Autizmus mindennapok

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Az olasz meló c. film megvan? Amikor a robbantós srác gyerekkorában a suli wc csészéjében robbantgat? )

Na ilyesmit nem mertem az imént "papírra" vetni... :silly: :laugh:

Marcoverde,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sziasztok!
Nem tudok aludni a gondolataimtól és szeretném leírni, hátha más is érzett hasonlót.
Az egész napom gyakorlatilag a kisfiamról szól. Minden pillanatban rá figyelek, őt próbálom fejleszteni. Tudom, hogy az eredmények nem egyik percről a másikra jönnek, és picike eredmények vannak is, én mégis azt veszem észre, hogy olykor elfogy a türelmem, dühös vagyok, a kisfiamra, a helyzetre. Aztán meg mardos a lelkiismeretem. Nem akarom, hogy megérezze rajtam a haragom, a bizonytalanságom, mert imádom őt. Hiába mondja a férjem, és jómagam is tudom, hogy a fejlődése nem áll meg, nem fog ezen a szinten maradni, én mégsem tudom elképzelni, hogy mikor, hová lyukadunk ki. Tegnap egy örökkévalóság után megmutatta a fejét, kezét, ujját. Hosszú hónapokig énekeltem és mutogattam neki, mire eljutottunk idáig.
Minden pillanatot próbálok elkapni amikor figyel, de sokszor meg látom, hogy a levegőbe beszélek. És ilyenkor egy idő után dühös, csalódott, elkeseredett leszek. Tudom, hogy egy alig kétévessel minden körülmények közt nehéz minden szülőnek, legyen a gyereke nt vagy sem. A két nagyobbnál is, akik nt-k, voltak nehézségek, mint minden picinél, de most még az a teher is, hogy a kicsi más... úgy erzem egy hullámvasúton ülök. Néha jobb napom van, nem a pesszimista gondolataim vesznek körül, másik nap meg zuhanok a kilátástalanságba, reményvesztett, kétségbeesett vagyok.
Érzett valaki hasonlót?
Olyan jókedvűnek "olvaslak" sokszor benneteket, akik normális életet élnek a napi problémák mellett is Én miért nem tudok ilyen lenni?

Timmo.
Nyugalom, brutálisan sokat fogtok még fejlődni. Egyszer ha lesz energiám leírom majd hogy 3 éves 5-6 szótól hogyan jutottunk el 2 év alatt az angoltudás alapjai, írás, olvasás tudásáig és hogy haverjai vannak a gyerekemnek. Hidd el nálam jobban nem lehet szeretni a gyereket és nálam is elszakad a cérna. A jókedv szerintem mindenkinél látszólagos, mindannyian örülünk az eredményeknek de a napi 24 óra aggódás, törődés mellett nem felhőtlen az örömünk. Mindig örülni kell a pici jónak. Sajnálom hogy eddig nem vezettem naplót mert most közzé tehetném. Sokat lehetne belőle meríteni.

Szia Timno,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Bocsánat, Timmo

Timmo,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Donpepe, Geszter, Szanya
Köszönöm, hogy megírtátok, Ti hogy éreztek. Minden ami valaha problémám volt a másik gyerekeimmel, az életemmel, eltörpülnek, talán meg is semmisülnek a jelenlegi probléma mellett. Jó volt olvasni, hogy azért néha mindenkinek vannak jobb periódusai.
Geszter, igazad van. Nagyon jól gondolkodsz. Ott van még 3 ember, akinek szüksége van rám. Biztosan sok nehézségen vagy túl, és vár is még rád/rátok nem is kevés, de Te már tudod, hogy okos a gyerkőcöd, és így azért már látszik valami fény az alagút végén, ami mutatja az irányt. Nem szeretem siettetni az időt, de most jó lenne látni, mi lesz mire iskolába megy, mire lesz képes.

Nem feltétlenül van értelme a jövőbe látásnak se. Hiába látnád, hogy mekkorát fog fejlődni, mert azt is látnád, hogy miben lesz majd szüksége segítségre és valahogy nem igazán gondolom reálisnak, hogy ezen a téren hatalmas fejlődés előtt vagyunk. Az elmúlt 10 évben nem történt semmi javulás érdemben az iskolai ellátás tekintetében. Persze lehet PR szempontból fényezni azon dolgokat, amire sok pénz és energia ment el a maroknyi ember részéről, aki próbál valamit tenni, de mi ebből konkrétan nem érzünk semmit. Tehát gyanítom, hogy a köv. 10 évben se lesz jobb a sulis helyzet. Úgyhogy még az a jobbik eset, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz és bízik a boldog jövőben. Addig legalább viszonylag nyugi van. (Még ha ez most nem is tűnik annak.)

Timmo,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Misty

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Timmo

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Köszönöm a biztatásaitokat! Nagyon sokat segítenek. Tényleg.

Sziasztok
Megtörtént(illetve nem) az első anyánál alvás, tegnap délután 15-kor levittem a kópét cuccokkal mindennel. Este nagy somorúságomban lefeküdtem aludni. 11.30-körül azt hittem álmodom. Örömujjonásra ébredtem a gyerekem ugrott mellém az ágyba üvöltve hogy Apaaaa, apaaaa. Az történt amit sokan megjósoltak B. Hazasírta magát.

Ez nagyon megható!
És halál komolyan a nővérszállóra vitte a volt feleséged? Nem is értem. Na de mindegy, a gyerek érezte, hogy hol és kinél van a helye.

Szanya. Csak oda tudja, de ez inkább egy kis apartman, mindegy B. nem enged és azt még nem írtam hogy az anyja megkérdezte tőle hogy azért ugye fogsz nálam is aludni ugye?
Mire a válasz:NEM

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Don Pepe: Nem lesz könnyű, de nagyon örülök, hogy úgy alakult, ahogy a jelenlegi helyzetben a legjobb lehet a gyereknek.

Szegény középső NT gyerekünk remélem ép ésszel éli túl a gyerekkort kb 4-5 éves koráig az auti bátyja szekálta mindig, aki gondolom nehezen emésztette meg, hogy nem ő az egyedüli gyerek, most az 5 éves auti öccse "trollkodta szét" a szülinapját - kb fél órán keresztül üvöltött, mert nem neki volt a szülinapja szerintem azért az nem sok helyen szokványos kép, ahogy vörös fejjel üvölt, hogy "legyen már június!"