auti.hu
  • Először vagyok itt
    • Bevezető információk pedagógusoknak
    • Bevezető információk szülőknek
    • Információk autizmusban közvetlenül nem érintetteknek
  • Alapvető információk
    • Mi az autizmus
    • Diagnózis előtt
    • Frissen diagnosztizálva
    • Az autizmus költségei
    • Alarm jelek
  • Diagnosztika
    • Diagnosztizáló helyek vidéken
    • Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságok
    • Diagnosztizáló helyek Budapesten
    • Vizsgálatok, diagnosztizáló módszerek
  • Fejlesztés
    • Letölthető fejlesztő feladatok
      • Érintett szülők által készített fejlesztő feladatok
      • Gyerekeknek ajánlott oldalak
    • Fejlesztő helyek
    • Fejlesztési típusok
      • Babzsák Fejlesztő Program
      • Logopédia
      • ABA terápia
      • Son-Rise
      • Floor Time
      • Ayres terápia
      • TSMT
      • Delacato/Alapozó Terápia
      • Kutyás terápia
      • Lovas terápia
      • Zeneterápia
      • TEACCH
  • Család és autizmus
    • Óvodai évek
    • Iskolai évek
    • Felnőttkor
    • A kezdetek
  • Lakóotthonok, támogatott lakhatás
  • Munka
  • Sport
  • Étkezés és autizmus
    • Étkezési zavarok
    • Diéták
  • Kommunkáció-beszéd
  • Érzékelési zavarok
  • Viselkedészavarok
  • Nevelés
    • Nyaralás
    • Egészség
    • Önállóság
    • Autista gyermekek veszélyben
    • Ünnepek
    • Szociális fejlesztés
  • Oktatás
    • Óvoda
      • Szegregált nevelés az óvodában
      • Integráció az óvodában
      • Autista gyermeket fogadó óvodák
    • Iskola
      • Integráció az iskolában
      • Magántanulói státusz
      • Szegregált iskolai ellátás
      • Autista gyermeket fogadó iskolák
    • Oktatás külföldön
    • Óvoda-Iskola kereső
  • Egészségügyi ellátás
  • Pedagógusoknak
  • Vizuális segédeszközök
    • A vizuális támogatás alapjai
    • Képcserés kommunikáció
    • Tér- és időstruktúra
    • Folyamatábrák
    • Én-könyv, szabályoldalak
    • Napló, élménykönyv
    • Szociális történetek
    • Strukturált feladatok
    • Motiváció
  • Kutatási eredmények
  • Érdekképviselet
    • Juttatások
    • Jogszabályok
  • Ajánló
    • Ajánlott irodalom
    • Ajánlott filmek
    • Ajánlott oldalak
  • Fórum
  • Hírek
  • GyIK
  • Autizmus shop
  • Blank article

Hogyan tudják a szülők megoldani, hogy az autizmusban nem érintett gyermek is megfelelő mennyiségű és minőségű figyelmet kapjon? Milyen támogatást adhatunk neki?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

A családok gyakran küzdenek azzal a problémával, hogy úgy érzik, nincsen elég idejük gyermekeikre. Mi hisszük, hogy minden család egyedi, ezért annak meghatározása, hogy mennyi és milyen figyelem irányuljon a gyermekekre szintén egyedi. A figyelemnek valójában nem is annyira a mennyisége, sokkal inkább a minősége érdekes: tudjuk, hogy mit szeretnénk megtanítani egy gyermeknek és azt a hétköznapi tevékenységek közé illesszük be (mint az esti fürdés, a hazaút, vagy a közös vacsora). Fontos, hogy a testvér ne érezze, hogy háttérbe szorul, szervezhetünk „apás” vagy „anyás” délutánt csak neki, csak vele, az ő igényeire és örömforrásaira koncentrálva. Figyeljünk arra, hogy az autizmusban nem érintett gyermekünknek sérelmei és negatív érzelmei is lehetnek testvérével kapcsolatban, beszéljünk ezekről, fogadjuk el jogosságukat és segítsük megoldásukat.

Fórumunkban az autizmussal élő gyermekek testvérei is kérhetnek tanácsot sorstársuktól. Bors Krisztián bemutatkozása itt olvasható.

Egy cikk a témában: OnlinePszichológia.hu

 

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

Mi az esélye, hogy következő gyermekünk is autizmusban érintett lesz?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

Amennyiben a családban már van autizmussal élő gyermek, mindenképpen érdemes genetikai tanácsadást igénybe venni. Frissebb kutatások szerint mintegy 20 százalékra tehető. A kombinált becsült kockázat minden résztvevőt figyelembe véve közel 19 százalék, de az ismétlődés kockázata több mint 26 százalék a fiú csecsemők esetén, és több mint 32 százalék, ha a csecsemő több mint egy idősebb testvére autizmussal él.

Bővebben a kutatási eredményekről itt olvashat: Autista lesz a testvére?

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

 

Hogyan tudnak a szülők teremteni maguknak némi szabadidőt?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

Autizmussal élő gyermekek számára is fontos cél, hogy mind önállóbbak legyenek. A gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék, mely autizmusban gyakran sérült, a szülők tapasztalják, hogy a gyermekeknek nehéz „értelmes, hasznos” tevékenységekkel lekötniük magukat. Gyakori, hogy az autizmussal élő gyerekeknek kezdetben „feladat-szerűen” tanítjuk, hogy hogyan, milyen tevékenységekkel foglalhatják el magukat. Eleinte gyakran ezek a játéktevékenységek csak rövid, néhány perces tevékenységek, de az időtartam fokozatos növelésével és a tevékenységek körének fokozatos bővítésével a szülő gyakran tudnak „időt teremteni” maguknak arra, hogy elássák egyéb feladataikat és egy kis levegőhöz jussanak.

Többek közt a kódos feladat alkalmas arra, hogy legyen pár szabad percünk.

 

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

Mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amelyek megkönnyítik az autizmusban érintett családok életét?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

A gyermek mind önállóbbá válása, kommunikációs és szociális fejlődése jelentősen megkönnyíti a családok életét. Ehhez egy különleges, úgynevezett protetikus környezetet alakítunk ki, amelyben az autizmussal élő gyermek térben, időben és emberi viszonyaiban is egyre önállóbban tud tájékozódni, miközben viselkedése is sokkal nyugodtabb lesz, mert biztonságban érzi magát. Ezt a biztonságot és önállóságot az autizmussal élő gyermekek kevéssé más emberek magyarázataiból merítik társas megértési és viselkedésszervezési nehézségeik miatt, inkább vannak segítségükre különböző vizuális környezeti támpontok. Ezek közé tartoznak a megfelelően strukturált terek, a bejósolhatóságot segítő napirendek, naptárak; a különböző algoritmusokat megjelenítő folyamatsorok/ábrák/leírások, a láthatatlan viselkedési szabályokat megjelenítő szempontok, a „magukért beszélő, cipősdoboz feladatok”, vagy a verbális és nem szóbeli kommunikációt egyaránt segítő tárgyak/képek; az időtartamokat, vagy az idő múlását megjelenítő eszközök, és egy sor egyéb speciális eszköz. Fontos, hogy ezeknek az eszközöknek a szimbólumszintjében, időtartamában és a használat módjában is illeszkednie kell a gyermek szükségleteihez, lehetőségeihez és képességeihez egyaránt ahhoz, hogy ne még egy eszköz használatát kelljen tanítanunk, hanem mindezek természetes kulcsok legyenek a gyermek számára a megértéshez, ezáltal önállóbbá váljanak.

Letölthető szakirodalom a témában:

Havasi Ágnes: Vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében

Rácz Zsuzsanna: Autizmussal élő gyermekek vizuális támogatása

Példák a vizuális segédeszközökre itt találhatók. Regisztrált tagjaink a fórumozó szülők vizuális eszközeiből is meríthetnek ötleteket, ha a menüpontot belépés után (zöld gomb) tekintik meg.

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

  1. Milyen előnyei vannak a sorstárs közösséghez való tartozásnak?
  2. Közöljük-e és miként a környezetünkkel, barátainkkal, szomszédainkkal a gyermek autizmusát?
  3. Hogyan kapcsolódjunk be a közösség életébe úgy, hogy az autizmusban érintett gyermeket is elfogadják, és a gyermek a lehető legmagasabban szinten szocializálódjon a családi közegen túl a lakóterületi kisközösség életébe is?

3. oldal / 4

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Belépés

  • Elfelejtette a jelszavát?
  • Elfelejtette a felhasználónevét?
  • Fiók létrehozása
  • Impresszum
  • Fórumszabályzat
  • Kapcsolat
  • Felhasználói menü
  • Rólunk
  • Oldaltérkép
  • Adatvédelmi szabályzat
  • Regisztráció
  • ÁSZF