Autizmus mindennapok

Vitaminos zűr:
Igen, egyszeri túladagolástól nem nagyon szokott baj lenni. Taniltál belőle, ok.
De a gyerekkel is el kell beszélgetni, mivel engedély nélkül ette azt a cuccot, hiszen gumicukrot sem ehetett volna. Még ha jól viselkedik, akkor sem ehetett volna meg ennyit, nehogy amikor egy sem járt.

Ugrálás:
Fáradtság és ingerültség levezetés. Egyes szakemberek egyenesen ajánlják. Vannak felnőtt autik, akik miután hazaérnek irány a trambulin, fél óra ugrálás, és akkor jönnek helyre meló után pl.

Mesenézés:
Van olyan auti, akivel a szülei a meséken keresztül kommunikálnak. Ő a Disney rajzfilmeket szereti, és tudja kívülről az összeset (most már szülei is). Ha valami érzelmi szituációt kell megértetni, akkor ahhoz hasonló jelenetet keresnek a rajfilmekből, és eljátsszák.

Beszédértés:
Az roppant sokat segíthet, ha kevés szóval, egyszerű formában beszélsz a kicsihez, és egyes helyzetekre mindig ugyanazt a kifejezést használod, ugyanazzal a hangsúllyal.
Pl. ha ennie kell, akkor mindig "Kész a vacsora, gyere enni!" és mindig ezt mondod, nem toldasz hozzá semmit. Mivel közben látja is az élemét, hozzá fogja tudni kapcsolni a szavakat a történéshez. Akkor is mondd, ha jönne magától, mert így kapcsolódik. Vagy még egyszerűbbeket.

Anno amikor a fiam megszületett, az első naptól nálunk ez ment, pedig akkor még nem tudtam, hogy gond van vele (csak sejtettem). Amikor pelenkáztam, és még én mozgattam minden végtagját, akkor is mondtam hozzá pár standard szöveget: "dugi keze", "dugi lába", és amikor minden a helyére került, akkor pedig széttártam a kezem, mosolyogtam rá, és azt mondtam, hogy "kész".
Amikor fürdés után töröltem meg, mindig mondtam, hogy "jaj, de szép tiszta". és amikor felöltöztettem, megint azt, hogy "kész".
Amikor tornáztunk számoltam neki négyig, és megneveztem a testrészeit, amit megfogtam.
Ha kapott játékot a kezébe, azt is megneveztem. Ha odaadtam, mondtam, hogy "Tessék", ha elvettem, mondtam, hogy "kérem". Mindig pontosan a gesztussal, mozdulattal egy időben.

Itt első időben nem is az a lényeg, hogy megtanuljon szavakat, hanem hogy a beszédhangok a kommunikáció elemei, arra jöjjön rá. Hogy amikor meghall valamit, ahhoz mindig ugyanaz a történés tartozik. Egyszerűen rá kell jönnie, hogy a hangok és a beszéd, azok jók valamire.

Csicsa, azt hiszem, értem, miért kérdezted ezeket. Nem önmagában az ugrálás és nem is a filmnézés zavar, hanem az, ahogyan utána viselkedik, hogy felzaklatja, igaz? Jól értem? Az én fiam is ilyen, és ilyen is volt, amiket leírtál, azok pont ebben a korban pont így néztek ki (az enyém mondjuk nem ugrált filmnézés közben, de szerintem ez tényleg teljesen ártalmatlan és nem ettől akad ki később sem, az enyém csinált mást közben) és engem is pont az zavart, ami ma is zavar, hogy nem nyugtatja meg őt, amit annyira szeretne (nekünk nem a pörgettyűk voltak a menők, hanem a játékbuszok és járművek, és ugyanúgy ragaszkodott csomó filmhez is). Ez a letapadás, ami gondot okoz nekik. Nem önmagában a filmnézéssel, az ugrálással vagy a pörgettyűkkel van a baj, hanem azzal, hogy letapad ezekben a cselekedetekben és nem tudja elengedni ezeket, amik már őt magát is frusztrálják (mert már tényleg sok volt neki valamelyikből és pihenni szeretne, mégsem képes leállni valamivel). Így teljesen mindegy, hogy a tevékenység mi, ha letapad, akkor ilyen dührohamszerűvel, hisztivel fog reagálni, ha abba kell hagynia. Ezért nem értek teljesen egyet az előttem szólókkal, mert ha a gyerek nem tud leállni valamiről és ettől ilyen nagyon frusztrált lesz, mint amit leírtál és én is láttam a fiamon mindig, akkor igenis korlátozni kell ezeket, mert csak a stressz-szintjét emeljük folyamatosan. 30 hónapos, még kicsi ahhoz, hogy megtanulja kezelni a letapadásokat, egyetlen módon tudunk ezen segíteni: ha kerüljük azokat a helyzeteket, amik letapadást okoznak. Persze, időnként nézze meg a filmjét, sorozatát, pörgettyűzzön, de csak komoly keretek között, előre meghatározott ideig. Nekünk a homokóra sokat segített, bár akkor 4.5 éves volt már a fiam, mire mi diagnózist kaptunk és elkezdtük használni. Leraksz elé egy homokórát és addig pörgettyűzhet, amíg az megy. És legyen ez a jutalom valamiért (mert mondjuk szépen evett vagy akármi). Ha nem érti a jutalom összefüggést, akkor is csak korlátozott számban engedném neki ezeket. Napi 1 vagy 2 rövidebb film, 2 pár perces pörgettyűzés. Ha azt látod, hogy ez sem megy, akkor teljesen lekorlátoznám ezeket a tevékenységeket, mondjuk heti 2-re. Az a baj,hogy ezek konkrétan stresszhelyzetet okoznak neki, amiből ő még nem tudja megnyugtatni magát, más ilyenkor meg nem tudja őt megnyugtatni. Ez viszont kivonja őt a világból, a letapadások is és ez hosszú távon befolyásolhatja a fejlődését is sok területen.
Nem minden auti ilyen, a fórumon is sokan vannak, akiknek nincsenek ilyen iszonyatos letapadásaik a játékokban, akiknél a kedvenc tevékenységek nyugtató hatásúak.

Egyébként a filmekkel kapcsolatban mi is azt csináltuk, amit Dreamer írt az ismerőséről. A filmeken keresztül gyártottuk a szoc történeteket, iszonyat,mi mindent tanult meg így. Nálunk is a disney filmek voltak az első helyen, én is kívülről tudom őket és példálóztam velük, és egy idő után értette is. Igen, előnyükre kell fordítani a mániát, de csak akkor lehet engedni a mániát, ha lehet vele építeni. Egy minisorozat, ami pár perces és semmi értelme, amiből egymás után végtelen mennyiségűt akar nézni a gyerek, az semmilyen módon nem fogja építeni, ha utána a letapadás miatt olyan feszültségben van, ami tönkreteszi őt hosszú távon. (és az anyát is) Ezt lehet irányítani, hogy olyan film legyen a mánia, aminek értelme van, akkor talán megéri utána a stressz, ha már muszáj engedni a dolgot. De mondjuk egy pörgettyű, amit pörget, pörget, majd mikor abba kell hagyni, szintén extra stresszforrás, amit sehogysem tud kezelni és tönkremegy tőle a napja, annak nincs értelme hagyni - szvsz. Én így tettem legalábbis mindig és ahelyett, hogy befordult volna a buszok világába, egy idő után mindent megtettem, hogy ne kerüljenek elő a buszok és mással foglalkozzunk. Így képes volt megismerni a világból mást is. Pedig kérte szegény, ha hagytam volna, akkor semmi mással nem foglalkozott volna, csak tologatta volna a buszt a szőnyegen.

köszönöm válaszaitokat.
Kimni neked is a tartalmas választ. Meg kell mondani mindenki előtt le a kalappal mindegyikőtök előtt
rengeteget rengeteget olvasok de egyre jobban össze vagyok zavarodva.azon veszem észre magam hogy egyre kevesebbet beszélek hozzá amit szégyellek de egyszerüen nem értem hogyan kellene bármit is tenni hogy egyáltalán a figyelmét elkapjam mikor befogadó.Annyira szétszórtság van a fejembe hogy még leirni sem tudom mik a gondolataim.Más ennyi idős gyerekekkel olyan szépen megértetem magamat és a sajátommal egy lyuk van közöttünk.Tudom időt kell adni neki de olyan rossz látni hogy minden nap ugyanazokat a dolgokat csinálja és nem fejlődik "semmit" néha úgy érzem mintha csak futnék futnék és nem érnék oda soha....vele kapcsolatban
Remélem ha elkezdjük a fejlesztést akkor elindul a fejlődésben.
Ki milyen fejlesztéseket ajánl?
esetleg probiotikumról hallottatok már ami kimondott autiknak van?
Magnézium?
Ötletek amikkel elindulhatnék?
köszönöm

Hogy mikor befogadó, azt nem fogod tudni az elején semmiképp, és később sem. Lehet, hogy háttal áll neked, vagy oldalt és éppen babrál valamit, és akkor fogja megérteni, hogy mit mondasz. Sosem lehet tudni. Ők nem úgy figyelnek, mint mi, sőt, úgy nem is igazán tudnak figyelni. A férjem és a fiam is azt mondja pl. hogy egy órai anyagra vagy egy előadásra akkor tud igazán figyelni, ha közben lefoglalja a kezét, tehát pl. rajzol.

Szóval az a jó, ha beszélsz, egyszerű mondatokban, narrálod amit csinálsz, és számára is felfogható cselekmény.
"Anya elkészíti a vacsorát." vagy "Elkészítem a vacsorát."
"Ha késze lesz megesszük."
"A mosógép kimosta a ruhákat. Készen van. Kiveszem a ruhát, de még vizes, ki kell teregetni."

Nem kell, hogy ő éppen rád nézzen, ha hallótávolságban van, akkor ez működni fog. Ők nem tartanak szemkontaktust, lehet, hogy akkor is rád figyel, amikor másfelé néz.

megpróbálok beszélni tömör mondatokban.bele kell jöjjek
Véleményetek szerint mikor "kellene" és mennyi idő alatt milyen praktikákkal lehetne segiteni hogy önállósodjon.
30 hós és csak a száraz ételeket eszi egyedül és azt is fulladásig betömi egyszerre.
A kanalas dolgokat nem akarja "hisztizik" hogy mi etessük.pedig próbálom minden nap fogni hátulról a kezét de nem akarja.
Öltözést is próbálom tanitani neki de csak bambul és tartja a lábát és kezét ennyi.
A bölcsibe etetik és öltöztetik még....
de mi lesz az oviba ? az idö biztosan segit de annyira ugy látszik mintha nem foga egyedül semmit csinálni.

Az enyémre ez abszolút nem áll. Ha rajzol akkor nem figyel. Ha akármi mást csinál, miközben beszélek hozzá, akkor nem figyel és nem megy be semmi. Ha esetleg valami egyéb tevékenysége közben elkap véletlenül 1-1 szót, azt nem értelmezi, hanem csak echolálja (azonnal). A figyelmét leginkább úgy tudom magamra irányítani ha beszélni akarok hozzá, hogy rászólok, hogy nézzen a szemembe. Amit nem szeret, de így legalább bemegy az infó.

Nyilván ez is teljesen egyéni. Viszont az biztos, hogy rövid mondatokat kell használni, adott esetben megismételni, ha épp lehetséges, akkor vizuálisan megtámogatni.

Elolvastam valamennyit a Kontextusvakságból, nagyon szépen megvilágítja, hogy mi okozza ezt a nem értést.
Ahogy az előadás után is, most is kissé letörtem, mert ugyan lehet ezeket a dolgokat fejleszteni, de az ideghálózatot nem tudom befoltozni, az biztos.

Az én fiam figyelem terén meg totál Dreamer és Szanya fiának a keveréke: simán megtanul úgy egy verset a suliban, hogy amíg a többiek mantrázzák, ő egész mást csinál, pl. rajzol. De sokszor csak úgy mennek át dogok, mint Szanyáéknél: nézz rám kisfiam, figyeld, amit mondok.
Egy dolog viszont nagyon igaz: rövid tőmondatok. Jaj, mikor hallottam a suliban, hogy a tanítónők valami "rosszaság" után hogyan próbálnak a lelkére beszélni! :laugh: Mindig mondtam, hogy ebből max az első két-három szót értette, így ennyi bőven elég: Ceruzát rágcsálni tilos.

Csicsa,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen, minden jó, ha a vége jó!

Szanya:

Megpróbálom köszi.


Egyszer Z
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.



csicsa:

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.



Z-nél
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.



Holnap jönnek a vendégek, majd írok Z hogy viselte, milyen volt.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Labolen:


Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Ez már tényleg nem az autizmus miatt van, sőt, auti létére kitűnően manipulál téged. Tekintsd fejlődésnek!
Na, de komolyra fordítva a szót. Ez a játszmázás, ez a legrosszabb. Ha ennyire kritikán aluli a viselkedése, akkor egyszerűen ignorálni kell. De nagyon komolyan. Nem beszélsz hozzá, keresztülnézel rajta, amíg ordít, addig nem láthatja rajtad, hogy egyáltalán észlelted a jelenlétét. Elkezdesz valami házimunkát, beszélsz valaki máshoz, stb.
Először is ezzel megszünteted a közönséget, akinek hisztizik. Másrészt ő tőled függ. Hidd el elég hamar le fog neki jönni, hogy ha ezért a viselkedésért anya keresztülnéz rajtam, akkor én bajban vagyok. Aki az érzelmi zsarolás szintjén idáig jutott, annak ez az összefüggés is menni fog.
Meg kell várni, amíg ő kezdeményez valami normális hangnemű közeledést, akkor lehet aztán váltani, és újra észrevenni.

Makilla, Dreamer,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Kicsit el vagyok maradva, csak beugrom:
Makilla:

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Makilla:

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Csicsa:
Még nagyon pici a kisfiad, de talán már nála is lehetne napirendet használni, ami által jobban megértené, hogyha letelt a mesenézés ideje, akkor más tevékenység következik és talán könnyebben vált. Az újabb tevékenységhez is lehetne időmérő eszközt használni. Nekünk ugyan nem volt Time Timer-ünk, de nagyon jónak tartom, mert láthatóvá teszi az idő múlását.

Csicsa, a napirend már most is működhet, ha következetes és kitartó vagy, és olyan kártyákkal amiket már ért, ha szükség van rá tárgyas napirenddel is kezdhettek. Nem tudom mennyire jó vagy rossz a beszédértése a gyerkőcödnek, nekünk csaknem zéró volt, így nem hogy tőmondatokban kommunikáltam vele, hanem szavakkal. Semmi sallang: fürdés, ebéd, inni, séta, tánci, vége, alvás.

Figyelem, Mimin sokszor úgy látszik egyáltalán nem figyel, mégis ha beszélgetünk itthon, kihall egy-egy szót és reagál rá. Akármilyen kontextusban is hangzik el pl. a nyaraló szó, azonnal szól, hogy: nem, maradjunk :woohoo:

Ami még ma felmerült bennem, hogy milyen érdekes. Mimi nagyon érzi, ha haragszom rá, azonnal leveszi. Egy ha hisztizik vagy teljesen elfogadhatatlanul reagál dolgokra, mondom neki, hogy ezt nem szabad, jó mérges vagyok, és ott hagyom, azonnal visszavesz a hisztiből, szól, hogy: "Anya, gyere!" és odabújik hozzám. Szerintem ez tök jó, nem?

Agivik, igen, ez az!

Agiviki, igen, ez az!

Makilla,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Agiviki,
Ez szuper, annyira aranyos Meg az nt gyerekek sem reagalnak mind ilyen erzekenyen