Ha van üres időpontjuk, akkor lehet menni, csak kérdéses, hogy van-e értelme, mert 1 óra megfigyelés az nagyjából semmi. Még ha hosszabb távon jár az ember hetente és írja a problémákat, az is kevés. Szerintem más nem hoz megoldást, csak az, ha a szülő elsajátítja a szemléletet és magától rájön a megoldásokra. Ehhez viszont az kell (tapasztalatom szerint), ha az ember nézi a gyerek heti fejlesztését. Mármint az autispec. fejlesztést, ha egyáltalán van ilyen a környéken. Mert a képzés az tényleg jó, csak egyben nagyon tömény és ha nincs hozzá saját gyerekkel gyakorlati bemutató, akkor nem könnyű a megvalósítás. Nekem az elején 2 dolog segített: az egyik az volt, hogy Edinával napi szinten tudtam levelezni és elviselte, hogy nem bírom felfogni elsőre a technikákat, a másik meg az, hogy jártunk évekig az Autizmus Alapítványhoz fejlesztésre és minden fejlesztést végignéztem a detektívüvegen keresztül.
Nekem nem kellett jegyzőkönyvezni, mert a fiam nem dührohamos, ha valami baja van, akkor tudom, hogy az mitől van. Épp ezért nem vagyok otthon a dühroham kezelésben, csak "kívülről" tudom javasolni, hogy a vércukorszintet azt egyenletesen kellene tartani, a stresszfaktorokat csökkenteni (lehetőség a kommunikációra, unatkozás megszüntetése, időstruktúra, ha zajérzékeny, akkor zajszűrés, stb.), az agresszív viselkedést visszajelezni azon a szinten, amit megért, hogy ez tilos és mit lehet helyette csinálni. Ha ez mind megvan, akkor már lehet akár jegyzőkönyvezni és szakembert megkérdezni konkrét esetekről. (Ezt és ezt megcsináltam, mégis ez és ez történt.)