auti.hu
  • Először vagyok itt
    • Bevezető információk pedagógusoknak
    • Bevezető információk szülőknek
    • Információk autizmusban közvetlenül nem érintetteknek
  • Alapvető információk
    • Mi az autizmus
    • Diagnózis előtt
    • Frissen diagnosztizálva
    • Az autizmus költségei
    • Alarm jelek
  • Diagnosztika
    • Diagnosztizáló helyek vidéken
    • Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságok
    • Diagnosztizáló helyek Budapesten
    • Vizsgálatok, diagnosztizáló módszerek
  • Fejlesztés
    • Letölthető fejlesztő feladatok
      • Érintett szülők által készített fejlesztő feladatok
      • Gyerekeknek ajánlott oldalak
    • Fejlesztő helyek
    • Fejlesztési típusok
      • Babzsák Fejlesztő Program
      • Logopédia
      • ABA terápia
      • Son-Rise
      • Floor Time
      • Ayres terápia
      • TSMT
      • Delacato/Alapozó Terápia
      • Kutyás terápia
      • Lovas terápia
      • Zeneterápia
      • TEACCH
  • Család és autizmus
    • Óvodai évek
    • Iskolai évek
    • Felnőttkor
    • A kezdetek
  • Lakóotthonok, támogatott lakhatás
  • Munka
  • Sport
  • Étkezés és autizmus
    • Étkezési zavarok
    • Diéták
  • Kommunkáció-beszéd
  • Érzékelési zavarok
  • Viselkedészavarok
  • Nevelés
    • Nyaralás
    • Egészség
    • Önállóság
    • Autista gyermekek veszélyben
    • Ünnepek
    • Szociális fejlesztés
  • Oktatás
    • Óvoda
      • Szegregált nevelés az óvodában
      • Integráció az óvodában
      • Autista gyermeket fogadó óvodák
    • Iskola
      • Integráció az iskolában
      • Magántanulói státusz
      • Szegregált iskolai ellátás
      • Autista gyermeket fogadó iskolák
    • Oktatás külföldön
    • Óvoda-Iskola kereső
  • Egészségügyi ellátás
  • Pedagógusoknak
  • Vizuális segédeszközök
    • A vizuális támogatás alapjai
    • Képcserés kommunikáció
    • Tér- és időstruktúra
    • Folyamatábrák
    • Én-könyv, szabályoldalak
    • Napló, élménykönyv
    • Szociális történetek
    • Strukturált feladatok
    • Motiváció
  • Kutatási eredmények
  • Érdekképviselet
    • Juttatások
    • Jogszabályok
  • Ajánló
    • Ajánlott irodalom
    • Ajánlott filmek
    • Ajánlott oldalak
  • Fórum
  • Hírek
  • GyIK
  • Autizmus shop
  • Blank article

Általában az anya az, aki felismeri az eltérő fejlődést és először rájön, hogy gond van. Mit tehet, ha az apa vagy a nagyszülők teljesen elutasítóak, hibáztatják az anyát, hogy stigmatizálja a gyermeket? Vagy ignorálják a problémát?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

Nagyon fontos, hogy az édesanya támogatást kapjon ebben a helyzetben, hiszen a tünetek hátterében álló okok feltárása minden családtag, de legfőképpen a gyermek érdeke. A diagnózis nem stigma, hanem a megfelelő segítségnyújtáshoz vezető fontos lépés. A családtagok közötti nyílt, őszinte beszélgetések és a mindennapok problémáinak közös megoldása sokat segíthet. Fontos tudni, hogy a szokásostól eltérő viselkedést a környezet mindenképpen észleli és „címkézi”, legfeljebb tévesen makacs, öntörvényű, rosszul neveltként elkönyvelve az autizmussal élő gyermeket.

Ajánjunk autizmussal kapcsolatos filmeket, könyveket! Próbáljuk elhívni a családtagot szülőképzésre, programokra!

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

Mit lehet tenni, ha a tágabb család elfordul az autizmussal élő gyermektől és esetleg a szülőktől, testvérektől is? Hogyan lehet bekapcsolni az apát, a testvéreket, nagyszülőket és távolabbi családtagokat az autizmussal élő gyermek életébe?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

Az autizmussal élő gyermek sajátos gondolkodását, látásmódját a család tagjainak meg kell tanulniuk megérteni, emellett megtalálni azokat a tevékenységeket, utakat, feladatokat, amelyeken keresztül segítői és társai lehetnek az autizmussal élő gyermeknek. Mindez nagyon különböző dolgokat jelenthet egy családban: az apák és anyák megosztva a szülői feladatokat vehetnek részt a nevelésben; a nagyszülők gondozói és”bébiszitter” feladataikon túl, szerepüknél fogva gyakran a tanulási folyamatok aktív segítői is; a testvérek pedig sokszor mint a legfontosabb kortárs állnak az autizmussal élő testvérük mellett, a megfelelő támogatással a fejlődés biztos terepét tudják nyújtani az érintett gyermekek számára. Mindazonáltal azt hiszem, hogy minden család egyedi a szerkezetét, a benne élők személyiségét és közös, vagy egyenkénti teherbírásukat illetően is, és a szakembereknek abban kell őket támogatni, hogy a lehető legharmonikusabban és legtermészetesebben tudjanak együtt élni.

Ajánlott irodalom: Balázs Anna: Autista a testvérem (Kapocs Kiadó)

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

 

Mit lehet tenni, ha a szülő rájön, hogy vagy saját maga, vagy valamelyik felnőtt családtag is vélhetően az autizmus spektrumán van?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

Felnőtt korban is lehetséges diagnosztikus kivizsgálásra jelentkezni, de csak akkor, ha elérhetők az illető szülei, vagy olyan közeli családtagjai, akik a személy fejlődésének korai szakaszára is emlékeznek és megfelelő részletességű információt tudnak nyújtani a diagnosztikus team számára. Az autizmus diagnózisához a teljes fejlődés hosszmetszeti feltérképezése szükséges.
A diagnózis felnőttkorban is segíthet abban, hogy a személy megértse önmagát, szükség esetén szakember segítségét kérje, illetve abban is, hogy környezete elfogadja és megértse őt.
 

Ajánlott diagnosztizáló hely: Autizmus Alapítvány

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt

Szükséges-e a szülőnek fejlesztenie a gyermeket? Tudnak-e ebben segíteni a családtagok?

Részletek
Írta: Őszi Tamásné
Kategória: A kezdetek
Megjelent: 2013. június 19

A gyermekek nevelésében természetesen a szülők és más családtagok is részt vesznek. Mivel az autizmussal élő gyermekeknek különleges nevelési szükségleteik vannak, gyakran „fejlesztésnek” hívjuk az autizmus által érintett területeken a nevelési-oktatási feladatok megvalósítását. Ezekben a tevékenységekben a szülőknek és más családtagoknak is részt kell vennie, hiszen a gyermek nehézségei a nap 24 órájában jelen vannak. Fontos azonban ebben egy egészséges egyensúlyra törekedni: egyrészt a gyermeket a lehető leginkább segítse a környezete, másrészről viszont ez természetes módon valósuljon meg, maximálisan figyelembe véve az adott család igényeit, lehetőségét, tevékenységeit és teherbírását.
Ez a mindennapokban azt is jelenti, hogy a szakembereknek és a szülőknek közösen érdemes kitűzni az elérendő célokat és meghatározni azoknak a tevékenységeknek a körét, helyét és idejét, amelyben a fejlesztés történik. Egészen konkrétan érdemes meghatározni, hogy pl. hol tart a gyermek a különböző területeken a fejlődésében, mi a cél, és hogy otthon az hogyan segíthető. Ez igaz a szociális (pl. éppen hogyan tanuljon játékokat megosztani a testvérével), a kommunikációs (pl. minden nap meséljen el egy jó iskolai élményt otthon, egy otthonit pedig az iskolában), az önállósági (pl. éppen azt tanulja, hogy fogmosásnál az öblítővizet hogyan köpje ki), vagy az akadémikus (pl. gyakorolja az egyjegyű számok összeadását 10-ig) területen egyaránt.

 

A napi szintű fejlesztés egy autizmusban érintett anyuka szemszögéből: Mit jelent a 24 órás fejlesztés?

Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.

alt  alt


 

  1. Hogyan tudják a szülők megoldani, hogy az autizmusban nem érintett gyermek is megfelelő mennyiségű és minőségű figyelmet kapjon? Milyen támogatást adhatunk neki?
  2. Mi az esélye, hogy következő gyermekünk is autizmusban érintett lesz?
  3. Hogyan tudnak a szülők teremteni maguknak némi szabadidőt?
  4. Mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amelyek megkönnyítik az autizmusban érintett családok életét?

2. oldal / 4

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Belépés

  • Elfelejtette a jelszavát?
  • Elfelejtette a felhasználónevét?
  • Fiók létrehozása
  • Impresszum
  • Fórumszabályzat
  • Kapcsolat
  • Felhasználói menü
  • Rólunk
  • Oldaltérkép
  • Adatvédelmi szabályzat
  • Regisztráció
  • ÁSZF