Segítség

Sziasztok!
Új belépő vagyok!16 éves lányomon már kiskorában is észrevettem furcsaságokat,de arra gondoltam,hogy sokan vagyunk sokfélék.Nem játszott gyerekekkel játszótéren.Az óvodában,iskolában nem beszélt a gyerekekkel.Most Budapest egyik legerősebb 6 osztályos gimnáziumába jár.Ha csak egy gyerekkel kell beszélgetnie az rendben de ha már hárman vannak nem szólal meg.Nincs is barátnője,nagyon szeretné ha lenne,de az iskolában is csoportokban járnak mindenhová.Egy évig próbálkozott velük tartani,elhívták buliba,elment de egy szót sem szólt csak hallgatta mit mondanak.Ezért idén már nem is ment ,mert azt mondta,hogy őt ez nagyon kifárasztja ,leszívja a társaság.Osztály kirándulás számára a katasztrófa.Mindig jó tanuló volt,szabályokat nagyon betartó,amit én mondtam kiskora óta az szent neki.Iskolában,óvodában nagyon csendes-túlságosan is csendes volt-Otthon velem rengeteget beszélt egész napokat.Ha édesanyámnál volt vele nagyon csúnyán beszélt,viselkedett.Érzéseit nem mutatta ki,nem is értettük,hogy ő senkit sem sajnál ha betegek voltunk órákig be sem nézett a szobába.Ha valami elszakadt,eltörött nagyon kiborul.De ugyanez van ha veszekedtünk a férjemmel.Mivel én is csendes gyerek voltam,gondoltam hozzám hasonít.Rengeteget olvas,regényeket ír ami nagyon leköti és boldoggá teszi.Egy regénybe olvasott egy aspergeres gyerekről,magára ismert .Utána olvastunk,tesztet töltött ki nagyon magas számot ért.Megvártam amíg kimondta,hogy szeretné ha kiderülne miért olyan amilyen ,mert érzi más mint a többi ember.Nem nézett az emberek szemébe,most azt is tanulja.Nem szerette ha öleltem ,pusziltam,most naponta ő kéri ,hogy megöleljem.Most tanulja kimutatni az érzéseit.A téli hónapok elég nehezek,mert sokszor úgy érzi,hogy depressziós,kedvetlen,járt pszichológushoz aki azt mondta,hogy introvertált,szociálisfóbiája van.Amint olvastam elég nehézkesen állapítják meg és talán ha jól értelmeztem pénzbe is kerül a vizsgálat.Segítségeteket kérném,hogy hová kellene fordulnom első körbe?Vagy van olyan lehetőség ahol találkozhatna hasonló problémával élő emberekkel,mert már az sokat segítene ,ha látná nincs egyedül !Kérlek segítsetek,mert rettenetes látni ,hogy szenved saját magától drága gyermekem!
Bocsánat hosszúra sikerül írásomért!
Szép napot kívánok!

Szia Ildóra!
Elég nehezet kérdezel, mert életkorban a lányod már nem nagyon fér a gyerekdiagnosztikába, ellenben a felnőtthöz még fiatal. Meg egyébként kb mindegy, felesleges a diagnózis, a fejlesztés a lényeg, a papírral mire megy, az csak a támogatásokhoz jó, meg az SNI iskolai státuszhoz, amire nincs szüksége.
Amit tudok javasolni, hogy vedd fel a kapcsolatot Vígh Katával (a fejlesztés menüben megtalálod) ő ilyen életkorú gyerekekkel foglalkozik leginkább, de irtó elfoglalt. Viszont talán tud valakit ajánlani, ha nem ér rá. (A fejlesztés fizetős.) Az, hogy van-e autizmus a háttérben vagy nincs, az részletkérdés ebben az esetben, szociális fejlesztésre viszont nagy szükség lenne. Vannak aspereres csoportok is, de nem tudom, hogy milyenek, először inkább egyéniben kellene próbálkozni, és a szakember ajánlásai alapján menni tovább.

Köszönöm szépen a gyors választ Mi sem a papírhoz ragaszkodnánk,hanem segítséget szeretnék .Ha látja,hogy több hasonló problémával élő ember is van és jobbá tehető az élet mínősége ha elfogadja magát.Mikor kiborul,megriad saját magától,hogy ő idegbeteg biztosan.Megkeresem Vígh Katát !Köszi

Edina üzeni:
"Szia!
Az Én lányomra is sok jellemző illik ezekből.
Magány témát úgy oldottam meg, hogy bulikat szerveztem neki 8-9 évesen és így tanítottam barátkozni.
Később egy költözés miatt 15 évesen kezdtük elölről az egészet.
Iskolában mindig egy eldugott folyóson ücsörgött egyedül az összes szünetben. Gimibe jár ,itt a könyvtárban ücsörög. Sokat bántották az osztálytársak ezért elvittem Vigh Katához , kértem az iskolában pszichológus segítségét és jelentkeztem a NEVTAN-ban ahol dráma és művészeti csoportban segítettek neki. Sokat változott a fejlesztéseknek köszönhetően. Néha már beszélget az osztálytársaival. Most 19 éves a tavalyi osztálykirándulás másnapján ott hagyta az egészet és haza utazott, az idén már nem akar menni.
Vannak sikerek is mert három barátnőt "szerzett" és van egy fiú akivel 2 éve együtt jár.
Nagyon sokat beszélgetek vele , sajnos ha fáradt akkor nagyon hisztis és dühöng. Ilyenkor békén hagyom, megvárom amíg megnyugszik vagy kialusza magát. "

Sziasztok. Új vagyok, nem igazán ismerem ki magam az oldalon. Segítségeteket szeretném kérni. Van egy 10 hónapos lányom, első gyermek, nem igazán tudom hogyan kell viselkedni egy 10 honaposak de már egy pár hónapja Nagyon panikolok és aggódom. Aggodalomra ad okot az hogy repdes a kezeivel. Mikor etetem vagy hintaban ül és azt akarja hogy kivegyem. 6 hosan kezdtem el aggódni úgy véltem hogy nem igazán veszi fel a szemkontaktust. Nagyon érdeklik a gombok, cibzarak, lyukak, nagyon ijedos, nem szereti a zajokat. 9 hónapos korától mutogat ha valami érdekli, tapsol ha mondom neki, mosojog ránk, nem szeret egyedül lenni de azt sem szereti ha pusziljuk vagy olelgetjuk. Mosojog az emberekre, hallgat a nevére, figyel ha beszélünk vele, sok mindent ért és mutat is ha kérdezzük hogy hol az ablak, ajtó, orr, szem, stb. Voltam vele neurológusnal, azt mondta h rendben van, de én mégis pánikba vagyok. Szerintetek van gond a babammal? Köszönöm a válaszokat!

Szia Duki!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Köszönöm szépen a választ. Meg fogadom a tanácsod és megprobalom ki verni a fejemből a negatív gondolatokat. Kívánok jó egeszseget

Neked is. Meg minden fórumtagnak.

Kedves Fórumozók!

Elnézést, ha nem jó topicba írok. Nagyon el vagyok keseredve. Kisfiammal be vagyunk jelentkezve az Újbudai fejlesztőházba egy felmérésre. Első kérdésem az lenne, hogy autizmus felmérésére ez alkalmas lesz-e vagy más intézménybe kellene mennünk? Ha nem jó, akkor hova kellene mennünk? Mennyi idő bejutni? 2 éves 3 hónapos.
Jelek: nem beszél, csak gagyog, nem igazán ért, nem hallgat a nevére, sokat pörgeti a kocsik kerekét, legalább ennyit tologatja is, csak rövid szemkontaktus van, lábújjhegyezik sokat, szeret kicsit pörögni, trambulinozik sokat, egy helyben ugrálni is szokott, nem mutogat, húzza a kezünket úgy vezet minket, ha szeretne valamit. Jól eszik, változatosan játszik, utánoz, szeret velünk játszani, érdeklik a gyerekek. Tehát nem minden viselkedés minta utal autizmusra, de a fentebb írtak félek már szinte beigazolják. Mi a véleményetek?

Szia Krisztina90! Gyermekpszichiátriára kell menni, fent a diagnosztika menüben fel van sorolva pár hely, de nem biztos, hogy fogadnak, átküldhetnek a területi gyermekpszichiátriára (ami lehet pl. a szakrendelőben). A fejlesztést el lehet kezdeni addig is.

Sziasztok!
Először járok itt szóval bocsánat ha véletlenül nem jó helyen kérdezek.

3 gyermekes édesanya vagyok, a pici 17 hónapos, nos vele kapcsolatban kérnék tanácsot.
1 éves kora óta kezdem érezni hogy másabb mint a másik kettő gyerkőc.
- 1 éves kora előtt gyönyörűen hallgatott figyelt a nevére, na ez azonban már nincs így kb 10-bol egyszer hallgat rá, illetve ha idegen szól neki akkor oda figyel.
Viszont ha kint vagyok a szobából és hívom a nevén szólítva akkor kis késéssel de ki jön. Ha rá van szólva hogy nem szabad azt is érti.
- van egy pörgős fotel itthon azt egyszer kétszer megpörgeti aztán eljön, a játékokkal játszik viszont azért ott is megnézi a kerekeket.
- ha örül néha repked a kezével, de mostanra egyre ritkább lett.
- szemkontaktus van, szereti a testi kontaktust is ha öleljük, pusziljuk.
- érzelmeit kimutatja, ha sír a tesó akkor oda megy megöleli, akar sír vele is.
- beszéd most kezdődik nála. (Mama,baba,apa, bá, nene)
- dolgokra nem mutat az egyik ujjával, mert igazából nem is nagyon kell neki olyan dolog amit nem ér el (az üvegét egyszer kipróbáltam, nyúlt érte aztán nézett rám hogy most mi történik, mondtam neki mutasd meg mit szeretnél erre a reakció az volt hogy nyúlt volna érte de nem ment neki.
- voltunk játszóházban is ahol nagyon sok gyerek volt, de ment ő minden felé.
- nem integet, pedig csinálta régebben.
- ha mutatok neki valamit, legtöbbször oda figyel rá.
Jeleztem ezeket a dolgokat a háziorvosának aki elküldött minket a gyermek neurológushoz aki egyben gyerek pszichiáter is.
Ő azt mondta nem gondolná hogy gond lenne a gyerekkel de azért kért neki időpontot a gyermek pszichiátriara ahová be kellene feküdni, időpontot nem adtak azt mondták majd telefonálnak.

Kérlek segítsetek hogy mégis most akkor mi lehet a kicsivel mert mindent már olvastam a neten is ami persze autizmust ad ki folyamatosan. Hetek óta ez miatt vagyok stresszben hogy nem tudom mi lehet ez vele. Köszönöm ha egy kicsit is segítesz

Szia Pici96!

Szerintem várd meg az időpontot, elég kevés a gyerekpszichiáter, úgyhogy lassan megy. (Autti dg-t 2 éves kor alatt amúgy sem szoktak adni.)