Kisebbik fiam 3 éves koráig egyáltalán nem beszélt. Autizmusát 3 évesen diagnosztizálták. Esetében a legmarkánsabb tüneteket a beszéd teljes hiánya, illetve a beszéd értésének elmaradása jelentették számunkra. Hangadása másfél éves korától, közel 3 éves koráig egy fajta zárt szájas morgásban nyilvánult meg.
Talán a legnehezebb időszakként emlékszem vissza arra a bő egy évre, amíg ezzel a problémával küzdöttünk. A mai napig őrzöm azt a képet, amit nagyobb fiam azon a karácsonyon ajándékozott nekünk. Két éves öccsét rajzolta le, bilin ülve. A szája elé írva pedig ez állt: „Anya nézd, bilibe kakilok és már beszélni is tudok!”
A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!
Autista fiammal két éves korától foglalkozott gyógypedagógus heti rendszerességgel, de célzott, beszédindításra irányuló terápiát nem kapott. Éreztem, hogy a szakember által erre fordított idő nagyon kevés ahhoz, hogy valóban történjen valami. Akkoriban megkésett beszédfejlődéssel foglalkozó szakirodalmak után kutattam, majd néhány speciális módszerrel és sok tudatos, otthoni fejlesztéssel bő egy év alatt mégis beindult fiam beszéde. Beszédfejlesztése természetesen ezzel nem ért véget.
A beszéd beindítását célzó terápiák az alábbi területek fejlesztését célozzák meg, ezek esetünkben is szükségesnek bizonyultak:
1. Nyelvi fejlesztés (Első sorban szókincsbővítést jelent, amit a nyelvi rendszer kiépítése követ.)
2. Mozgásfejlesztés (Pl. TSMT, AYRES az idegrendszer érésének fokozására. Egyes esetekben emellett -mint beszéd fejlődési apraxia, motoros diszfázia- a beszédmotorika fejlesztésére is szükség lehet.
3. Általános fejlesztés (Gondolkodás, figyelem, emlékezet és különféle készségek fejlesztését ötvözi.)
Autizmus esetében ezeken felül még egy terület fejlesztésre szorul, sőt kulcsfontosságú:
4. A beszéd kommunikációs szerepének, a hangadás kommunikációs szerepének fejlesztése.
E négy terület egyes gyermekeknél eltérő intenzitású fejlesztést igényelhet.
Esetünkben a beszéd beindulását leglátványosabban a nyelvi fejlesztés és a beszéd kommunikációs funkciójának megértése eredményezte, ezért ezekről részletesebben írok:
1. Nyelvi fejlesztés
Autizmus korai diagnosztizálása esetén a nyelvi fejlesztések sokszor háttérbe szorulnak, pedig a gyermek elmaradott beszédszintje szerves része lehet kommunikációs, szociális problémáinak. Kommunikációs fejlesztésként gyakran tanítanak gesztusokat, nonverbális jeleket a gyógypedagógusok, mivel azok normál fejlődésű gyermekeknél a beszéd előtt jóval hamarabb megjelennek.
Valóban szükség lehet ezek fejlesztésére is, azonban ha csak ezekkel foglalkozunk -tapasztalatom szerint kevés sikerrel – sok időt veszíthetünk a beszéd fejlődésében.
A nyelvi fejlesztésekre vonatkozó szakszerű lépéseket a lent megadott szakirodalmak aprólékosan részletezik. A megkésett beszédfejlődés terápiája autizmus esetében is hasznosan alkalmazható. Itt csak a legelső lépéseket foglalom össze. Az Én is tudok beszélni című munkafüzet gazdag képanyagot tartalmaz. Ennek használata előtt, 2-3 éves korban javasolt inkább kis tárgyakkal játszani. A munkafüzet képanyaga később is kevés, illetve túl bonyolult lehet. A tanári kézikönyv által felajánlott nyelvi rendszer felépítését viszont ajánlott pontosan követni.
1. Törekedjünk egy 50-100 főnévből álló passzív alapszókincs megtanítására, akkor is, ha a gyermek egyáltalán nem beszél. Érdemes a szavakról listát vezetni. Kezdetben csak tárgyakkal, később képekkel is gyakoroljuk ezeket. A gyermek közeli környezetének gyakori tárgyaival kezdjük a gyakorlást, a legegyszerűbb egy- két szótagos szavakkal. (pl. maci, autó, cica) A legtöbb gyermeknél mutatkozik egy egy játék, vagy ételféleség iránti fokozott érdeklődés, amit érdemes az első szavak tanításakor motiválás céljából is kihasználni.
2,5-3 éves korban egyszerre legfeljebb 6-8 tárgyat tanítunk. Megnevezzük, majd kérjük, hogy a gyermek adja vissza, vagy mutasson rá. A szavakat ragozatlanul mondjuk ki, sohasem mondatokba ágyazva. Ha a gyermek még mutatni sem szokott, arra is tanítanunk kell. Kérdezés (Hol az autó?) után kezét megfogva mi mutassunk a kérdezett tárgyra. A szótanulást közös játékba is érdemes ötvözni, pl kisautón odagurítjuk a gyermeknek a tárgyat és kérjük, hogy gurítsa vissza.
A gyakorolt szavakat mi magunk minél többször nevezzük meg, így a gyermek sokszor hallja, az könnyebben elmélyül.
2. Tárgy-tárgy egyeztetése: Ha a gyermek néhány tárgyat már biztosan ismer (megmutatja, vagy kérésre visszaadja, de legalábbis kérdésre ránéz a tárgyra) elkezdünk több azonos tárgyat egyeztetni. Ez a szint már általánosítást feltételez. Pl. Rendet rakunk a szobában. Az autókat egy dobozba rakjuk és kérjük, hogy segítsen. Egy másik dobozba a kockákat rakjuk, egy harmadikba golyókat. Tárgyakat szortírozunk.
Minden alkalommal, amikor kezünkbe veszünk egy macit vagy kockát, azt kimondjuk és a helyes dobozba tesszük. Lehetőség szerint minél több macit és kisautót válogasson szét a gyermeknek. Először csak kétféle tárgyat válogassunk. Amint megérti a gyermek a feladatot, növeljük 4-6 félére. Olykor számunkra is unalmas, sziszifuszi tevékenység a gyermek számára sem feltétlen izgalmas. Amikor első ízben tanítunk egy szó jelentését, teremtsünk úgymond „laboratóriumi” körülményeket, főleg, ha a gyermek beszédértése igen gyenge. Minden zavaró tényezőt iktassunk ki. Később, ha már ismeri a gyermek a szó jelentését, játékosabb helyzetben gyakorolhatjuk, de a feladat lényegében továbbra is megegyezik. (Autók a garázsba mennek, plüssállatokat célba dobhatjuk stb.) Ha gyermekünk így sem vesz részt ezekben a kis játékokban, akkor se engedjük, hogy próbálkozásunk eredménytelenül záruljon. Mindig egy -két elemszámig végezzük ezeket a feladatokat. Végül jutalmazzuk meg, ha részt vett benne, akár egyetlen játékot is a helyére tett. A jutalom fontos része a fejlesztésnek minden gyermeknél, autizmus esetében pedig nélkülözhetetlen.
3. Tárgy-kép egyeztetése: A már tárgyakkal megtanított szavakat egyeztessük képpel. Pl. kisautót és autó képét, valamint 6-8 tárgyat és azok képét tegyük a gyermek elé. A képek legyenek mindig nagyok, valósághűek és háttérmentesek, szépek. A tárgyakat tegye a gyermek a megfelelő képekre.
Ezzel egyidejűleg már képeskönyvben is nevezzük meg minél többször a már gyakorolt szavakat. Kérjük, hogy a gyermek is mutasson rá azokra.
Az elmélyítésre szánt szókincset a mindennapi életben is minél többször mondjuk ki mi magunk. Teremtsünk alkalmat, hogy azokat a szavakat minél többször megnevezzük, de ne erőltessük, hogy a gyermek is kimondja.
4. Az igék tanítására 50-100 főnév biztos tudása után térhetünk át. A cselekvéseket először izoláltan (Fut. Eszik. Alszik.) Majd személyekkel, analógiásan tanítjuk.
5. Ajánlott kis lépésekben, lassan haladni, mindent több tapasztalati csatornán keresztül tanítani.
6. Mindennapi tevékenységünket mindig egyszerű beszéddel kísérjük. Minden közös együttlét alatt (főzés, utazás) beszéljünk a gyermekhez, rövid egyszerű mondatokban.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak
Meixner Ildikó: A beszédnevelés és a beszédfejlesztés kézikönyve
2. Mozgásfejlesztés (TSMT, Ayres, alapozó terápia, stb.)
Az idegrendszer éretlensége, primitív csecsemőkori reflexek fennmaradása gátolhatja a nyelvi fejlődést, illetve különböző részképességek kialakulását. A beszédelmaradást és a mozgásfejlődés eltérését okozhatja a szenzomotoros integráció gyengesége. A szenzomotoros fejlesztő tornák ezen elmaradások korrigálását célozzák meg, konkrét gyakorlatokkal.
Autista fiammal két éves korától egy éven keresztül rendszeres, heti 5 alkalmas TSMT tornát végeztünk. Több mint fél év után, a délutáni tornázásokat követően fiam a zárt szájas morgását nyitott szájas gőgicsélésre váltotta. A szenzomotoros torna minden nem beszélő gyermek esetében ajánlott!
3. Általános fejlesztés alatt egy komplex gyógypedagógiai fejlesztést értünk. Számos könyv segíti a tudatos szülőt, hogyan foglalkozzon gyermekével, (Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!) ám ha jelentősebb elmaradottságot tapasztalunk, ezek már kevésnek bizonyulnak. Ilyen esetben gyógypedagógus segítségét kell kérnünk, a közös foglalkozásokon látottakat érdemes otthon játékos formában tovább gyakorolni.
4. A beszéd kommunikációs szerepének fejlesztése
Hangutánzás tanítása – A beszédindításhoz szükséges, hogy a gyermek szívesen adjon hangot. Esetünkben ezzel is problémák adódtak. Fiam kizárólag zárt szájjal morgott, 2,5 évesen még semmilyen hangot sem utánzott.
Különböző hangutánzó gyakorlatokkal még ilyenkor is érdemes próbálkozni, leginkább kapcsolatfelvétel céljából. (Milyen hangot ad a repülő, a méhecske, stb.)
A hangutánzásnál is be kell tartani a nehézségi fokozatokat. A legegyszerűbb magánhangzók utánzásával kezdünk, ezek az Á, I és Ó.
Teremtsünk helyzeteket (autista gyermeknél kifejezetten nehéz lehet) ahol a gyermek látja a szánkat. Közös hancúrozás, esti fürdés utáni öltözködés alkalmas lehet erre. Én mindig gyermekem kezét tapasztottam saját számra, hogy figyelmét odairányítsam, enélkül legtöbbször kerülte a tekintetemet.
Mivel első hangutánzásra irányuló próbálkozásaink hasztalannak bizonyultak, egy kedves logopédus ismerősünk tanácsára én kezdtem utánozni fiam hangadásait. Ez számára izgalmasnak bizonyult, ezzel felhívtam magamra figyelmét. Hamarosan hosszú percekig játszottuk azt, hogy én utánoztam gőgicsélését. Ő rendre kivárta az ismétléseimet. Hasonló esetben bátran ajánlom ezt másnak is. Hamarosan sikerült szerepet cserélnünk.
Jutalmazás – Az első hangutánzásokat erősen jutalmazzuk! Fiam első hangismétléseit hatalmas feldobálásokkal jutalmaztunk, amire óriási kacagásokkal reagált a gyermek. Kezdetben csak az A Ó és I hangokat utánozta, szerencsére hamar követte azokat a többi magánhangzó.
PECS – A képcserés kommunikáció
Egy év tudatos szókincsbővítéssel, mutatás gyakorlásával, már egyszerű hangutánzási játékok után kezdtünk bele a képcserés kommunikáció tanulásába, a PECS-be. Bár fiam passzív szókincse és beszédértése a logopédiai foglalkozások hatására látványosan fejlődött, mégsem szólalt meg.
Az egyéni foglalkozásokat megelőző előadáson hallott információk újabb reményekkel töltöttek el:
,,A PECS módszerét elsajátító, nem beszélő gyermekek 80%-a a módszer megtanulását és használatát követően 1 éven belül elkezd beszélni." Esetünkben ez 2 hónap után, pontosan 3 évesen be is következett, fiam a PECS kártya szavait -igaz akkor még csak magánhangzókkal- elkezdte maga is mondani, kérni.
A PECS módszere vizuálisan segíti a kommunikáció funkciójának megértését. A gyerek képek segítségével, azok átadásával kér, azért cserébe megkapja a kívánt tárgyat.
A PECS-et arra fejlesztették ki, hogy segítsen autizmussal élő gyermekeknek és felnőtteknek a funkcionális kommunikációs készségek gyors elsajátításában.
A PECS emellett kiválóan alkalmas a szókincs bővítésére is.
Nem vagy alig beszélő autista gyermekek szüleit csak bátorítani tudom, hogy a módszert mihamarabb tanulják meg szakembertől. A PECS fiam számára katalizátorként hatott nyelvi fejlődésében.
Autista fiam beszéde a mai napig elmaradottságot mutat kortársaihoz képest, valószínűleg még évekig terápiás beszédfejlesztésre lesz szüksége. Ennek ellenére bízunk benne, hogy hónapról hónapra, évről évre elmaradása csökken, idővel ez az elmaradás jelentéktelen lesz.
A PECS módszerről további információ itt található.
Őszi Tamásné autizmus-specifikus gyógypedagógus cikke: Kommunikációs problémák és kezelésük
Ajánlott irodalom:
Őszi Tamásné szerk.: Babzsák fejlesztő program
A témával kapcsolatban ebben a fórum topicban kérdezhettek.
2017. évi új kiadvány: Szabó Szilvia: Látogatás a beszéd birodalmába
Kommunikációt fejlesztő játékok megvásárolhatók itt.