Autizmus mindennapok

Dreamer Te mindig olyan jókat írsz, én spec mindig elgondolkodom! Nagyon igazad van!
Megkérdezhetem hány éves az érintett gyerkőcöd? Valahogy úgy veszem ki, hogy kamaszkor körül van..

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Valakinek nincsen kész sulis, ebédelős ( suli menza), úszós anyaga véletlenül?

" én soha nem adtam fel pillanatnyi előnyökért, vagy könnyebbségért a gyerek jövőjét"
Ez a mondat engem is nagyon megfogott. De nagyon nehéz, hogy szinte harcolni kell a már megszerzett fejlődések megtartásáért is, és hogy néha tényleg annyira küzdelmes! Nálunk végre ebédre mindenféle levest evett, erre ma, hogy hazajöttünk és itthon van fasírtgolyó sültkrumplival... Hát ne tudjátok meg, mekkora meccs volt, hogy levest egyen ebédre. Szóval jó ilyenkor egy ilyen mondatba kapaszkodni, hogy ne adjam fel, és ne adjam neki a berögzült ételt. Elég, ha vacsorára mindig ugyanazt kapja... :huh:

Viszont a csoportos autispec fejlesztés újabb eredményét láttam az előbb: kivett a mélyhűtőből magának egy jégkrémet, mondta, hogy hoz nekem is. De csak egy mogyorós volt, és azt magának szánta. Mondtam, hogy én csak a mogyorósat szeretem és inkább nem kérek akkor jégkrémet. Erre szó nélkül odaadta a magáét, pedig tudom, hogy azt szereti ő is. Úgy meglepődtem, és annyira örültem. Önző módon megettem a mogyorósat, ő megette a másikat, és cserébe kapott matricát a gyűjtőbe. Fejlesztésen kifejezetten tanítják, hogy kedves legyen másokkal, és úgy látszik, átment neki.

Dreamer, az "Mmmmmmm" tiltott szavakkal mit tudtál kezdeni? Nálunk millió ilyen van. Vagy nem mondja ki, vagy kitalál helyette valamit és azt mondja. Pár havonta vált, a korábbit kimondja, de új tiltott szó jön be helyette. És semmit nem tudok vele csinálni!

Makilla,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Ilyen ebédelős és úszós anyag nekem is jól jönne.

Húúú, Labolen, ez a jégkrémes sztori óriási!!!!

Pillanatnyi előnyök: én megmondom őszintén, hogy nem tudom bevállalni az egész napos küzdelmet. Periodikusan erőszakoskodom, de túl sokszor bedobom a gyeplőt. Nem vagyok elég kitartó ehhez. De azért így is haladunk. Kérdés, hogy mennyivel haladnánk jobban (jobban haladnánk-e egyáltalán), ha folyton szívóskodnék. Azt azért hozzáteszem, hogy a gyerek extra kitartóan ragaszkodik az elképzeléseihez. Mikor megunta a délutáni alvást, én meg szerettem volna, hogy aludjon délután (2 éves kora körül), akkor volt egy olyan nap, hogy 1,5 órán keresztül raktuk vissza az ágyába. Persze ő nyert. 1,5 után már nem volt értelme forszírozni, mivel akkor kellett volna felkelnie.
Mindennap meg nem lehet üvöltözni és egyéb módon terrorizálni.

Szanya: ja, egyáltalán nem gondolom, hogy mereven kéne mindenhez ragaszkodni, az szerintem sem kivitelezhető. Csak nálunk ez az evés most extrém, és nem akartam feladni az elért eredményt csak mert éppen kizökkent a kis világa a megszokottból.
Amúgy én a kompromisszumokra hajlok inkább, és a kis lépésekkel is lehet haladni. Aztán van pár dolog, amikor én is megmakacsolom magam, vagy az élet hozza úgy, hogy nincs alku, nincs kompromisszum lehetőség. Ha egész nap csak ezekről a harcokról szólna, akkor meg is őrülnék.
Én csak azt akartam mondani, hogy amikor viszont tényleg muszáj valamiért megküzdeni, akkor jó, ha az ember fejében ott van, mint belső motiváció és igazolás, hogy igen, ezt most a gyerekért teszem, és lehet hogy mind a ketten harcként éljük meg, de inkább most sírjunk és veszekedjünk, mint majd 10 év múlva. Ahogy te is mondtad, inkább most velem meccselje le, mint később a börtönben vagy a zárt osztályon.

Labolen, ezt inkább Dreamer hsz.-ra írtam. Arra, hogy nem semmi, hogy ezt ilyen kitartóan tudta csinálni 9 évig, nekem nem megy.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sikerült bekukkantanom.

Labolen, ez írtó aranyos a fagyival, nagyon meghatott!
Nálunk is sok a fejlődés, minden nap látok valamit, olyan kis apróságok, de majd megpróbálok a napi sikerekbe összegyűjteni egy kis csokrot.

Dreamer érdekes, hogy a 11 tipikus tünetből nálunk csak 2 volt jelen az egyik a morgás, a másik a fejsimogatás elutasítása, de már az is elmaradt. Persze tudnék hasonló tünet listát írni. Csak azét írom ezt, hogy akiknek még itt nincs diagnózisuk tudják mennyire sokszínű ez a probléma.

Szanya, amit keresel, 4 klasszikus meséhez van a fakopáncsnál: mágneses bábszínház néven fut.
Nem sajnáltam rá a pénzt, de G csak az általa korábbról ismert 3 kismalacos mesét volt hajlandó végighallgatni. Egyszerűen nem érdekli, ezt is feladatba kellett végül tennem.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Fogalmam sincs, hogy a három kismalac végül miért nyerte el a tetszését, az egy kedvenc :whistle:
Mostanában az esti mese is átment megint bemerevedősbe, mindig ugyanazt akarja olvastatni velem, persze csak egyet választhat ő egyet meg előtte én :whistle: Ebben a második félévben a logopédusunk is kitalált, egyszerű meséket, felhő-virág-fa-madárka és rakosgatták, a mi szövegértési nehézségeinket nagyon jól megsegítette, ahogy vizualizálta, mégis totál unalom és dülöngélés jellemezte Gergőt, mert a napocska felhő madárka totál érdektelen volt G számára. Lett volna egy pár sín vagy vonat a kép közepén, mindjárt rakosgatta volna a virágokat a gyerek.

Ami viszont probléma és mindig előjön, hogy olyan kis félős. Tipikus probléma: fél az emberek/idegenek szemébe nézni, de megpróbál és aztán még jobban fél és elszalad, ebből nem tudom hogy fog kijönni, ha egyáltalán valaha. És még azt sem értem mi alapján dönt úgy hogy valaki félelmetes számára, mert néhány embert viszont elfogad és rögtön beenged a köreibe.

Ez nagy szívás Szanya
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Na még ezt le akartam írni, talán champ írt hasonló nyelvtanin problémáról:

Ha egy tagadó mondatot mondok: pl
-G most nem megyünk hintázni... a válasza
-igen megyünk!

Ezt gyakoroljuk, hogy a válasz
-de, de menjünk

Tehát, hogy egy nem eldöntendő kérdésre igen -nem-mel nem lehet válaszolni. T szerint ez egy nagyon logikus válasz G részéről, én még nem fogom teljesen miért logikus, hát jó ha ő is belelát a kicsi gondolkodásába, mert nekem sokszor nehéz.

Tomger,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Nálunk is állandóan ugyanazt kell olvasni, már baromi régóta, eléggé unom...
Önellátás:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Biciklissisak: ezt kiveszem a rejtettből: tud valaki könnyen kezelhető sisakot? Jó volna, ha szeptemberig be tudnék szerezni egy olyat, amit önállóan tud használni a gyerek.

De-s szerkezetek: Z.-nak még ilyen ötlete sincs erre a problémára. Vagy ismételgeti amit akar, vagy kattognak a fogaskerekek a fejében, látom, hogy gondolkodik, de nem tud válaszolni. Ilyenkor meg szoktam promptolni, de az meg milyen már, hogy magammal vitatkozom?! :laugh: De úgy látom, hogy Te is jól nyomod a személyiséghasadást. :laugh:

Igen, az auti, akiről beszéltem már 16 éves.

Ma a fiam fodrásznál volt. Tegnap reggel mondtam neki, hogy menjen el, kérjen időpontot. Elment, lebeszélte mára, ma elment, megnyiratkozott, fizetett, hazajött. Persze a fodrászt már évek óta ismeri, de akkor is. Ez már így egész jó. Magától nem indulna neki ennek, még ha nem látna ki a haja mögül, akkor sem, de már csak a kezdő impulzus kell. Egyébként másban is. Tudja mik a feladatai otthon: kipakolni a mosogatógépet, ha lejárt, kivinni a kukát, ha tele van. Mindkettő elég jól behatárolható, mikor kellene indítani, de magától még nem kezdeményezte, Ha szólunk megcsinálja. Pedig már mondtam neki, hogy mennyire lenne, ha egyszer azt venném észre, hogy magától nekiáll kipakolni. Erre még úgy tűnk várnom kell.

Tomger: a három kismalac nálunk 4-5 éve favorit. mint úgy általában a malacok.

Z. az őt kevésbé ismerőket azzal kergeti az őrületbe, hogy a tagadó módban felett kérdésekre úgy válaszol, hogy magát a tagadást igenli:
- Z., nem kérsz tejet?
- Igen.
Aztán amikor a kezébe adják közli, hogy ő nem kért.

Dreamer: micsoda elvárásaid vannak! Nekem a férjem akkor viszi ki kérés nélkül a szemetet, ha kikészítem az ajtó elé. :laugh: A mosogatógép abszolút felejtős. A fiam tuti hamarább meg fogja ezeket csinálni, mint az apukája! :laugh:

Champ: Végül is helyesen válaszolt a fiad, a logikája kitűnő! :laugh:

Hát a szemétről annyit, amikor mentem dolgozni két szatyorral, a táskámmal, nálunk is
meg lettem kérdezve tök komolyan hogy a szemetet nem viszed fel? :woohoo:

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Szanya persze, nem venném úgy ki, csak nem könnyű
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Labolen tényleg jó a jégkrémes sztori! Csoportos fejlesztésre én is vágyom de sztem még nem érett meg rá a fiam.
Önkiszolgálás: jobb napokon nagyon extra, még szendvicset is csinál magának
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Dreamer akkor jól gondoltam, hogy nagyfiú. Az én fiam 7 éves és vele egész nap harcolhatnék mert feszt olyan dolgokat talál ki mint ami tilos, és estére már kb szétmegy tőle a fejem. Mai zsarolása: ha nem engedem ki a játékokhoz akkor ő felrobban.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Pillanatnyi előnyök: Azt gondolom mindannyian ugyanazt tesszük, ugyanazért "dolgozunk", hogy a gyerekünk, gyerekeink a legönállóbb, legteljesebb életet élhessék. Persze a gyerekeink között igen nagy különbségek vannak, lehetnek. Dreamer, minden tiszteletem a Tiéd, fantasztikus amit elértetek. De a gyerekeink és a körülményeink is mások, mi is különbözünk. Nálunk a pillanatnyi előnyök sokszor egy-egy napot élhetőbbé tesznek, a család néhány tagjának szünetet a autizmusból. Néha erre is szükség van, egyszerűen csak lenni, nem gondolni a jövőre:-)
Így is sokszor érzem magam szerencsésnek, hogy nekünk "csak" az autizmussal kell megküzdenünk:-)

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Szanya: annyi mindent engedek én is neki, amit jobban kéne követelni, pl öltözés, meg ilyenek. Amúgy megy neki, csak ki kell követelni. És emelet meg van egy csomó, ami meg már fel sem tűnik, hogy nem kérem meg rá, pedig akár tudhatná is. Résen kell lenni, az biztos.
Dreamer: ügyes vagy tényleg, hogy mi mindent elértetek a fiaddal.
Ágiviki: igazad van, néha egyszerűen muszáj pihenni és szabadnapot kivenni az autizmusból...
Egy szóval én az aranyközépútban hiszek, vagy legalábbis ez megy.

Tomger: nálunk is a Champ féle igenlős-tagadás van.
Nem kérsz egy kis vizet?
Igen.
Én már értem, de biztos ami biztos megkérdezem normálisan is, hogy kér-e inni, mert néha én is bezavarodok.
Egyszerűen nem érti, hogy ez kérdés, azt gondolja állítás.

Szanya: olyan jót nevettem ezen a magaddal vitatkozáson.

Anya: remélem sikerül találni egy jó szakembert hozzátok közel. Sajnálom, hogy a szervezet már nem működik.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.