Autizmus mindennapok

Hú Labolen ez nagyon rosszul hangzik.

Amúgy simán elfogadnám a gyerek összes heppjét, én továbbra is csak a beszédét és értését látom tragikusnak. De mióta tudjuk a diagnózist árgus szemekkel figyelem, milyen problémát látok, ami beleillik az érintett triászba. És rögtön parázok, ha van valami és töröm a fejem most mit tehetnénk.

A játék jónak tűnik, de nekünk még korai. Talán jövőre. Bár amennyire megugrott most az értelme is -hiába nem véletlenül 3 évesen lesznek érettek a gyerekek az ovira-itt van egy minőségi ugrás az értelemben. A nagynál és az unokatesóknál is szembetünő volt.

labolen:

Az oviban sem tudják rávenni, hogy egyen? Vagy ott még nem tartotok (mi sem egyébként), hogy ebédidőben is ott legyen?

Ő az elejétől bent ebédel. Ott eddig evett a levesből, meg megette a másodikból a husit. Itthon még ennyit se. Nyáron szinte semmit sem evett, ami főtt lett volna. Most esténként kap leveskockából levest, amibe főzünk tésztát. Abból eszik pár kanállal. Szóval igazából az oviban jobban eszik, de ott is ilyen radikálisan keveset. Pedig ott jobban erőltetik. Egyszer rávették, hogy vegye a szájába a töltött csirke egy falatját, merthát ugye az is hús, de kiköpte. Itthon mi már nem is erőltetjük.
Abban bízom, hogyha majd kicsit nagyobb lesz, jobban rá tudom venni zsarolással, meggyőzéssel, jutalmazással, hogy kicsit több mindent egyen. De most ez nagyon nem működik.

Én is ebben bízom, hogy ha jobban érti majd a beszédet, meg okosabb lesz, akkor talán beválik valami rádumálás.

Én eröltetném. Pesze minden gyerek más és más. A gyógypedek nem adnak tanácsot? Vagy a vadaskertben? Nagy a szám, mert bár van gondunk az evéssel, de nem óriási probléma (lekopogom). Viszont úgy gondoljuk, hogy ha nem változtattunk volna radikálisan a dolgokon 3 éves korában, akkor lehet, hogy most ő is csak krumplipüért, meg vaníliás joghurtot, almát, tejet, kekszet, meg még pár dolgot enne meg, mert bizony mi is efelé haladtunk rohamléptekkel.

A férjem tegnap azt tanulta, hogy nem szabadna erőltetni az új dolgok kipróbálását, csak majd ha már beszél. Akkor majd úgy, hogy a kedvencéből kap, ha előtte megkóstol valami újat. Meg kell próbálni rábeszélni a kóstolásra.
Pedig néha mi is szoktuk :blush: , főleg, ha már semmit nem akar megenni. Mi is pont itt járunk, hogy már azt sem fogadja el, amit eddig megevett, és nagyon el tudunk keseredni, mikor már a sokadik ételt sem fogadja el.
Az nálunk is sokszor működött, hogy az első falatot szó szerint beletuszkoltuk, aztán jóízűen megette az egészet.

Képzeljétek, ma a fiam rajzolt egy szép, felismerhető napocskát a táblára. Aztán kérésre még egyet! :laugh: Olyan ügyes volt, hogy először nem akartuk elhinni, hogy Ő rajzolta.

Egyetértek abban, hogy minden eset más. ÉS nekem is azt mondták a Vadaskertben (Csilla), hogy ne erőltessük. Sőt ne is zsaroljam. Én meg így tettem.
És lehet, hogy én rontottam el, de mikor hároméves lett, még semmit sem tudtunk, nem is sejtettük, hogy mi az igazi gond.
És megpróbáltam, hogy nem adtam semmit neki, amit szeret, csakhogy egye a másikat. Délután négykor megszántam, mivel addig nem evett semmit se. Adtam neki kenyeret. Szerintem ő előbb halna éhen, minthogy egyen abból, amit nem akar. És ha letuszkolom a gyógyszert a torkán, mert azt tényleg le kell, akkor meg kihányja.
Bocs, csak kicsit túl sokat hallottam mostanában, hogy az én hibám, hogy nem eszik...

Mivel mi már nagyon rég küzdünk ezzel, én úgy látom, hogy nincs jó megoldás. Ha egyáltalán nem erőltetnék semmit, akkor Sinlacon élne, viszont a tömködéstől esett vissza az önálló evése. Motiválni, zsarolni meg nem lehet.
A gyógyszer nálunk is így volt, lenyomtuk a torkán és kihányta rögtön. Úgyhogy később a kórházban látott módszer szerint háton fekve adtuk be neki, így nem bírta kihányni. Most már a kevésbé rossz ízűeket kevés "fizikai prompt" segítségével beveszi, másmilyet szerencsére mostanában nem kellett beadnom, nem tudom, sikerülne-e?! De az biztos, hogy ahogy okosodik, úgy egyre könnyebb rábeszélni egyes dolgokra, viszont ha valamit nagyon nem akar, akkor sehogy nem tudom rávenni. Erőszakkal főleg nem.

Az én fiam azt az ételt is kihányta, ami nem ízlett Neki. Kiskorában még több ételt megkóstolt, de a nagy része jött is vissza. Gyógyszert még nem kapott, csak szirupot. Azt fecskendővel (lázcsillapítóssal) szoktam neki beadni, és nem szokta visszaküldeni.
Én is hallgatom eleget, hogy nem vagyunk elég szigorú szülők, nem kéne hagyni, hogy válogasson, meg majd megeszik mindent, ha nem kap mást. Ő is előbb halna éhen.
A lányom meg nagyon jó evő, szívesen kóstol, sok kedvence van. Akkor kezdett derengeni, hogy "talán" nem is a mi hibánk Peti válogatóssága, és könnyen okos, akinek ilyen gyerekei vannak, mint a lányom.

Tomger .
Ez csak egy tipp ,
Próbáld meg lefotózni mindig a tányéron elkészült kajákat , és ha ujra főzöd ragd ki az ebéd napirend mellé vagy ahol ebédel , vagy mikor elkezded főzni mutasd meg neki a fotót ez lesz ma , feltudjon készülni rá , ma ez lessz az ebéd , és utána kis finomság fotója .Lássa , hogy lesz az ebéd után kedvenc .
Nem biztos , hogy beválik de 1 próbát megér .Következetesen , ha megbeszéled vele 1 kanál ebéd akkor kicsi finomság .Növelni a kanalak számát .
Az Én fiamnál az is bejött , mondtam neki csak 4 kanállal egyen kap jutit .
Ma már megkostól új kajákat , ami szimpi neki külsőre .

A lányom 3 -hónapos korától "szórakoztat" az étkezésével. Fogyott nem evett csak teát ivott , nem fogadta el az anyatejet , a létező összes tápszert kipróbáltuk , de nem evett és csak fogyott Mire rájöttem , hogy egy bizonyos tápszer 100%-os Banán ívolével , fele -fele arányban , bizonyos hőmérsékleten , na ezt elfogadta .2 éves korától , már 5 féle dolgot evett meg és csak teát ivott .
11 évesen már talán 10 féle kaja volt , Mikor is elmentünk Csillához , Ő azt mondta neki , hogy minden nap próbáljon ki egy új kaját csak egy falatot , ezt Kéri tőle . És megindokolta miért kéri ezt tőle .
Ennek egy Éve és sikeresen kóstoltatom vele az uj dolgokat , ennek köszönhetően bővült mostmár az étrendje .
A gyümölcsökből két félét eszik , és már nem öklendezik a mandarintól . Haladunk

Edina, kösz a tippet, kipróbálom. Bár mi még nem napirendezünk (elkezdtük a pecs mellett,egy fejlesztő javaslatára), Anna leállította, azt mondta ne tanítsam egyszerre a peccsel, egyébként még nekem is sok volt. De hamarosan belevágunk:)
Az étel fényképen megmutatása nagyon jó ötlet, kiváncsi vagyok mit szól hozzá!

Egyébként mind nagyon aranyosak vagytok, hogy leírjátok, Nálatok hogy mennek ezek a problémák!

A fiamnál , bejött az is , hogy egy mesében a szereplők idézem :-Csoki ubit ettek .Ő is azt kért , mivel a Halrúdacska hasonlított rá a legjobban , azt mondtam neki ez a csoki ubi és megette :laugh: :laugh: Azóta is szereti a halat . :laugh: :laugh:

Még csak annyit akartam hozzáfűzni, hogy nálunk a nagy evett multiplex táplálékallergia és reflux miatt oly katasztrófálisan, hogy ez a kicsinél semmi.
1 nap 5* megetetni úgy hogy alig eszik, belerimánkodod, aztán az 5 evésből 3-at 100% ban kihány, na az idegtépő volt. Az is elmúlt Most van más :lol:

Ez a kajálás dolog tényleg nehéz tud lenni! Szerencsére (koppkoppkopp) nekünk már a múlt, de mi is megküzdöttünk vele. Leírom, mi jött be, hátha más, nem evő érintett kisgyereknek is hasznos lehet. 2-4 éves kora között jött ki nagyon élesen ez a nem evés, válogatás. 2 éves koráig amúgy zabált, olyan duci volt, hogy már féltünk, hogy mi lesz később (1 évesen 12kg volt). Aztán leállt az evéssel majdnem szó szerint. Új ízek nekünk sem mentek persze. Mindenki jött nekem, hogy elrontottam (mi akkor még azt sem tudtuk, hogy létezik AS meg autizmus..., fogalmunk nem volt, hogy a fiam érintett), hogy mit tegyek vele, mit adjak, ne agyjak, az egész család izélgetett, nagyon rossz volt. Persze nem jött be semmi, mire megkaptam, hogy hülyeség, én rontom el. A doki mit mond? El kell fogadni, ha nem eszik, a gyerek az tudja, mennyi kell neki (ekkora baromságot különben... már tudom,hogy még egy NTnél sem igaz, nemhogy egy autinál!). De akkor, első gyerek, elhittem. Na jó, mindenki ezt akarja, ám legyen. Leültettem minden étkezésnél az asztalhoz, odatettem a kaját, most vagy megeszed vagy nem kapsz mást alapon. Persze jutalom mindig benne volt a pakliban, de ne jutottunk el odáig. Ekkor volt majdnem 3 éves, ovi előtt. És fogyott már. Megvannak a képek róla, ijesztően sovány lett a nemrég még gurulóan duci gyerek. De a leletek szerint egészséges. És akkor jött az, amit csak azért tudtam megtenni, mert az anyja vagyok. Mivel 2 hónapig evett így, hogy ami a tányéron van, az van, más nincs, így majdnem 1 kilót fogyott és iszonyú csúnya betegségeket szedett össze, az addig makk egészséges gyerek. És akkor nem érdekelt tovább, ki mit mond, hallgattam "magamra". Azt adtam neki, ami szeret: bébiételt és azt sem csak úgy az asztalnál, hanem játék közben mentem utána a falattal. Egy idő után őt hívtam oda a falatért a kanapéhoz. És felhizlaltam annyira, hogy legalább egészséges legyen és ne fogyjon, picit hízott is még! És így vezettünk be mindent akkor neki (nem tudatosan, de lényegében újra be kellett vezetni mindent), de mindent pépesen, nem akart rágni semmit. És egy idő után asztalhoz tudott ülni és ott enni. Kedvet csináltam neki az evéshez azzal, hogy a kedvencét adtam játék közben, majd nem kedvencek, de még játék közben, majd ő jött falatért és végül asztalhoz ült, de etettem, aztán egyedül evett. Persze, 4 éves koráig kemény volt, mert szinte csak bébiételt evett volna, ha hagyom. És iszonyúan kevés dolgot evett meg ekkor is, de EVETT. Pedig mindenki ellenkezett velem akkor, az orvos is, hogy így elrontom. Ma, az oviban az egyik legjobb evő, csak rágni nem tud jól (de ez a hipotónia miatt van szerintem) és lassan eszik, de erről nem tehet, ezt elfogadjuk. Ha nem ovis kaja van, akkor keveset eszik belőle, de van már sok kaja, amit szeret és normál kaja és akkor is megeszi. Én nem tudom, mi lett volna, hanem kezdek bele ebbe a játék közbeni kajálásba. Nem akarom tudni...

Ez az evés-nem evés örök téma a gyerekeknél. Én nem vagyok híve a tömjük meg programnak, mert magam is "szar" evő vagyok. A párom ellenben volt, hogy megtömte, mert mi az , hogy még meg se kóstolta, de már eltolja a kanalat.
Ezeknek a huza-vonáknak az volt mindig a vége, hogy valaki bőgött.
Nálunk különböző korszakok voltak, hogy mit evett. Mindig azon aggódok, hogy ha valami kiesik jön-e helyette más, szerencsére jön. Ami nagyon érdekes vannak ételek amik bizonyos helyhez kötöttek. Anyósnál megeszi, otthon nem és fordítva. Volt olyan, hogy nem akartam, hogy reggelire kekszet egyen már megint (székrekedés és társai), ezért elmentünk a boltba és ott megevett egy zsömlét. Andris imádja a rántott dolgokat egyetlen főtt étel formája pedig régen még volt milánói és pörkölt is. Kísérletezünk a panír típusokkal persze van eredeti is. A képes megoldásra mi is gondoltunk már, hogy a napirendbe betesszük.
Mikor együtt étkezünk mindig megnézi, hogy mit eszünk ilyenkor megpróbáljuk megkínálni, de van, hogy nem akar velünk enni akkor később eszik egyedül. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy együtt együnk, csak az étkezések számához! :laugh:

Kimni: kívánom, hogy most már mielőbb meggyógyuljatok! Amúgy kimerítettétek már a betegség fogalmát ideje jobban lenni!

Hát igen, 2,5 évesen a jutalom beígérésének az lett az eredménye, hogy olyan hisztit vágott le a túrórudi szó hallatán, hogy nem álltunk meg a lábunkon. Azt, hogy ha megeszed ezt, akkor kapsz túrórudit, abból csak azt értette, hogy túrórudi. De kb 3 évesen, bár még mindig voltak beszédértési problémái (gondolom valamennyire még most is van), mégis kezdte megérteni ezeket a dolgokat. Igaz úgy mondtuk, hogy - Akarsz túrórudit? A válasza - Igen. Mi meg mondtuk, hogy - akkor meg kell enni a főzeléket. És láss csodát többnyire megette. Most is úgy van, hogy ha nem szeretem, vagy nem igazán kedvelem ebéd van, akkor keveset adok neki, és utána jön a finomság. A kevés az úgy kb egy babatányérnyi étel. De most már a paradicsomos húsgombóctól, a rakott karfiolig, a szalonnától, a brokkolifőzelékig, a bablevestől a rántott sajtig szinte mindet megeszik, abból amit itthon eszünk. Természeten igyekszem úgy főzni, hogy abból kihagyom a család nem szeretem ételeit, de azért most már nem óriási gond. Az is bejött nekünk - mivel ha lehet mindig krumplipürét kérne ebédre - hogy előre amikor megy az oviba már az autóban mondom, hogy ma az ebéd ez és ez lesz. Mikor megyek érte ismét mondom, hogy mi lesz az ebéd. Sajnos gyümölcsből csak az almát és a banánt eszi meg, néha a mandarint, befőttből meg csak a barackot. Nyers zöldséget meg egyáltalán nem. Szóval azért van még mit bővíteni nála is.
Viszont tény, hogy mikor elkezdtük a szigort már megindult a beszédfejlődése, bár még eléggé az elején voltunk, most meg már egészen jól beszél.
*
Csak az a fránya alvás ...

Jaj és hát bevallom "férfiasan", hogy olykor, ha nagyon nehezen csúszik le a vacsora (többnyire este van már ez), akkor apa beveti a lovacska-falat módszert és a kenyér lovakon utazó szalámi katonák belovagolnak Zolika sárkánybarlang szájába. :woohoo:

Hát ezt a túrórudis dolgot mi is mondtuk az eredmény meg az lett, hogy odament a hűtőhöz és kiszolgálta magát! :laugh:

HáromMackó: nem csodálom, hogy nem panaszkodsz az étkezésére! Engem ki lehet kergetni a főzelék és leves említésével!-valamit elszúrhattak anyámék :whistle:

Igaza van Zolika sárkánybarlangjának mesével, bohóckodással jobban nyílik minden barlang!

Aki azt mondja, hogy csak az anyuka tehet arról, hogy a gyereke válogatós, az egy marha!!!
Ezt a hoxán írta nektek egy anyuka, kimásoltam ide, mert számomra ebben a témában ez a legijesztőbb, pedig sok extrém dolgot olvastam ezzel kapcsolatban. Remélem segítettek neki a tanácsaitok.Minden falat amit megeszik a gyerek, annak csak örülni lehet esetünkben,szerintem.


Sziasztok!
Autista kisfiamat nevelem egyedül és semmi segitségem nincs, de még fejlesztésre sincs helyünk, budapesten. ovoda is csak jövőre lesz, ha a várólistáról sorra kerülünk.
Fontos lenne a fejlesztés. . . de mivel erre is várni kell nagyon fontos problémám van és sehová nem tudok fordulni. . . Talán itt valakitől kapok valamilyen választ. . . Több gondunk van, de a legfőbb most, hogy 5. hete , hogy nem eszik a kisfiam. két évig vaniliás krémtúrót és vaniliás danettet evett. most jelenleg egyáltalán semmit. éjjel megissza a tejet, tejbegriz banános tej cumisüvegből, ja nappal megissza a rostos gyümölcslevet, teát, ennyi. történt hogy véletlenül egy sikerül rávennem, hogy beleharapjon a kenyérbe , olyan orditást csinált, hogy nem kivánom senkinek. még a nyelvéről is le kellett szedni minden morzsát. más étellel is igy van, ha véletlenül egy kanállal megeszik, akkor éktelen orditás, és kiköpni nem tudja, le kell szedni a nyelvéről. de mostmár ez az egy-egy kanál is eltünt. levettem neki az éjjeli tejadagját, hogy majd akkor eszik nappal, de nem . nappal nem issza a tejet sem. kénytelen vagyok éjjel. mivel éjjel nagyon sokat fel van, olyankor iszik. és ebből jött az ötlet, hogy akkor ne teát, hanem tejet, valami legyen benne. ha elhagyom az éjjeli tej tejbegriz stb akkor nappal ugyanugy nem eszik csak több teát iszik. emellett nagyon sokat fáj a hasa. már volt, hogy az ügyeletet kellett kihivnom, összegörnyed, fájdalmai vannak. az orvos nem tud mit tenni, mert azért van, mert nem eszik. étvágyjavitó nem használ semmit. az ételtől egyszerüen idegrohamot kap. minden vizsgálaton voltunk -gasztroenteorológia , hasi ultrahang, - nincs semmi baja. de időnként összegörnyed és fáj neki. ez már legalább január óta-10 hónapja tart. de először, ill. eleinte nagyon sokáig csak a széklet előtt volt, mostmár naponta többször. már nem tudom mit csináljak, de ezt a fájdalmát nem birom nézni. az orvos sem tud vele mit csinálni, ráadásul nevetve mondja, hogy de nem látszik a gyereken , hogy nem eszik. már csak akkor vigyem , ha fogyott. de ezt nem lehet kibirni. nincs erre valami gyógyszer?vagy mit tegyek?Talán itt valaki tud segiteni, vagy van hasonló gondja és jobban tudja, van tapasztalata.
Nagyon megköszönöm a válaszokat!!!!