Serdülőkor, negatív változások

Sziasztok!
Új tagként, de viszonylag tapasztalt anyaként szeretnék tőletek segítséget kérni.
Fiam 18 éves, diagnózisát tekintve volt már A típusos autista, újabban gyermekkori autista.
11 évesen lett megállapítva, hogy ő nem hiperaktív, nem magatartászavaros, nem egyéb, hanem autista.
Amikor szakértő kezek közé került, az állapota stabil lett, integráltan járt iskolába és jó eredményeket ért el. A serdülőkor azonban óriási negatív változást hozott. Mivel ő mindent később kezdett (beszélni, iskolába járni, önállósodni) így a serdülés 16 éves korában kezdődött. Azóta mérhetetlen agresszivitás van a gyerekben. Egyedül nevelem egészséges húgával együtt. A két gyereket nem tudom egy fedél alatt hagyni egy percre sem, mert a végeredmény legutóbb az volt, hogy a fiam késsel kergette ki a lányom a lakásból. Ha fegyelmezem, akkor engedelmesség helyett tör-zúz-rombol (vezetéket kitép a falból, pohár víz a monitorba, széket dobál, kulcsot tör a zárba, sorolhatnám). Legutóbbi akciója során mindkét zárba beletörte a kulcsot, a tűzoltók törték be az ajtómat. Ezek a dührohamok néhány perc alatt átmennek rajta, utána arra is képes, hogy akár negyedóra múlva elaludjon. De a rohamok alatt mintha nem lenne magánál. Másnap elmondása szerint nem emlékszik arra, amit mondott – a tetteinek látható következménye van, de azokról nem nyilatkozik.
Legutóbbi kérésem következménye az volt, hogy az internet csatlakozómat széttörte, a számítógépet vezetékestől lehúzta az íróasztalról, apróbb dolgokat lazán áthajít a szoba egyik sarkából a másikba, nem érdekli van-e ott valaki. Élvezettel nézi a tüzet, van amikor órákig nézi az öngyújtóját. A múlt héten töltőgázt vett, egy félliteres műanyag palackba töltött belőle, meggyújtotta és élvezettel mutogatta, hogy mit csinál. Nem volt hajlandó abbahagyni, amíg ki nem fogyott.
Az állapota súlyosbodása – agresszivitás megjelenése óta lányom kollégiumban lakik.
Ha nagyon nem tetszik neki, amit kérni akartok tőle, akkor engem is bántalmaz, vágott már hozzám széket, telefont, és ütött már meg úgy, hogy néhány napig kék-zöld foltos voltam.
Jelenleg szakmunkásképzőbe jár, kitűnő átlaggal zárták félévkor. Önállóan közlekedik a városban, és vonattal más városok között is.
Úgy veszem észre, hogy mióta serdülő korba lépett és az apja nincs mellette, átvette a férfi szerepet és nem hajlandó kicsit sem engedelmeskedni nekem, mintha nem fogadna el anyjának sem. Olyan jókívánságokat kapok tőle, hogy bárcsak eltűnnék az életéből, mert akkor végre nyugta lenne tőlem, a lakásom az övé, és jó lenne ha elköltöznék. És akkor még nagyon finoman fogalmaztam.
Olyan apróságokkal már nem is foglalkozok, hogy kéthetente egyszer fürdik, meg egy két perces hardcore stílusú számot képes 4 órán keresztül hangosan hallgatni – és akármit kérek tőle, nem veszi halkabbra.
Már a végkimerülés határán, az idegösszeomlás szélén vagyok. Érdeklődnék, van olyan bennlakásos intézmény valahol Magyarországon, ahol tud tovább tanulni, de az agresszivitását is féken tudják tartani?? Ma megtudtam, hogy ezt a viselkedést a korai fejlesztés elmaradása okozza. Nem érzi magát teljes embernek, nem kapta meg kiskorában azt a segítséget, amire most nagy szüksége lenne.
Az én kezem közül már kicsúszott, nem tudom kezelni.
Ha kórházba viszem, begyógyszerezik és két hét után visszakapom. Amikor a gyerek nem érzi jól magát a gyógyszertől, nem hajlandó bevenni és két hónap után minden a régi. A rendőrség nem tud vele mit kezdeni, ők is kórházba viszik. Attól félek, hogy a következő lépés valami bűncselekmény lesz, amiért – mivel elmúlt 18 – ha elítélik, bezárják valami pszichiátriai intézménybe és zöldséget csinálnak belőle.
Ha valakinek van valami ötlete, javaslata, de akár csak néhány jó szava, kérem irjon!

Szia Gina,

örülök, hogy írtál!

Az ötleteim, amiket privátban ígértem:
- Szerintem próbáld meg felvenni a kapcsolatot Alajossal www.alajos.hu/ , az ő lánya már felnőtt, kissé hasonlít a két sztori talán, mindenesetre neki rengeteg tapasztalata van, valószínűleg lesznek jó javaslatai.
- Bármennyire jó képességű, én gondnokság alá helyeztetném (ha még ez nem történt meg), nehogy rendőrségi ügyben felelősségre vonható legyen.
- Ezt www.majorhalo.hu/ meg kellene nézni, hátha találsz valami jó lakóotthont.
- Felveheted a kapcsolatot a MiTiŐk Egyesülettel www.mitiokegyesulet.hu/mitiokegyesulet.h...zoveg/fooldal/8.html , ők idősebb gyerekeket nevelnek, mint mi, voltak lakóotthonokat meglátogatni, talán be tudnak számolni a tapasztalataikról.
- Kovács Robi és Márti www.akor.hu/ , autizmusra szakosodott gyógypedagógusok, felétek dolgoznak, esetleg őket is meg lehetne kérdezni, vagy privát fejlesztést kérni (bár egyrészt nem tudom, hogy vállalnak-e ilyet, másrészt elég valószínűtlen, hogy a fiad ebbe beleegyezik).

Kedves Gina!
Nagyon remélem hogy tudnak segíteni Nektek, és amiket Szanya írt abból
kapsz segítséget.
Ettől az agressziótól sokan szenvednek, csak még kicsi a gyerekük/gyerekünk,
és nincsenek ilyen kétségbeejtő helyzetben mint Ti.
Feltétlenül írd meg hogy mire jutottatok, én nagyon remélem hogy találtok
megoldást.

Sziasztok!
Alajossal "beszéltem", ő a gondnokság alá helyezést javasolta, valamint azt vettem ki a leveléből, hogy ki kellene vizsgáltatnom jobban, mert a tünetei amiket produkál nem mind az autizmusnak a tünetei - lehet ott még más is.
A majorhálóval már korábban kapcsolatba kerültem, tavaly előtti árfolyamon kb. havi 90.ezer forint hogy ott legyen. A mostani 47.ezer forintos fizetésemből ez elérhetetlen álom. Tehát ha szakmája lesz a gyereknek, és saját keresetből ezt elő tudja teremteni (ami nem lehetetlen) akkor mehet. De az agresszivitás itt is kizáró ok. Arra már nem emlékszem, hogy egyszeri nagyobb összeget kell-e fizetni az elhelyezésért. Ha minden marad változatlan, akkor jövő júniusban már lesz szakmája a fiamnak.
Egyelőre rövid távú tervem, mivel csak másfél hónapja 18, keresek neki egy pszichiátert és alaposan kivizsgáltatom, nincs-e az autizmuson kivül más baja. Jobb ötletem nincs. Ha az orvos azt mondja, hogy állapota indokolt, akkor gondnokság alá helyeztetem - de azt én már nem fogom vállalni. Nem birom.

Kedves Gina
Tanácsot sajnos nem tudok adni, nekem egy szembeötlő hasonlóság tűnt fel: az én fiam 8 leesz, sok a dührohama, szerencsés esetben ez kimerül ordításban amit figyelmen kívül hagyunk mostanában. Ha nincs szerencsénk ajtót becsap vagy tárgyat földhöz vágni próbálkozik. Viszont az ilyen nagy sírós rohamok után mindig elalszik! Ez az alvás nem igazi alvás, de pl a szeme csukva és nem beszél. De ilyen állapotban is képes pl leülni és megenni a vacsoráját, mindezt úgy, hogy a szemét nem nyitja ki.
Ilyenkor sztem tudatosan zár ki mindent.