más irányú beszédfejlődés ("számítógép" szó simán, "anya" szó nehezen). Szóval így kerültem lényegében most a startvonalra, mert eddig is fejlesztettük, csak még nem tudatosult teljesen az ő mássága. Eddig tök jó volt a kapcsolatunk, de most megzavarodtam, hogy akkor pontosan hogyan is viszonyuljak. Talán nem kéne ezen ennyit görcsölni.
Egyébként láttam én is az új képet a srácaidról, minden túlzás nélkül mondhatom, hogy fantasztikusan helyesek!!

Miri:
Nekem is úgy tűnik, hogy jó helyen van a mostani suliban a fiam. Igaz, hogy itt lényegesen kevesebb a szabály, mint az átlagos oktatásban. (Ebben kicsit olyan lehet, mint a Waldorf ovik ) Nem tartják szigorúan a 45 perces órát, nincs csengő, stb. Ha a gyerkőc úgy akarja, kimehet az udvarra futni egy kört, kiengedik. Na, előfordult, hogy a fiam a futás vagy trambulin után aztán nem az osztályba ment vissza, hanem pl. a gazdasági irodába, onnét hozták vissza a csoportjához.
Októberben elkezdik a tananyag oktatását, akkor azért jobban odafigyelnek majd a klasszikus oktatásra hasonlító légkörre. Szerintem egyébként autiknak könnyebb lehet ezt a rendszert megszokni, mert az iskola nagyon különbözik az ovitól, itt meg nem olyan éles az átmenet.
Csak NT gyereket nevelő, ezt a sulit ismerő emberek kérdezték már tőlem, hogy nem tartok-e attól, hogy itt el fog kallódni, nem tanul meg mindent, amire képes lenne, stb. Egyenlőre nem gondolom ezt, mert ő az átlagos oktatási rendszert tuti nem bírná. Ez az intézmény gimis osztályokat is visz, az elmúlt évben is mindenki leérettségizett, az meg ugye országosan központi. A kollégám tesója itt tanít, ő azt mondja, hogy amelyik gyereknek van affinitása a tanuláshoz, az ebből a suliból is bejut a jó középiskolákba. A fiam egyéni fejlesztését végző gyógyped. is itt tanult 6 éves korától, felvették a megyénk legjobb gimijébe és most két diplomája van. A lényeg, hogy a gyerek szereti!

A logopédiához: az ovi alatti egyéni fejlesztés része volt a képfelismerés. Nagyon gyorsan mutatta neki a gyógyped a kártyákat, rá kellett vágni, hogy mi van a képen. Ebben pl. az én fiam nagyon ügyes volt. Egyszer, kb. a gyerek 5 éves korában, az óra után a fejlesztő nevetve mesélte, hogy a seprűn ülő boszorkányra fiam rávágta, hogy "nagymama"! :laugh:

Champ: Már egyáltalán az is durva számomra, hogy a tanítónő tudja mi az az énkönyv. Leírásod alapján elképesztő jó sulit sikerült találnod Zalánnak. Ami a sportot illeti, szerintem a TSMT egyelőre elégnek tűnik , a csapatsportágak, mint a foci,nem tudom, hogy jól megy e egy autinak..az én fiam már csak a béna mozgása miatt sem szereti, egy egyeneset nem tud rúgni a labdába Ne is beszéljünk arról, ha valaki elveszi tőle a labdát, ami hozzátartozik a focihoz...nehéz azért ezeket nekik megtanulni.
Biciklizni nem szokott esetleg? Az jó energiaigényes sport.

Gizus: Általában az autiknak nagyon érdekes ez a betű-szám világ, de azért 3 éves korban megtanulni az összes betűt/számot az elég szép:) Az összeadás ráadásul már egy élég komplex dolog egy 3 évesnek, nagy többségüknek nem szokott még menni; valószínűleg a tananyaggal nem lesznek problémái a gyereknek.
A nevelés elég kemény probléma, mi még most is küzdünk vele, hogy pontosan hogy csináljuk jól , az se old meg mindent teljesen (sőt), ha beszél a gyerek sajnos: elméletben nagyrészt tudja mi a jó/rossz (pontosabban tudja, hogy mi mit tartunk annak), de a gyakorlatban azért jóval kevésbé tartja be. Az óvodában teljesen jól viselkedik ,itthon meg mikor hogy..
Amúgy az, hogy otthon rosszabbul viselkedik a gyerek, azért nem csak azért van, mert az oviban következetesebbek, hanem otthon sokkal felszabadultabb, könnyebben meg meri szegni a szabályokat.
Hogy mi válik be.. Sokan (köztük egészen közeli rokonok is) helytelenítik, hogy nem nagyon alkalmazunk büntetést, szidást,és olyan dolgokért jutalmazzuk a gyereket, ami más szerint alapvető kötelessége lenne, de ez a mi fiunknál a keménykedés egyszerűen teljesen hatástalan, szerintem vannak gyerekek, akikre így nem lehet hatni. A fiamat pl. annyira irritálja, ha dühös hangon szólunk rá, hogy bőg, ordibál, gonosznak,igazságtalannak nevez...
Nálunk minden pozitív dolog, amit az itthoni szabálybetartás ügyében elértünk, az motiváció/jutalmazás segítségével történt, itt tényleg látunk egy csomó pozitív előrelépést. Az, hogy valamiért egyszer keményen leszidtam, abszolút nem tántorítja el. Nyilván olyan dolgoknál ez talán indokolt, lenne, ha valamilyen veszélyes szituációban (átmegy a piros, autó elé lép, kihajol az ablakon) szidom le nagyon, hogy eszébe se jusson, de ilyeneket nem csinál egyáltalán, mert nagyon fél a haláltól

Sephora:

Nagyon jó képességű a kisfiad ,ha a kihallgatott beszélgetésekből leszűr is összerak információkat, ez általában szerintem elég nehezen megy az autistáknak. A fiam szerintem ennyi idősen legfeljebb akkor vett tudomást a körülötte lévő beszélgetésről, ha kifejezetten neki érdekes információ ütötte meg a fülét (csoki, ilyesmi:). Persze valószínűleg nem érti a fiad pontosan, hogy az autizmus mit jelent, de szerintem jó pár évig nem is biztos,hogy javára válik, ha tudja, bár nyilván te döntöd el,hogy ezt hogyan/mikor akarod a tudtára adni. Mi igazából mindig kerültük, hogy kiejtsük az autizmus szót, ha a gyerek hallótávolságon belül volt, nem akartuk megkockáztatni,hogy esetleg kihallgatja és kérdezősködjön, hogy mi ez.



A fiam 6 éves, és mostanában kezdtünk el gondolkozni, hogy valamit lehetne erről mondani,de bizonytalanok vagyunk.
Valamelyik nap megkérdeztem tőle, hogy miért csinál bizonyos szokatlan dolgot (nem emlékszem konkrétan mit) , erre kioktatott : Apa, vannak olyan emberek, akik furcsák, és furcsa dolgokat csinálnak és furcsa dolgoktól félnek. Én egy furcsa ember vagyok, úgyhogy remélem most már megérted, miért csinálom, és ne kérdezgesd mindig."
Azt is mondja az utóbbi időben, hogy ő nem is ember igazából, hanem "ember-ember",mert teljesen más mint a többiek.
Talán érdemes lenne neki akkor már bevezeti az autizmus fogalmát, hogy tudja, miben is más? Vagy elég egyelőre ez a szint,ahogy ő megéli, és várjuk meg ,amíg konkrétan ő kérdez rá, hogy pontosan mi ez?

Gizus:
Nem tudom, hogy tesótok van-e...Ha egy NT is nevelsz, akkor úgyis érzed, hogy kicsit máshogy kell bánni az érintett gyerekkel, mint a tesójával. Szerintem attól, hogy van már papírotok nem kell máshogy viszonyulni a gyerekhez, mint eddig, hiszen ő nem változott. Hallgass az ösztöneidre! Én nem minden csinálok úgy, ahogy a szakkönyvek szerint az autikkal bánni kell (nem én vagyok az egyetlen ezzel itt a fórumon), de érzem, hogy jó úton haladunk, és látom, hogy a fiam fejlődik. Persze, most hogy tudjátok mi a helyzet néhány dolgon muszáj változtatni, be kell vezetni eddig ismeretlen dolgokat, pl képes napirend, ez tőletek is erőfeszítéseket, tanulást igényel. Hidd el, hogy mivel elég korán kaptatok diagnózist és el tudjátok kezdeni az auti spec. fejlesztést lesz eredmény. Semmi sem garantálja, hogy hamar és hogy óriási javulás lesz, de ugye ez a cél. Viszont a kisfiad ugyan az az egyéniség, aki a diagnózis előtt volt. Mellesleg, a leírásod alapján úgy tűnik, hogy okos fiúcska és legalább a beszéd terén nincs nagy lemaradás. (Az én fiam PECS-szel kezdett beszélni 5 évesen)
Jól írtad, ne görcsölj! Szeresd, ahogy eddig, és tanítsd az új, neki megfelelő módszerekkel!

Marco:
Z. nem bicózik. Három évesen kapott bicajt szülinapjára, arra használta, hogy ráaggatott mindenféle madzagokat. El sem jutottunk addig, hogy megpróbálkozzunk a pótkerék levételével. Szerintem még ma is tök tiszta, még a kereke is. Rájött, hogy erőt kell kifejteni a tekeréshez, az meg nem nagyon tetszett neki. Ma reggel is úgy kelt, hogy az ébredés után még nehezen mozgó (én úgy hívom, hogy zombi járás ) lábaira nem mert ráállni, azt mondta nem áll fel, mert akkor eltörik a lába.
Csapatsort: esélytelen! A fociból annyit ért, hogy a kapuba kell rúgni a labdát. Ha a többi gyerek a játszótéren focizik a fiam szokott lenni a kommentátor! Egyébként a sport maga érdekli, nagyon élvezte az olimpiát, ma is kérdezte a kocsiban, hogy miért nem az élő olimpiai közvetítést hallgatjuk. Az nem érti még, hogy ha foci van minden nap a TV-ben, akkor olimpia miért nincs.
Pont most beszélgettem egy ált. isk. osztálytársammal arról, hogy az ő 7 éves NT fia is milyen béna a sportokhoz, pedig a srác nagy focista, még ma is. Jót röhögött, amikor meséltem neki, hogy kérdezgettük Z.-t milyen sportot szeretne űzni. Elsoroltuk, amire nálunk van lehetőség (vidékhez képest nem is rossz a repertoár), erre közölte, hogy balettezni akar! :laugh:

Az embereknek van egy spéci antennájuk, amivel mások hangulatát mérik. Ez a legtöbb autinak is megvan, a hangulat maga "érzékelődik", max. a feldolgozás akad el vagy szalad vakvágányra.

Van egy hiba, amit rengeteg szülő elkövet.
Ha valami olyan dolgot teszel a gyerekkel, ami neki jó, de kellemetlen, akkor nem szabad lelkiismeret furdalást érezned, mert az antenna azonnal leveszi, és ahhoz a valamihez negatív képzeteket társit.
Legyen ez akár valami fegyelmezés, vagy akár egy gyógyszer beadása, nem szabad, hogy közben bizonytalan légy, vagy magadat hibáztasd, amiért megteszed. Ha ilyen érzelmekkel csinálod, az nem jó. Még mielőtt megkezdenéd a folyamatot, magadat kell meggyőznöd, hogy jót teszel, és amíg ez nincs meg, addig bele se kezdjél! Rengeteg bajtól megkímélheted magad.