Téma: Motivációs ötletek

Felmerült, hogy írjunk bevált motivációs eszközökről, fogásokról.

Igaz, már sokszor előkerült a téma különböző topikokban, de érdemes lehet erről beszélgetni itt kicsit részletesebben.
Általában bármilyen eszköz érdekes és kérlek írjátok le pozitív tapasztalataitokat (vagy negatívat is ha valami nem vált be).
Ezen túl pedig egy konkrét eszköz, a pont/zsetogyűjtő-rendszer érdekelne. Ki használ/-t ilyet és hogy nézett ez ki nála?

Mi most tervezzük ennek bevezetését és már néhány ötlettel el is láttak -de még jobban körbejárnám a kérdést- leírom mit javasoltak eddig:
A zsetonokat napközben bárkitől kaphatja a gyerek jó viselkedésért ügyes feladatozásért stb.
Beváltás egy előre elkészített képes táblázat segítségével, amin különböző jutalmak/tevékenységek különböző számú zsetonért válthatók be, ez természetesen gyerekre szabott. ( Pl. 2 zseton egy csomag gumicukor/5 zseton elmegyünk a játszótérre/8 zseton egy ajándék kisautó /10 zseton elmegyünk a Vasúttörténeti Parkba.)

6 éves aspergeres a kisfiunk, nagyon igényli a motivációt, bizonyos dolgokra csak ezzel lehet rávenni. Saját tapasztalatunk szerint semmiképpen sem szabad kis gyereknél (az enyémet még ide sorolom, a várakozást rettentő nehezen bírja, főleg, ha nagyon akar valamit) túl sok ideig várni a beváltással, az elején jó, ha van azonnal, a tevékenység végén jutalom, később minden nap, komolyabb gyűjtés még nehezen kivitelezhető. Mindenképp olyan dolog jó motivációnak, amit nagyon szeret(ne), és más módon lehetőség szerint nem kaphat meg. Pl. nekünk nagy harc árán sikerült elérni, hogy ha gumicukor a motiváció, akkor a nagyszülők ne adjanak neki pluszba gumicukrot. Fontos még a következetesség is (azt hiszem, mi ebben vagyunk a leggyengébbek), azaz mindig meg legyen határozva előre, miért jár pont, és mennyi, és ehhez bizony ragaszkodni kell. A kisfiunk nagyon szeret alkudozni, és nem mondom, egyszer-kétszer sikerült lyukat beszélni a hasunkba...

Szilgyó köszönöm a tapasztalatot, Ti használtok végül is pontgyűjtést vagy még nem?

Igen, attól én is félek, hogy több napig nem bírja gyűjteni (ezért az első pontgyűjtő lapon már 2 ponttért lehet kapni majd valamit és lassan emeljük a lécet), ugyanakkor a fiammal mi hetirendet nézegetünk, amiben látja hány nap múlva jön a hétvége melyik nap lesz számára kellemes vagy kevésbé kedvelt program. Itt elfogadja, hogy a hétvége csak 1.2.3.. nap múlva lesz(korábban is próbáltam neki szóban mondani, hogy még hány nap, de az nem volt elég, akkor mindig hisztizett, hogy de-de legyen már hétvége), ezért bízom benne hogy már erre is érett, és ért is majd.

Igen, használunk. A kisfiam elég jól lát előre, jól lehet vele kommunikálni, de ha várni kell, egyszerűen nem bír magával. Éppen ezért max 2-3 napra előre lehet gondolkozni, de próbáljuk úgy alakítani a pontgyűjtést, hogy minden este legyen beváltás. Sikerült néhányszor egész hetes gyűjtést is csinálni: pl ásványkiállítás volt, és beválthatta a pontjait ásványra. Ezt szuperül bírta, egyrészről azért, mert folyton átvettük vele, hány nap van még, másrészről rajtunk kívül álló okok miatt válthatta be csak akkor. Ez cseppet sem elhanyagolható szempont, sokkal könnyebb elfogadnia, hogy nem rajtunk múlik a dolog...

Mi az elmúlt négy évben több motivációs módszerrel is próbálkoztunk. Valami jól működik, valami egyáltalán nem. Én azt vettem észre, hogy minden csak ideig-óráig jó, variálni kell őket. Leírom sorban, hogy eddig mivel próbálkoztunk:
1. Nyomdagyűjtés
Ez volt az első módszer, a legkevésbé sikeres. Kétszer is nekifutottunk, a diagnózis után és a sulikezdéskor. A fiam 5-6 éves volt, már tudott olvasni. Csináltam egy egyszerű táblázatot, az első oszlopba a megoldandó feladatot írtam, ha megvolt vele, akkor nyomtam oda egy nyomdát. Az utolsó oszlopba írtam, hogy mi lesz a kézzel fogható jutalom és hány nyomda kell érte. Eleinte 1-2 nyomdáért kapott pl. egy pez cukrot.Az iskola elkezdésekor már a saját naptárjába (hetirend) írtuk be, hogy szombaton vagy vasárnap valami apró játék vagy kirándulás, ha minden nap van nyomda. Naponta akkor kapott nyomdát, ha a tanítónéni szerint összességében jól telt a nap.
Amíg napirendeztünk, addig volt nyomdagyűjtős kártyánk, felettem neki a többi tevékenység közé és ilyenkor feladat lapoztunk, segített a házimunkában stb.
A nyomda totál nem érdekelte, se 5, se 7 évesen, nem tuningolta, hogy ő maga nyomtatja be a pontgyűjtőbe, naptárba.
2. Szabályok betartásához mosolygós arc
Ezt akkor kezdtük, amikor a suliban 2 hét után bedőlt a nyomdázás. A nekünk gondot okozó viselkedés problémákkal kapcsolatban készítettem képes szabályokat (nem pakolok mások cuccai között, nem dobálok, ha mérges vagyok, nem szaladok el a tanítónénitől stb) Ezek ki voltak téve a padja mellé a falra, most a padján vannak, mindegyiken van egy kis tépőzár. Minden reggel úgy indult, hogy ott mosolyogtak az arcok a szabályok mellett. Ha nem tartotta be az első rászólás után sem, akkor a tanítónő levette az arcot. Ha kirívóan nagy gond volt, akkor piros, szomorú arcot raktak fel. Ilyen egy év alatt egyszer fordult elő, nagyon zokon vette, hogy le vették a mosolygóst és még szomorú arcot is kapott.
Észere vettük, hogy egész nap nehéz neki mindenre koncentrálni, ezért a tanítónő készített egy egyszerű órabeosztást (8-9; 9-10, ... 15-16) és ha abban az órában nem volt gond, akkor mögé tűzték a mosolygóst. Így mindig csak egy órára kellett koncentrálni.
3. Kincsesláda
Ezt kombináltuk az előzővel. Volt a suliban egy zárható fa ládikája a padjában, apró jutalom falatokkal. A kulcs a tanító nőnél. Ha du. minden szabály mosolygott, akkor kinyitottuk.
4. Zsetongyűjtés
Ezt most vezettük be. Két féle zsetont gyártottunk, ő választotta ki a figurákat (Garfield és Spongyabob) Az egyik 3 perc gépezést a másik 10 Ft-ot ér. A suliban a feladatok előtt megbeszélik a tanítónővel, hogy milyen típusú zsetonért dolgozik meg a tanítónő a feladat nehézségétől függően pedig 1, 2 vagy 3 zsetont ad. Ezeket hazahozza, otthon gyűjtjük, számolgatjuk és ha akarja, akkor beválthatja. Gépezhet vagy a pénzt a perselyébe dobhatja. Ha gond van, akkor a megszerzett zsetonokat a tanítónéni vissza is veheti (ez tegnap meg is történt sajnos )

Szilgyo, Champ nagyon szépen köszönöm a tapasztalatokat!

Valamit biztos elkezdünk. Champ nálatok tetszett a mosolygós arcok gyűjtése, a ,,zseton,, biztosan mosolygós arcocskák lesznek, amit korábban fel is tettél a DB-ba, ( szomorú arcnak még nincs értelme nálunk) És figyelek arra, hogy az első hetekben naponta biztosan legyen beváltás, amit Szilgyo írt.

Ez a zsetonos ötlet 3 évesnél is használható már szerintetek, vagy még kicsi, hogy megértse (bár egyébként korát meghaladóan értelmes)? Valami ötlet jó lenne, mert nagyon nehezen kezelhető, most pl. pisilni sem akar, inkább tartogatja és cirkuszolás van.

Mazsika: először meg kell értenie, hogy ha valamit megcsinál, akkor kap érte valamit. Ezt az azonnali jutalommal tudod megtanítani neki. kezdetben ez lehet valami kis finomság, egy kis drazsé, egy morzsa csoki. A lényeg, hogy amit jutalomnak nevezel ki, azt mástól ne kapja csak úgy. A másik fontos dolog, hogy előre jelezd neki, hogy ha ezt megteszi, akkor kap jutit. Nem tudom, beszél-e a kisfiad, megérti-e szavakból ezt az összefüggést. Ha nem, akkor le lehet neki rajzolni.
Később, ha már megértette a motiváció lényegét, akkor lehet gyűjtögetőst bevezetni. Illetve később már nem csak finomság lehet a motiváció, hanem valami vicces móka, vagy válasz egy kérdésére a mániájából, vagy ilyesmi. Nekem legutóbb a fiam azért vette fel ügyesen gyorsan a cipőjét, mert csak akkor olvastam fel neki, hogy Ausztrália zászlójában mit jelentenek a csillagok.