Bölcsődébe szoktatás

Van valakinek tapasztalata két éves gyermek bölcsődébe szoktatásáról?
Az én fiam most augusztusban múlt két éves és egy hete kezdtük a bölcsődébe szoktatást, viszont autizmusra utaló jelek vannak. Pl. egyáltalán nem beszél, nem úgy játszik a játékokkal, mint a kortársai, sokszor szétdobálja, nehéz vele kapcsolatot teremteni, bár nem lehetetlen. Szokatlan dolgoktól fél, nagy zajt nem bírja. Még nem diagnosztizálták, a Vadaskertbe van időpontunk. A dadusunk pozitívan áll a dologhoz, de már látom hogy nem lesz egyszerű. Tudtok abban tanácsot adni, hogy milyen módszerrel fogadtassuk el a gondozóját? A másik gondom, hogy csak tőlem fogadja el az ételt, italt, ezt is valahogy meg kell oldani, másképp nem tudom bent hagyni. Egyáltalán ott hagyhatom-e hétfőtől-csütörtökig, reggeltől délután fél négyig? Dolgoznom kell, 3 gyereket nevelünk.

Sok tapasztalatom nincs, de kérdezek, hátha valaki többet tud majd a válaszok alapján segíteni:
étel-ital: miből eszik, miből iszik. Kell hozzá segítség, vagy csak annyi van, hogy te adod? Megy önállóan az ivás? Ragaszkodik állandó eszközhöz?

Gondozó elfogadtatása: most nem fogadja el, vagy csak nem vesz róla tudomást? Miben nyilvánul meg ez?

Az utolsó kérdésedre nagyon nehéz a válasz. Mert ha nincs más megoldás és muszáj bölcsibe adni, akkor hogy mondjuk azt őszintén, hogy igazából jobb lenne, ha otthon maradna? Megértem, ha vissza kell menni dolgozni és nincs más lehetőség, de ha tényleg autista, akkor nehéz menet előtt álltok.

Tányérból kanállal eszik, inni pohárból, de csak segítséggel (egyedül nem fogja meg a kanalat, sem a poharat) és csak tőlem fogadja el. Ha darabos az étel, kézzel megeszi. A legnagyobb gondom az ivás, hogy legalább a gondozójától az innivalót elfogadja. Állandó eszközhöz nem ragaszkodik.

Gondozó: a fiam nem igazán vesz róla tudomást. Ha a dadus szól hozzá, sokszor nem figyel oda, nehezen tudja bármivel lekötni, de nem mondanám hogy lehetetlenség lenne vele a kapcsolatfelvétel. Már volt hogy 20 percre kimentem és a gondozónéninek sikerült megvigasztalni, mert sírt.

Most nyáron 3 hetet folyamatosan együtt voltunk a szüleimmel és már engedi, hogy a nagyszülők hozzáérjenek, felvegyék, sőt oda is megy hozzájuk, megérinti őket, mosolyog rájuk. Eddig egyáltalán nem volt "kedves" velük, nem is engedte hogy hozzáérjenek, ellökte a kezüket. Abban bízom, hogy még ha hosszabb idő lesz a beszoktatás, talán így a dadusunkat is előbb utóbb elfogadja. Ami szerintem nagyon nehéz lesz az az evés ivás, mert annak ellenére hogy a szüleimmel már jobban kapcsolatot tud teremteni, az ételt-italt még mindig nem fogadja el tőlük, sőt még apától sem Ez egyébként nem volt mindig így, úgy kb. három hónappal ezelőtt még simán bárkitől evett-ivott.

Dadus: szerintem ez idővel akkor alakulni fog. Ha tényleg érintett, akkor ezt a figyelmet ilyen kicsinek nem tudod elérni, szóval figyel, ha akar. Játéktevékenység megsegítéséhez javaslom, hogy olvassátok el ezt a könyvet:
www.libri.hu/konyv/julia_moor.hogyan-jat...tista-gyerekkel.html
Ebből lehet tippeket adni a dadusnak.

evés-ivás: ezt előbb otthon kell elérni apával. Ha ez megy, akkor megint mehet mással is. Vissza tudtok emlékezni, hogy mi történt, miért változott ez meg? Hátha ez is segítene a megoldásban.
Valaki nálam hozzáértőbb: ezt nem lehetne hátsó promttal megsegíteni? Anyuka áll hátul, apa nyújt egy kedvenc italt, és úgy elvetetni a gyerekkel?

Nagyon köszönöm, hogy próbálsz segíteni
Gondolkodtam rajta, hogy hol akadhatott el ez az evés dolog, de nem tudom. Vannak furcsa dolgai, pl. most volt egy időszak, amikor nem lépett át a küszöbön (lehet hogy egyszer elesett benne és nagyon megütötte magát), csak akkor ha megfogtam a kezét. Ezt talán kezdi most elhagyni. A testvérei szobáját más színűre festettük és egy hónapig nem mert bemenni, csak velem. Ha én nélküle bementem, akkor állt az ajtónál és sírt, de egyedül nem jött be. Most megint gond nélkül jön-megy.
A könyvet mindenképpen megnézem, köszönöm. Ha bárki tud a témával kapcsolatban valamit mondani, várom, mert óvodával, iskolával kapcsolatban viszonylag sok az infó, böliről szinte semmit nem találtam.

Ez szerintem tipikus, hogy valami történt, utána meg már ragaszkodik a rutinhoz, hogy akkor anya kezét fogom a küszöbnél. De igen, ezek elmúlnak, az ilyenen nem kell nagyon aggódni. Az más, ha ez életét nehezíti meg egy ilyen, mint ez az ivás dolog.
Bölcsiről kevesebb az infó, mert kevesebb gyerek jár eleve bölcsibe, mint oviba, auti gyerek meg pláne kevés. Remélem azért más is ír majd neked, én kampányolok a másik topicban érte.

Ami még eszembe jutott az ivásról: kér inni, vagy te adsz neki? Jelzi, hogy szomjas?
Ki lehetne próbálni talán egy fokozatos átszoktatást: amikor adod az innivalót, a férjed melléd áll (mikor épp otthon van), és ő is nyújtja a kezét a pohár mellett, de nem fogja meg. Aztán idővel már együtt fogjátok a bögrét, aztán már elég, ha apa nyújtja, te meg csak ott állsz. Szóval hogy egy ilyen fokozatos átállással talán könnyebb lenne neki.
Bevált tuti tippet nem tudok adni, mert nekünk éppen ilyen rugalmatlansága nem volt. Volt és van ezer másik, és ezeket könnyebb leépíteni egy 8 évessel, mint egy két évessel.

Szokta kérni az innivalót. Vagy úgy, hogy megfogja a kezem és odavezet a konyhába, vagy ha lát poharat az asztalon, akkor felé mutogat.
Ez jó ötletnek tűnik, mindenképpen kipróbáljuk

Az nagyon jó, ha jelzi a szükségleteit.
Remélem beválik valami és legalább ez a nehézség megoldódik.
Majd írj, hogy mi hogyan alakul.
Ja, és a másik topic jobban pörög, az autizmus mindennapok. Szóval ha oda írsz, tuti többen reagálnak rá, vagy legalább elmondják, náluk hogy volt. Sajnos most nem jött senki, ilyen kicsikkel bölcsiben nincs sok tapasztalat tényleg.

Sanna:
Az én fiacskám is bölcsődés volt, 2 éves és 4 hónaposan kezdte. Szerencsére nekünk ilyen gondjaink nem voltak, mert ő beszélt, evett-ivott egyedül. A gondozónők közül az egyiket gyorsan elfogadta, inkább csak akkor sírt reggelente, ha a másik volt délelőttös, de idővel őt is megszerette.
Így saját tapasztalatból nem tudok írni, én is csak ötletelhetek. :whistle:
Az evés-ivással kapcsolatban eszembe jutott, hogy az egyik szülőképzésen ajánlották az egyik anyukának, akinek nem evett-ivott önállóan a gyereke, hogy tegyen egy tükröt az asztalra a gyerek elé, hogy láthassa magát, ahogy eszik, az egész folyamatot egyben, persze eleinte segíteni kell a mozdulatot is. A következő alkalommal az anyuka arról számolt be, hogy kipróbálták a tükrös módszert, és sikerült nekik, már egyedül próbálkozik a gyerek az evéssel. Esetleg ezt is megpróbálhatnátok.

A másik, ami még eszembe jutott, hogy esetleg egyszerű vizuális eszközökkel is lehetne segíteni. Nem tudom, hogy a kisfiad szeret-e képeskönyveket nézni, és felismeri, érti-e a képeket.
Ha igen, és persze csakis abban az esetben készíthetnél egy kis képes/fényképes összeállítást, hogy otthon (ház, konyha/étkező fényképe) anya/apa adja neki az ételt-italt (ezt is fényképekkel), a bölcsiben (bölcsi fényképe stb.) pedig a gondozónők, a mamáéknál pedig a nagyszülők is, és mellette ott lenne a gyerek, amint eszik/iszik, mindent képekkel, fényképekkel. Lehetne ezek mellé tenni mosolygós anyukát, apukát. Ez arra lenne jó, hogy a gyerek jobban értse, hogy mit várnak tőle és jobban elfogadja a dolgokat.
Mi csak 3 év 3/4 évesen kaptunk diagnózist, így csak akkor kezdtük el használni a vizuális eszközöket, nem annyira tudom, hogy egy ilyen kisgyereknél mennyire működne. Viszont arra emlékszem, hogy a kisfiam ebben a korban nagyon szerette a képes könyveket, és anélkül, hogy bármit tudtam volna az autizmusról és vizuális eszközökről készítettem neki saját kis könyvet, mert nagyon szeretett saját magáról is és a számára fontos dolgokról fényképeket nézegetni. Így egy mini "Én-könyvet" is készítettem neki saját magáról, a családról, a játszótérről és egy külön kis albumot a közlekedési eszközökről, épületekről (amik neki fontosak voltak). Amúgy ezeket az albumokat a bölcsődébe is hordta, mert nagyon szerette nézegetni, és valószínűleg biztonságérzetet is adott neki. Ilyesmi is lehet kapcsolódási pont a gondozókkal esetleg.

A képek még nem nagyon érdeklik, úgy látom nem nagyon érti őket, de ez a tükrös módszer jó lehet az evésnél, viszont tegnap este a fiam végre hajlandó volt teljesen egyedül inni. Amikor kérte a poharat, csak közelebb raktam neki és mondtam, hogy ha szomjas fogja meg és igyon. Végül csak megfogta a poharat és végig ő ivott

Sanna, mi 2 és 3/4 évesen egy magán oviban kezdtünk, de enni nem evett ott. Csak délelőtt 3 órát maradt. Sokat számíthat a fokozatosság, ha mégis megoldható, lassú beszoktatás.Még bemehetsz, vagy már nem?
Legyen a beszoktatást 1-2 nap helyett inkább 2 hét, ha belemennek a bölcsiben. Az önellátási dolgokat próbáld első alkalommal Te megsegíteni, aztán az azt követő napon legyetek ott egyszerre a pedagógussal, harmadik alkalommal már Te ne legyél ott, majd fokozatosan legyél egyre kevesebbet jelen. Túl hosszúra sem szabad nyújtani a beszoktatást, nehogy túlságosan hozzászokjon a jelenlétedhez a bölcsiben.

Ami azért feltűnt:
Noha nem beszél még a fiad, az hogy mutat magától jó jel. Fiamnak a mutatást is tanítani kellett.

Most egy hete megy a beszoktatás, normális esetben két hét lenne, de szerintem több lesz, mert nehezen megy neki. Az étkezés nélkülem különösen problémás, mert tegnap volt az első alkalom, hogy nem voltam ott ebédnél, és szó szerint őrjöngött. Be kellett mennem, akkor megnyugodott és leült enni.
Az ujjával nem mutat, inkább oda nyújtja a kezét, ha kér valamit, de már ez is haladás, mert régebben ezt sem csinálta.

Szia.mintha én irtam volna.mi májusban kezdtük a bölcsit.szintén autisztikus tünetek voltak ,vannak.most várjuk a bizottságtól az idöpontot a vizsgálatra.intenziven 3 honapja jár .latjak hogy nem olyan es nem ugy viselkedik mint a tobbi gyermek de beken hadjak.bar panaszkodnak hogy ebednel mindig fel akar allni mai napig kifele fordulva ul az asztalnal.enni nem evett ott de mostanra elkezdett eszegetni.kozos festegetesnek es gyurmazasnal nem mukodik kozre de nem is eroltetik.ok azt mondjak dacos majd kinovi.en nem beszeltem veluk errol hogy milyen tunezek ezek mert akkor tuti kikozositik.igy fogadjak el .tudnek meg otleteket adni mert az en fiam is pont igy viselkedik.irj privatot es megbeszeljuk.udv csicsa