Autizmus mindennapok

Nikuc válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Van ma egyébként egy olyan aranyos élményem! Átjött a fiam kisbarátja. Együtt szoktak játszani kint, és egy csoportba is kerültek a kisfiúval, aki nagyon talpraesett vagány kissrác. Állítólag az oviban is mindig keresik egymást. Mikor meglátta, hogy ki is jött, nagyon örült, odaszaladt hozzá, és ment mellette. Még a kezét is megfogta, hogy beljebb hozza. Láttam, hogy nagyon gondolkodik, hogyan is tudna Vele játszani, de tanácstalan volt. Aztán persze elővett egy formabedobót, és elkezdett játszani. Szegénykémet úgy sajnálom, mert annyira szeretne bekapcsolódni, de nem tud hogyan, mert nincsenek eszközei. A testvérét is azért lökdösi, mert az oviban néhányan lökdösődnek, Ő meg azt hiszi, hogy az egy játék. (Szerencsére a kisfiú mindig elmeséli nekünk, mik történtek az oviban velük)

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Dreamer válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

A fiam ezért szerette meg szerintem a társasjátékokat. Ott le van szabályozva az interakció, nem kell rögtönözni, mint egy autózásnál, vagy egy építőkockázásnál. Azt egyszer megtanulja az ember, és aztán mindig ugyanúgy van.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Szanya1 válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Igen, pontosan! Nagyon jók a dobókockás társasok is, meg a teke, jenga jellegűek, stb. Egyszerű szabályok, felváltva következünk, jó esetben felváltva nyerünk és mindenki boldog.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nikuc válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Nektek olyan jó ötleteitek vannak!
Remélem, ha kicsit megtanul kártyákkal kommunikálni, akkor már meg tudom tanítani ilyen játékokra. Van egy csomó társasunk itthon. Pont a hétvégén nézegettük az egyik nagy játékboltban, hogy már vannak olyan társasok, amit 3 éves kortól is lehet játszani, mert viszonylag egyszerűen érthetők a szabályok, és valami vicces dolog is történik a pályán (pl. ha nyer valaki, zenél, vagy ilyesmi), ami Neki nagyon tetszene.
A társasoknál jutott eszembe az Activity. Nyilván az én fiam még kicsi, de ezzel mondjuk lehetne fejleszteni egy nagyobb enyhe autistát, vagy tipikusan ez az a játék, ami nekik nem menne? Elvileg fejleszti a kommunikációt, tehát jó lehet, de annyi metakommunikációt igényel, amit ők már zavarónak érezhetnek. Szerintetek?

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Dreamer válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Mi szoktunk Activity-zni. A mutogatás nem megy jól neki, a rajzai elég sajátosak, de kifejezőek, a szóbeli meghatározás most már igen jól megy. A kitalálás meg hullámzó.

Mi 5 éves kor körül már elég felnőtt társasjátékokkal indítottunk (mivel jól számolt): Alhambra, Carsaccone. Szereti a lovagos, váras dolgokat. A ki nevet a végén soha nem volt nyerő otthon. És ezekkel az elején még egyedül is játszottak, mert ez kis négyzet alakú lapokból áll, amiket sokféleképpen lehet rakosgatni, és mindenféle különleges alakú várak jönnek ki belőle (meg utak, meg egyebek). Szóval azt játszották, hogy összeraktak egy nagy térképet.
A valódi játék részében meg sokat kell számolni, de kis számokkal (tízes-húszas körben összeadások). Az elején segítséggel, utána egyre inkább egyedül.

Mondjuk mi mire 7 évesen iskolába jártunk a számok birodalmában már az ezres számkörben kalandoztunk, közben meg még visszajárt az oviba logopédushoz, és nem tudta a cipőjét megkötni (azt ma sem nagyon tudja még).

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

sünöcske válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Azok a fránya cipőfűzők! Nekem az osztálytársaim kötötték be a tornacipőmet! :lol: Örök hála a tépőzár feltalálójának! A nagy fiam nem köti ki emiatt egy számmal nagyobb kell.(bebújóscipő)

Társasjáték (dobókockás) nem működnek. Ellenben a kártyák annál inkább. A számítógépen pasziánszozik, kanasztázik. Jöhet matekos kártya, betűs, Activity-s. -ezekkel úgy játszunk, hogy én mondom, hogy 5, j, lámpa és ő megnézi a hátlapjukat is és szortírozza őket.

Sajnos a horgászos játék csak addig izgatta, amíg szerintem nem tudta melyik halnak a hasán milyen szám van!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nikuc válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Az én fiam farfekvés miatt programos császáros volt, bár csak 1,5 héttel korábban, de mindig bennem motoszkál, hogy mi lett volna, ha... :dry: Persze megértem, hogy így volt a legbiztonságosabb neki. Messze volt a kórház, baj lehetett volna, ha nem érünk be időben. Nálunk nyilván a családi dolog lehetett az erősebb a sok "diszes" miatt mindkét oldalon.
Ezek szerint nem kell lemondani az Activity-ről. Majd akkor meglátjuk, később mennyire lesz ügyes. A cipőhúzás neki még egyáltalán nem megy, igaz, az öltözés sem, de még csak 3 éves. A zokniját, nadrágját lehúzza kérésre (kis segítséggel), a cipő tépőzárját lenyomja, meg persze húzza-dugja a kezét/lábát öltözésnél. Én még a cipőfűző bekötéséről nem is álmodozom egyenlőre.
Most már a nagyobb cipőáruházakban nagyon szép tépőzáras csinos cipőket is lehet kapni felnőtteknek is.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

HáromMackó válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Szerintem egyáltalán nem probléma, hogy egy 3 éves gyerek nem tudja bekötni a cpőfűzőjét, függetlenül attól, hogy auti-e vagy sem.

---

Családunk: apa, anya, három gyerkőc és két kandúrka
Családi szóvivő: anya azaz én

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Dreamer válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Igen, ezért nem erőltettem én sem a masnikötést.
Nálunk a vetkőzés az hamar ment. Már 3-4 hónaposan ki tudott kígyózni a cuccaiból reggelre. ÉS aztán meg egyes hisztiknél ment a meztelenre vetkőzés.
Az öltözés is ment, abban az értelemben, hogy mindent magára rángatott, de mint a tehénen a gatya. És még most is úgy néz gyakran. Zokni sarkával felfelé, trikó nincs betűrve, kifordítva, háttal előre ...

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

HáromMackó válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

A masnikötés nem egyszerű feladat az apró kezeknek.

Vetkőzés nélunk is volt, bár jellemzően 2,5-3 éves kora között volt az akkori nyár után, bent is jobb szeretett volan úgy lenne. Ekkro lett egyébkétn szobatiszta is, magától (semmeit sem eröltettünk e tekintetben nála)

Öltözni is tud (hogy fordítva veszi fel a pólót, vagy csálén a cipőt az nem gond), ha akar. Mostanában úgy döntöttem, akar, azaz nem öltöztetem, csak nagyon kivételes esetben, ha nagyon sietni kell. A fránya cipzár szétbontása nem megy még, lehúzza, de alul nem tudja szétszedni.

---

Családunk: apa, anya, három gyerkőc és két kandúrka
Családi szóvivő: anya azaz én

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Dreamer válaszolt a következő témában: Válasz: Autizmus mindennapok

Sztrájkban nagymesterek, az biztos.

Nálunk a pulóver felvétele ment nehezen. Abban állandóan eltévedt.
Aztán egyszer nekiálltam, elővettem egy pulcsit, kiterítettem előtte, és elkezdtem.

Ez itt egy pulcsi. Ide jön a pocakod, ide a karod, itt bújik ki a fejed, itt a kezeid. Itt alul kell mindent beledugni a fejedet és a kezedet is. Odaálltunk a tükör elé, és rátettem a pulóvert elölről, és akkor újra elmondtam mindent. Megmutattam az ujjammal a keze útját a pulóveren keresztül. Aztán felvettük megint magyarázat mellett, és le, és fel ... És vigyorgott, és élvezte, és megtanulta.
Ezt különben szerettem benne mindig, hogy annyira tud örülni annak, ha megtanul valamit! Még most is, ha a tananyagban van valami nehéz rész, és átverekszi magát rajta, akkor hihetetlenül tud neki örülni. Érződik, ahogy valami hatalmas aggodalomtól/súlytól szabadulna meg.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!