A kényszerű óvodába, illetve iskolába járási szünet mindenkit megijeszt, főleg, hogy a szocializáció más formáit is korlátozni kell, azaz még játszótérre sem javasolt menni. A szünetekben megszokott programokat biztosító helyek is bezártak, tehát maradnak - egyelőre- a kinti lehetőségek (kirándulás, biciklizés, labdázás, frizbi, stb. távol maradva másoktól), és a lakásban, ill. a kertben (akinek van) lehetséges elfoglaltságok.
Az interneten tömegével jelennek most meg javaslatok a kinti és benti időtöltésekre nézve, valamint sok vizuális támogatást is feltöltöttek a szülők. Mivel ezeket az eszközöket mindenki a saját gyermekére szabja, ezért minden esetben szükséges a saját gyermeknek átalakítani az anyagot!
A képes magyarázatok esetében is figyelembe kell venni, hogy attól, hogy komplikált mondatokat képesítünk, attól a gyerek értése adott esetben még nem tart ezen a szinten.
A lényeg: Naptárban vagy hetirendben jelezni áthúzott iskola ábrájával, hogy nem megy be, és helyettesítő programokat kell betenni. Nem szükséges egy alacsony beszédértésű gyereknek a részletekbe belemenni, neki az a fontos, hogy ő mikor mit fog csinálni. A jövőre vonatkozó kérdőjelezést is mellőzzük, azt láttassuk, amit tudunk. Hetirend sablon letölthető itt. Használható laminálva, letörölhető filccel vagy tépőzárral laminált kártyákkal, vagy egyszerűen kinyomtatva, belerajzolva a programot. (Ha van egyszerű asztali éves naptár, az is megfelelő.)
A mellékelt minta a saját iskolás gyerekemnek megfelelő, mivel még az én írásomat is el tudja olvasni... :) Ha nem lehet kimenni, akkor a kinti programok értelemszerűen nem választhatóak. Ha változik valami, akkor át kell húzni (megmutatni a változást) és betenni mást. További minták itt láthatók (előtte be kell lépni a zöld gombbal fent).
Minden gyereknek – ahogy eddig is- saját eszközt kell készíteni. A legegyszerűbb megoldás – mint más esetekben is – saját rajzokat használni. Az értési szintnek megfelelően kell megjeleníteni és részletezni, iskolásoknak időpontokat is lehet jelezni (9.00-9.30 matek).
Aki nem használ vizuális támogatásokat, azoknak is kell segítség. A gyerekek foglalkoztatását ugyanúgy strukturálni kell akkor is, ha nincs vizuálisan megjelenített napirend.
Mivel jelen esetben nem egy tavaszi szünetről beszélünk és nem tudjuk, hogy meddig fog tartani, ez a gyerekeknek bizonytalanságot okozhat. Jelezzük a hetirendben, naptárban, hogy nem lesz óvoda/iskola és helyette mit tervezünk (a „nagyobb” programokat próbáljuk meg kitalálni, pl. az is valami, ha előre be van téve a naptárba, hogy iskolások esetén tanulni kell, kisebbeknek pl. torna, rajz.
Különösen beláthatatlan időszak van, így ha szükséges, a támogatásokban visszább kell lépni: aki már nem használ napirendet, az időlegesen visszatérhet rá, vagy akár egy részletesebb naptárhasználat is megfelelő lehet.
Komoly problémát okozhat az iskolások esetén, hogy a távoktatás mennyire megvalósítható önálló munkával. Azok a gyerekek, akik az iskolában jól követik az órákat, lehet, hogy ezt a módszert is gond nélkül veszik, de akik eleve támogatást igényelnek, ill. egyéni fejlesztést kapnak az iskolában, számukra szükséges a szülő felügyelete, segítsége. Még otthoni munka esetén is komoly nehézségek várhatóak. Ha a napokban kiderülnek a távoktatás részletei, visszatérünk a kérdésre.
A fejlesztések elmaradása sokakat érint. Bizonyos típusú fejlesztések otthon folyhatnak tovább. A gyógypedagógusok egy része minden bizonnyal vállal távoktatást, segítséget (a lehetőségeken belül), más fejlesztések viszont nem hidalhatók át ilyen módon. Tartsuk szem előtt, hogy időszakosan áll le a fejlesztés, később folytatódni fog, a csúszás bepótolható!
Az elsődleges most az, hogy próbáljunk nyugodtak maradni, átgondolni az otthoni időszak programjait, és tartsuk be a járványügyi előírásokat.
Fejlesztő eszközök, oktatási segédanyagok a shopban -még- vásárolhatók.