Iskolaválasztás: A gyógypedagógiai intézmény előnyei és hátrányai

Nem beszélő, vagy nagyon kevéssé kommunikáló gyerek esetén célszerű olyan megoldást választani, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikáció fejlesztésére.  Államilag 100%-ig finanszírozottan ez csak gyógypedagógiai intézményekben képzelhető el (EGyMI ill.  gyógypedagógiai iskola). Szintén nem jön szóba más lehetőség, ha a gyermekünk erősen viselkedészavaros, vagy jelentős túlérzékenysége van (mivel a gyógypedagógiai csoportok kislétszámúak, szemben a többségi iskolákban általános 25-30-as létszámmal). Ha az autizmus értelmi fogyatékossággal társul, akkor gyakorlatilag csak a gyógypedagógiai iskola az egyetlen lehetőség.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra!

Ha gyógypedagógiai iskolában gondolkodunk, akkor mindenképpen szükséges megjelennünk a gyermekkel a szakértői bizottság előtt, hogy hivatalosan megállapíthassák a sajátos nevelési igényt és azon belül a konkrét diagnózist és IQ szintet, valamint, hogy kijelöljék a választott intézményt (ha kaptunk tőlük befogadó nyilatkozatot megelőzően), vagy ajánljanak iskolát, ha mi nem találtunk. Az iskola kijelölésekor előírják a fejlesztés mértékét és területeit a Kntv. 6 számú melléklete alapján. Ellenőrizzük, hogy ez szerepel-e a szakértői javaslatban!

Iskolánként változó, hogy van-e külön autista csoport, vagy a más típusú sérülésekkel élők közé integrálják az autista gyerekeket. A legjobb megoldás, ha van ép értelmű és tanulásban akadályozott autista csoport is az intézményben.  A kognitív fejlesztés és tanulás ezeken a helyeken az autista csoportban történik, a szociális fejlesztés pedig a más sérüléssel élők közt, mivel nekik a szociális készségeik nem sérültek. Előfordul olyan megoldás is, hogy csak egy autista csoport van az iskolában (ill. kettő, mivel az alsó- és felsőtagozatot már szét kell választani), azon belül viszont a gyerekek tanulhatnak a többségi ill. a tanulásban akadályozott tanterv szerint is, képességeik függvényében.  Van olyan megoldás is, hogy az autizmussal élő gyermeket integrálják az értelmi fogyatékossággal élő gyerekek közé. Ettől sem kell megijedni, mert ők szocializációjukban nem sérültek, és ugyanolyan tanmenettel lehet menni, ami az autista gyermeknek megfelel. Akár olyan is előfordulhat, hogy tanulásban akadályozott osztályban ő ép tanmenettel megy, bár csak két autista van a csoportban.

• az osztályok alacsony létszámúak
• a gyermek/pedagógus arány jó
• védettebb közeg
• kevesebb kudarcélmény
• a fejlesztéseket helyben tudják biztosítani (ingyen)
• nagyobb hangsúlyt helyeznek az életben közvetlenül hasznosítható önellátási képességek fejlesztésére
• nagyobb tolerancia
• egyes helyeken ép értelmű tanmenetettel tanulhat a gyerek
• autizmus-specifikus eszközök, struktúra (jó esetben)
• a többségi iskolában a szociális helyzetek megoldásában tapasztalt nehézségek és az ebből adódó frusztráció kevésbé jelentkeznek

• alacsonyabb szintű elvárások a pedagógusok részéről
• egyes negatív viselkedésformák eltanulhatók ill. ijesztőek lehetnek
• nincs neurotipikus minta
• az integrációba való átkerülés nagyon nehéz

Mindezek mellett figyelembe kell venni, hogy az iskolák nagyon túltelítettek és ezért a jelentkezést általában csak a saját körzetükből fogadják el (meg kell tudni, hogy pontosan mi az iskola körzete). Amennyiben gyermekünk ép értelmű, azonban a kommunikációja gyenge, az esetben azon gyógypedagógiai intézmények, amelyeknek az alapító okiratában az ép értelmű autista tanulók fogadása nem szerepel, nem fogják felvenni. Mivel a beiskolázás kötelező, ezért a szakértői bizottság keresni fog fogadó intézményt, de az elképzelhető, hogy nagyon messze lesz a lakhelytől, nem biztos, hogy a legjobb ellátást tudja biztosítani, de még az is előfordul, hogy bentlakásos intézményt ajánlanak. Tudjunk róla, hogy bentlakásos intézményt tilos ajánlani, ha a szülő nem kéri! Semmit nem vagyunk kötelesek elfogadni, ami számunkra nem megfelelő. Ha nincs a hatályos törvényeknek megfelelő iskola a közelben, a KLIK-nek kötelező megoldani ezt a problémát.