Autizmus mindennapok

Kisstim, a mást akar csinálni probléma: azt kéne neki megvilágítani, hogy vannak helyzetek, amikor választhat és vannak, mikor nem. Minden helyzetben, amikor választhat, ajánld fel neki a választási lehetőséget! Tegyél bele a napirendbe is ilyen táblát (Emma majd elmondja, hogy konkrétan hogyan), hogy lássa, hogy ez itt a választás helye és időpontja, és azt is látja ezáltal, hogy a többi meg nem az.

Kisstim: erre pont jó a napirend. Szerintem is talán a Kimni féle kötött rajz leen jó, amit ő nem tudna variálni. Talán a pecs miatt úgy gondolja, ez is csak amolyan közlés a részedről, ami változhat, ha ő úgy akarja, és le lehet szedni a kártyákat, mint a pecsnél. Vagy rosszul gondolom? Nálunk eszébe sem jutott variálni, persze mondta, hogy nincs kedve, de aztán csak jött. Meg mondta, hogy ha felnőtt lesz, majd ő rakja ki a napirendjét, és abban nem lesz feladatozás.

Az hogy lerohan titeket figyelemfelhívásnak tűnik nekem, hogy gyere és játssz velem. Ilyenkor, ha valamelyikőtök lefoglalja, akkor is csak rohangál? Mondjuk lehet, már nem finom játékra van szüksége, hanem tényleg egy kis birkózásra, dobálásra. Nem tudom. Nálunk szerencsére el van az ugrálással, mert nem lenne időnk vele foglalkozni, mert megy a fürdetés, vacsoráztatás, altatás a kicsinek.

Labolen:
Én kb. egy évvel ezelőttig rendszeresen ugrálóváraztam a gyerekekkel! A fiamat ugyanis képtelenség volt kihozni, mindig az lett a vége, hogy be kellett mennem érte. Aztán valahogy megértette a "Lejárt az idő" fogalmát és azóta elég csak ezt mondani. A dorogi Palatainus tó strandján olyan ugráló váras szokott lenni, hogy befizeted a lóvét és a gyerek addig marad, amíg akar. Figyelik viszont, hogy egyszerre csak X gyerek legyen bent. Na, egyszer voltunk úgy strandolni, hogy a fiam vizes se lett, mert egész du. ugrált! :S
Nálunk is a kislányom az, aki kevésbé bírja az autózást. Elutazni a férjem szüleihez (250 km) kész szenvedés, olyan, mint a Szamár a Shrekből: "Ott vagyunk már?" :laugh: Viszont a fiam sem ül csendben! Az összes létező tábláról megkérdezi, hogy mit jelent, szól, hogy itt milyen gyorsan lehet menni, hogy vigyázzak az úton az őzikékre stb. Ez is fárasztó tud ám lenni!

Kisstim: 3 éves múlt októberben

Amit Szanya írt a tornaóráról, azt mi is szoktuk csinálni! Nagyon szeretik és felpörgött állapotban is hajlandóak részt venni a tornaórán!

Champ: Igen, és vissza kell menni, mert nem látta táblát.
Mi egy játékot vezettünk be, és így könnyebben megy az autózás: Ki lát pirosat? És akkor figyelik és mondják, hogy ott az autó, ott a tábla, ott a lámpa... Persze minden színnel. Vagy ki lát kört? És akkor megint a kerék, a tábla, a lámpa, a minden... Ez leköti őket egy ideig.
Ezt a fiam is szereti, van, hogy ő kéri ezt a játékot.

Labolen: ilyen autós játék nálunk is van, azt kell mondaniuk, hogy ha kinéznek mit látnak a saját oldalukon. Tök jellemző, a fiam a logókkal ellátott üzletek és intézményeket mondja, a lányom meg csak azt, hogy szép vagy csúnya ház, fa, bokor, stb.

Katalyn76: Igen ennyiért vettük és itt! Azért linkeltem be mert ugyanezt a tölcsért árulják 3x áron is!!! (és úgy hirdetik diszkont ár :woohoo: )

L. nagyon szereti igaz egyedül még döcögős a használata de egyre ügyesebb

Voltunk gyermekorvosnál:

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Bundáskenyér,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Bundáskenyér!


Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Bundáskenyér, én ehhez már kevés vagyok, hogy hozzászóljak, de nagyon drukkolok nektek!!!!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Bundáskenyér,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Chris,

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sziasztok!

Egy kis információra lenne szükségem. 12.10-én kell mennünk a TKVSZB-hez. Erre a napra munkahelyemnek el kell engednie és igazolt távollétnek tekintenie, vagy a szabadságot kell kivennem erre a napra?

Miri, köszönöm a választ. Árakat találtam korábban, de csak annyit hogy 60p ennyi és 45 perc annyi, de az nem, hogy melyik alkalom mit takar, mármint, hogy szülői, egyéni, csoportos és ilyen részletesen azt sem találtam meg, hogy a kezdet ezek szerint 2 szülői és 4 gyermekes alkalmat takar. Köszönöm még egyszer.

A bizalom, nos, addig nem tudom mire alapozni, míg nem ismerem őket, míg nem beszéltem velük, nem láttam hol és mit csinálnak. mire alapozzak? csak arra, hogy szakemberek? gondolom épp itt nem kell mondanom, hogy attól, hogy valaki szakember még nem biztos, hogy jó is. Nekem a név sem jelent semmit. Az, hogy passzolunk e egymással csakis személyes találkozás, beszélgetés során derül ki és épp 1-2 napja írtam le, hogy én hiszek abban, hogy a gyerekem azt fogadja el, amit én jónak tartok, viszont amíg nincsenek információim és személyes benyomásom nem tudom azt kisugározni, hogy ez rendben lesz, jó lesz itt neked.

Mi waldorfba járunk, a fejlesztés elég távol állt az eddigi elképzeléseinktől, mivel a waldorf pedagógia az utánzásos tanulást veszi alapul. Ez remekül működik is, olyan kisgyerek esetében, akinek fontosak az emberek. Ellesnek ezt azt, magukba szívják az életet, a mindennapokhoz szükséges tudást, meg még többet is. Á sajnos megrekedt valahol ebben a tanulási folyamatban, bár tanul most is, de csak azt, ami érdekli, tavasszal pl. szőni tanult, ami remek finommotoros fejlesztés. Sokat tanult fejlesztés nélkül is, de elfogadjuk, hogy neki másra is van szüksége, az eddigi elgondolást nála ki kell egészítenünk, de mivel teljesen távol áll az eddigi életvitelünktől és egyelőre nem ismerek egyetlen helyet sem muszáj olvasgatnom, kérdeznem és információt gyűjtenem. A bizalmam nem tudom csak úgy odaadni, még a ti írásaitok alapján sem, hisz minden vélemény szubjektív, annak az embernek a benyomása, aki írja.
Sokat segít a véleményetek, pl. ilyen részletes leírást még nem olvastam, mint a tiéd. Hálás vagyok érte Neked!

Sajnos visszaolvasni nem volt még esélyem, nem is nagyon várom el magamtól, hogy legyen, de azért igyekszem!

Chris:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.


Autik nem tanulnak utánozva valami könnyen. Ami egy nt-nek simán megy, azt nekik tanítani kell. Legjobb példa erre a mi esetünkben, hogy a bólogatást is úgy kellett tanítanunk a fiamnak rajzos segítséggel. vagy azt, hogy megszólítson. 5 éves koráig nem szólított anyának, csak mondta amit akart. De nem kezdte úgy, hogy anya.... Azt is tanítanunk kellett neki, hogy mi nem tudjuk, hogy ő mire gondol. Csomószor mond valamit, hogy kérem, vagy milyen színű, én meg csak nézek, hogy vajon miről beszél. Most már hozzá teszi azt is, hogy kérem azt, amire gondolok. Szóval még van mit tanulni e téren is. De az EMÚ-ban erre is mondtak egy jó feladatot, amit itthon szoktunk csinálni, és azzal megtanulta, hogy kérdeznie kell, ha tudni akar valamit tőlem, és hogy hogyan mesélje el egy napját, mert én nem tudom, hogy vele mi történt ma.

Nem tudom a bizalmadat növelni, de szeretnélek abban megerősíteni, hogy a gyereknek kell a külön fejlesztés. Ha megkapja, nagyon sokat fog fejlődni, és mindenki élete könnyebb lesz, ha ti is megtanuljátok kezelni az autizmusból eredő dolgokat. Ehhez meg nektek kell a szülőtréning, vagy az egyéni szülői a fejlesztőknél.

Igen, már én is látom, hogy nem tanul könnyen. Bólintani Á se szokott. Ez baj? fura, ez a kérdőíven is szerepelt kérdésként, miért olyan kardinális kérdés ez?

Az, hogy anyával kezdjen egy mondatot ritka, nem is tudom van-e, néha van, az tuti, de nem tudom mennyire jellegzetes, nem figyelem. Ez is baj? de érdekes mennyi minden lehet jelzés értékű.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Nem baj, de például a kétévesem fél éve bólogat, majd leesik a feje. Őt nem tanítottam erre, ment neki magától is. Ez arra jelzés, hogy nem érti és nem használja a nem verbális kommunikáció eszközeit. A fiam sosem mutatott mérges arcot, csak nyugodt, vidám és kétségbeesett tudott lenni. Meg hát sírni tudott. Úgy tanítottuk neki külön a mérges arcot, emlékszem a kis kezeivel szorította össze a homlokán a bőrt, hogy ő most éppen szemöldökráncol, mert tudta mit akarunk, csak magától még nem ment. Most már nagyon kifejező a mérges arca is. de ezt is tanítani kellett szó szerint.

Hogy nem szólít az nem tipikus jel, vagy tünet, csak nekem feltűnt, hogy nem szólít meg senkit, ha akar valamit. Csak úgy mondja a világba. De nálunk ez összefügghet azzal is, hogy nem tudja kivel beszél, mivel valamelyest arcvak. Most már feltűnőbb, hogy megszólít. Tegnap is nézi a bátyámat, majd megkérdezi tőle, hogy apa, miért.... Úgy szóltunk neki, hogy ez Bátya, nem Apa. Így azért nehéz valakit megszólítani.
Na mindegy, ezt is megtanulta.