Autizmus mindennapok

Szanya, örülök, hogy végül nem volt gond az oviban!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Ott nem, csak utána, itthon... Nem is tudtunk rendesen babzsákozni, le kellett rövidítenem, annyira kész volt.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Lenne még egy kérdésem:
úgy látom a fiamat eléggé megviseli, hogy vége a karácsonynak:(
Mutogatja hogy lekerültek a karácsonyi dekorációk és hogy az így nem jó. Hosszasan nézte a kidobott karácsonyfánkat az utcán , de a többi hasonló sorsra jutott fát is.
Közvetlenül karácsony után, még sokáig mondogatta hogy legyen még ajándék...
Volt nálatok hasonló?
Mondhatnám hogy biztos merevség, de egyébként is mlyen szívás, hogy egy ilyen jó dolog végetért, meg is értem a problémáját.
Kicsit olyan, mintha most bújt volna ki a gyerek első izben a csigaházából és mintha mindent most tapasztalna meg első ízben. A karácsony elmúlása most nagyon megrázó. Próbáltam magyarázni, hogy lesznek még más ünnepek és majd karácsony is lesz máskor még, de ez azért elég bonyolult neki.

Szanya, remélem, megnyugodtatok mindannyian
Nem naptárra, hanem határidőnaplóra gondoltam,bocs... de akkor én értettelek félre, úgy értettem, hogy azt írtad, hogy ez a verbálritualizáció megnehezíti az olyasmik megtanulását, mint a határidőnapló később. Most nincs időm visszaolvasni, de biztos én értettem félre csak.

Hát, az én fiam konkrétan NEM húzza le a wc.t és kész. Mert hangos és fél tőle. A kicsi is félt tőle (és tényleg brutál hangos, én is gyűlölöm), de mondtam neki, hogy nagyfiú és büszke leszek, ha mégis lehúzza és ennyi elég volt a félelem túllépéséhez... A nagy meg semmi, oda sem nyúl és kész. Azaz húzta már le, ha kiswczett talán 2x, de mindig haragudott rám utána egy ideig. Tegnap az EMÚban nagywczett és kijött és közölte, hogy anya, lehúzhatod. Hát, brutál ciki volt... Próbáltam rávenni, hogy húzza le, nem otthon vagyunk, ez nem hangos, stb, de nem, nekiállt toporzékolni, kezdett dühöngeni, na mondom, nem húzom ezzel az 5 ezer forintos fejlesztési időt és ráhagytam. Na, majd itthon beszélek vele és motviálom jutalommal.

Éneklés? A legnagyobb bajom, hogy nem énekelhetek neki. És eltanulta a kicsi is. Utánozza a nagytesót, így együtt üvöltik le a hajam, ha mégis megtenném. Nagyon hiányzik ez az életünkből, na nem mintha gyönyörű hangom lenne (szörnyű béna vagyok), de egy-egy jó kis közös családi éneklés a kocsiban pl... még csak dalokat sem tudnak igazán. A hull a pelyhes és a mennyből az angyal rendben volt valamiért karácsonykor, nem is értem, miért? Azokat a kocsiban is énekeltük (ilyenkor jövök rá, mennyire hiányzik ez). De semmi mást nem lehet.

Tomger, a sok zaj tutira megnehezíti az ő alkalmazkodásukat... nálunk ezért nincs rádió, pedig én hallgatnám. A nagyfiam már kéri,hogy kapcsoljuk ki a tv-t pl (dvd-t), mert ő most valamit akar csinálni és képtelen koncentrálni, ha megy. Nem lesz könnyű a suli :whistle:
A karácsony elmúlásának a szomorúsága szerintem tök jó jel!!! Ki is fejezi ráadásul, tudtok róla beszélni! Ezt fel fogja dolgozni így, ez nagyon jó. Az is szuper, hogy megérti, hogy elmúlt és TETSZETT neki! Ezek már nem egyszerű érzelem kifejezések, múlthoz kötődnek és egy hosszabb eseményhez. Az én NT-m is idén fogta fel igazán a karácsonyt, ugye kb fél évvel idősebb a fiadnál. A nagyfiam tud siránkozni hetekig, hgy miért múlt el, legyen már újra karácsony... de szerintem ez rendben van, én is így éreztem gyerekkoromban.

Tomger, szerintem is nagyon jó, hogy G.-t megviseli a karácsony elmúlása és ezt ki is tudja fejezni Egyébként én is szomorú vagyok ilyenkor Ez nálunk Olivérre volt jellemző korábban, nem győztem neki az év további eseményeit magasztalni. Nagy szerencse, hogy most jön a farsang, gondolkodunk a jelmezein (mert több is lesz)
Rádiónk nincs, a tv sokat megy, Mimit egyelőre nem zavarja, de engem néha már igen. Most el is döntöttem, hogy változtatunk ezen, ha csak lehet kikapcsolom!!!!

Tomger: a rádió, Tv dolog, olyan, mintha rólunk írtál volna! Van, hogy a fiam át is vonul másik szobába enni, ha nem kapcsoljuk ki a TV-t, de erre Apát elég nehéz rábírni. A lányom meg olyan, mint a te nagy fiad, csodálom, hogy estére nem szárad ki a sok dumálástól. :laugh:
Az éneklés nálunk tök változó, van, hogy lehet, van, hogy nem...

A karácsony érdekes volt. Dec. 27.-én reggel közölte a fiam, hogy vége van a karácsonynak, szedjük le a fát. Elmagyaráztam neki vízkeresztet, megegyeztünk, hogy jan. 6-ig maradhat. Aznap azzal kelt, hogy ma van a karácsonyfa bontás. :S

Champ, tegnap én is megcsináltam, amit ti is a napokban, hogy nincs dvd, nincs zene, tessék játszani. Olyan édesek voltak, tök jól elvoltak (főleg buszoztak). Persze az előzmény az volt, hogy vagy idegrohamot kapok vagy csöndben eljátszanak Már látták rajtam, hogy KO vagyok, így inkább szót fogadtak - éééés, nem bánták meg Köszi az ötletet

Kimni: mivel én most nagyon berágtam a fiamra gépezés ügyben, ezért szerintem - ha elég kitartóak maradunk Apával - minden hétvégén ez lesz. Van TV a szobájukban, de be sem kapcsolták. Z. max annyit gépezhet, amíg segít kiválasztani a netről, hogy milyen képről készítsünk neki kártyát (nem mintha nem lenne már így is 200 db )

Éneklés: most utoljára Tomger Kiskarácsonyos vizuális segédletével énekeltem és olyan ari, beleénekli a kedvenceit, pl. a gyertyát meg a labdát. De azt, hogy karácsonyfa, azt ki nem mondaná! Tiltólistás szó. :woohoo:

Érdekes egyébként, hogy az én fiamat nem zavarja a zaj itthon. Meg az oviban sem. Rendezvényre mégsem lehet menni vele, azt már nem bírja, sőt, újabban a játszóházat sem. Úgy látszik, az más jellegű.

Karácsony vége: nálunk nem volt gond, pont megunta az egészet, jó is volt, hogy leszedtük a fát. De teljesen érthető, ha ez egy gyereket megvisel. Pláne az utcára dobált fák. :dry:

Kimni, ez a határidőnaplós tényleg valami félreértés. Brevával beszéltünk valamit napirend ügyben, azt hiszem onnan jutottunk el a naptárig, de nem volt köze a témának a rituálékhoz.

Hjaj, ma elkéstünk az oviból és láttam, milyen egy foglalkozás. Bár, ne láttam volna. Két asztalt ültek körbe a gyerekek és mivel elkéstünk, pont a fiamnak nem volt már hely az asztaloknál. Így egy üres asztalhoz kirakott neki az óvónő valami lukas papírt és egy szalagot, amit a lukakba kellett fűzni. Ez volt a Nagy Foglalkozás így iskola előtt. A fiam ránézett az asztalra és közölte, hogy nem. Egy gyerek sem köszönt neki amúgy. Az óvónő egyszer hívta még, mondta, hogy "Gyere, fűzzél te is, nagyon klassz móka" vagy valami ilyesmit mondott kedvesen. A fiam megint mondta, hogy nem. De közben az óvónő a többi gyereknek segített, gondolom elvárta, hogy a fiam odamegy egyedül az üres asztalhoz, leül és elkezdi csinálni. Már nem azért, de ez engem is olyan szinten zavart volna, hogy én sem mentem volna oda. És akkor mondta az óvónő, hogy jó rendben, akkor nem kell csinálni. Hogy ezek után mit csinál most a fiam bent, azt nem tudom, mert eljöttem. Hát, ezek után nem csoda, ha fogalmuk sincs, mennyire kreatív a fiam és milyen ügyes, ha ez a nagy motiváció az oviban. Szegényke, annyira megsajnáltam.
De tényleg az zavar, hogy pont az ilyen feladatokért van oda a fiam. Itthon állandóan ilyen kézműveskedő dolgokat csinál, imádja a fűzést is és, ahogy látom, az oviban még csak nem is tudják, mennyire szereti ezeket, hogy mennyire ügyes (azért, amikor leül egy papírral, ollóval és ceruzákkal és kivág mindenféle kisdarabot, kiszínezi, majd megfelelő módon összeragasztva egy közlekedési lámpát csinál, aminek váltható a lámpája, tehát tud mozogni, piros, sárga, zöldet mutatni, hát ez biztosan nem egy átlagos teljesítmény egy 5-6 évestől, vagy amikor mikulást ragaszt össze, meg karácsonyfát, meg húsvéti nyuszit...).

Kimni, tényleg nagyon ügyes a fiad, ezekkel a kézimunkákkal!

Reméljük, hogy csak ma sült el ennyire szerencsétlenül a motivációja a fiadnak, talán a többi gyereket nem így ültette le, persze jogos az aggodalmad. Persze rákérdezhetsz ha lesz fogadóóra, hogy máskor miket csinál, illetve az elkészített benti munkáit nem szokták hazaadni?
Sajnos az óvónő ilyen jellegű képességét (hogy érdekessé tegye a gyerek számára a foglalkozást), Te, mint szülő aligha fogod megváltoztatni...


Köszönöm a karácsonyi tapasztalatokat, most vegyes érzelmeim ébredtek a gyerekem reakciói kapcsán. Azt, hogy pozitív ez a reakció nem is gondoltam. Jó, hogy így meg lehet beszélni ezeket Veletek!

Dalolás: Most még nagyon aktuális lehet a
Egy csepp, két csepp, öt csepp meg tíz,
Olvad a jégcsap, csepereg a víz.

kánon (persze kicsiknek csak egyszólamban), jól lerajzolható leszámolgatva a vízcseppek és a jégcsap, nálunk tetszett mert a napokban nézegettük a jégcsapokat.
A minap pont kopogott az ablakon az olvadó jég/hó és ennek kapcsám énekeltem és rajzoltam neki, nagyon figyelte és most nem állított le éneklés közben

Sziasztok!
Találtunk Kisstimmel egy alapítványi óvodát, ahova elsősorban autista gyerekeket várnak! Érintett szülők a vezetők, alapítók. Nem egészen kiforrott még az autizmus specifikus szervezés, fejlesztés, de mindenre nyitottak. Még bőven van náluk hely, mert a reklámozáshoz nem igazán értenek. Jázmin már jövő héten megy. Kisstim már a héten el is kezdte a kisfia beszoktatását. Puding próbája az evés!
Hátha még érdekel valakit még itt!
csodabogar.ketkez.hu
Pusszancs Mindenkinek, de főleg a Kismanóknak!!!!

Szia Glor! Rég láttunk.
Pedig fönt vannak ám nálunk egy ideje. Majd számoljatok be róla, hogy milyen!

Kimni, fantasztikus! Váltható lámpa? Ezt látnom kell.
Ez az ovis fűzős nem az a kis terítőgyártás, amikor bevagdalt papírba kell szalagokat húzgálni? Azt én szerettem az oviban. Tavaly a nagyokkal a mi csoportunkban is csinálták, ez valami kötelező feladat lehet. De az, hogy egyedül ültetik le... Meg pedagógiailag is milyen már, hogy "jó, akkor nem kell csinálni".

Szia Glor, örülök, hogy írtál, remélem bejön az ovi, szorítok!!! Nálunk (én úgy érzem) a magánovi is részese lehetett a beszédbeindulásnak, a beszélő gyerekek karattyoltak ám rendesen a fiamnak. (Szegregációban ez azért nem olyan optimális szerintem)
Jól vagytok? Irj máskor is, ritkán látlak:(

Glor, sokat gondoltam Rátok! Mi van Veletek? Szülőtalira jössz? Sok sikert az ovihoz!

Kisstim, Nektek is sok sikert az oviban!

Glor, mi van veletek? Hogy van Jázmin? A szülőtalira vállalom a fuvart, ugye jössz?

Köszi az ovit, szerintem fantasztikus. És, ha nem bánjátok, kitettem a cukros fórumra is, mert ott is hatalmas gond az ovi a cukrosok kicsiknek. (az autik mellett kiemelték a cukros gyerekeket is a honlapon, hogy őket fogadják szívesen) Nagyon bízom benne, hogy hosszú távon is megoldás lesz az ovi és menni fog úgy, ahogy megálmodták! Nagyon szuper kezdeményezés!

Szanya, majd előkeresem (remélem, megvan, elvileg eltettem) és elviszem a szülőtalira (a közlekedési lámpát)
Ez a fűzés dolog nagyon jópofa lehetne, ha nem kötelező jellege lenne. És a fiam imádja is ezeket, éppen ezért gyanús, hogy mennyire alulmotivált az oviban, azaz a motivált ellenkezője... itthon két kézzel kapna egy ilyen után.
Megint sikerült pár szót váltani az óvónővel (Tomger, múlt héten voltam fogadóórán, tisztában vannak a fiam nehézségeivel, de tőlem semmit nem fogadnak el és ők nem tesznek semmit - pár hónapunk van itt, már mindegy, 4. éve nem tudom őket rábírni, hogy más szemmel nézzék a fiamat, hogy segítsék, most már feladtam, csak az idegeim mennek rá és nincs értelme). Annyit sikerült kihúznom most az óvónőből, hogy nagyon nagyon iparkodik a fiam az oviban, jól akar mindent csinálni - csak szegénykémnek erre megy el minden energiája (hiszen SEMMI segítséget nem kap és még szekírozzák is a többiek mellé), így mire hazajön, egy kész roncshalmaz. Ezért nem bírok vele egy ideje itthon. Hihetetlen... ez az iskolában még OK, de, hogy az oviban olyan helyzetbe hozzák folyton, hogy ennyire megfelelési kényszert érezzen szegény, mert különben SENKI nem fogadja őt el úgy, amilyen, hát ez felháborító. Integráció, mi? Fúj.

Kimni, ez annyira gáz. Sztem egész apró dolgok is(az óvónők részéről) rengeteget segítenének a fiadnak. Miből áll odahúzni még egy kis széket a többiek asztalához?
Ebből a többiek is csak tanulnának. Szomorú ügy... 4 év sem volt elég
Az iskolától én rettegek! Olivér annyira érzékeny és egyáltalán nem áll ki magáért...
Nagyon féltem az iskolától, de nem áll módunkban alapítványiba vagy Waldorfba vagy bármilyen fizetősbe vinni

agiviki, és van sulija Olivérnek? Azaz már tudjátok, hová fog menni? Azt hiszem, hogy a suliban is ez az egész a tanítónőn múlik és, ha nem auti egy kisiskolás, aki speciális megsegítést igényel, akkor egy jó tanárnő mellett nem kell félned, hogy mi lesz a suliban. Ha jó a tanárnő... ezért drukkolok nektek!!!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sziasztok!
Sajnos nem volt időm olvasgatni a fórumot, a szülőtalálkozóra pedig elmulasztottam helyet stoppolni, és úgy láttam betelt a létszám. Legközelebb majd ügyesebb leszek.
Tomger, pedig nekünk sok beszélnivalónk lett volna!
Ágiviki, nagyon sajnálom, veled is szerettem volna találkozni, a játszótéren nem volt rá túl sok lehetőség és mindig annyi reményt adsz a Mimivel.
Kimni, nagyon édes vagy, remélem, tavasszal tudunk együtt játszózni.
Szanya, úgy látszik érdemes időnként újra kinyitogatni a füleket itt, amikor én ezer éve óvodát kerestem Jázminnak, akkor ők még nem voltak fent. Most véletlenül találtam őket, hatalmas meglepetés volt, hogy van ilyen a kerületünkben.
Nálunk semmi újság nincs, változatlanul nem beszélünk. Kiugró fejlődés egy területen sincs, csak egyre többet figyel, kicsit kevésbé kártékony és egyre kedvesebb, mosolygósabb.