2017 June 29., Thursday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Szenzoros problémák és autizmusspektrum-zavarok

Az autizmussal élő emberek mások számára érthetetlennek tűnő viselkedése mögött sokféle ok húzódhat meg. Ha megpróbáljuk megérteni ezeket az okokat, ahelyett, hogy megpróbálnánk elnyomni, megszüntetni magát a viselkedést, rájövünk, hogy az adott személy szemszögéből nézve teljesen logikus és érthető.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra vagy a cikk címére!

Bővebben...

A hallás érzékelési zavara

Autizmusban nagyon gyakoriak a hallás szenzoros zavarai. A legtöbb autista gyermeknek van valamilyen érzékelési problémája a hallás terén. Van, akit a zaj zavar, van akit csak a hangos, éles zajok (például sikítás), de vannak olyan gyermekek is, akik kifejezetten keresnek (vagy generálnak) bizonyos típusú hangingereket.

Hangingereket kereső kislány. Kép: Nicole Mays, Flickr

Az alábbiakban autizmussal élő gyermekek szüleinek tapasztalait osztjuk meg a témában. 

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra, vagy a cikk címére!

Bővebben...

A látás érzékelésének zavarai

A vizuális ingerek keresése, ill. kerülése az autizmussal élők szenzoros problémái közül talán a leggyakoribb. Tipikus példa az erős napfény kerülése, vagy például a pörgő tárgyak nézegetése. Mint az összes többi érzékelési zavar esetén, ebben az esetben is elmondható, hogy többnyire ezek a jelenségek idővel javulnak, enyhülnek.

Fórumunkon a szülők rengeteg példát írtak gyermekeik eltérő vizuális érzékelésére, az alábbiakban a hozzászólásaikból szemezgetünk.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra vagy a cikk címére!

Bővebben...

Az egyensúly rendszerének zavarai

A vesztibuláris (egyensúly) rendszer központja a belső fülben található. Ennek segítségével érzékeljük a testünk térbeli helyzetét, lassulást-gyorsulást, vagy, hogy állunk, vagy fekszünk.
Mint a többi érzékelésnél az autizmus esetén, itt is előfordulhat alul, vagy túlműködés. Alulműködés esetén az illető keresni fogja az ingereket, sokat pörög maga körül, vagy ugrál egy helyben. Ilyen esetben szoktuk látni, hogy előre hátra dülöngél a gyermek vagy felnőtt. Túlműködés esetén pedig félhet bizonyos nagymozgásoktól, kerüli azokat, pl nem szeret csúszdázni, vagy hintázni.
Az autizmusban jellemző idegrendszeri éretlenség fejleszthető az érzékelési rendszerek ingerlésével. A vesztibuláris rendszer fejlesztése pedig maga után húzza a többi rendszer fejlődését is. Erre mondja a gyógypedagógus: nem jó, hogy pörög maga körül, mert azt jelzi, hogy éretlen az idegrendszere. Pedig jó, hogy pörög, mert ezzel fejleszti is azt.

A vesztibuláris rendszer zavaraival kapcsolatos szülői tapasztalatok elolvasásához kattints a cikk címére vagy a Bővebben gombra!

Bővebben...

A tapintás, taktilis érzékelés zavarai

A taktilis érzékelés sok elemet tartalmazó kategória: magában foglalja a tárgyak alakjának, felületének, súlyának érzékelését tapintással; a nyomás, érintés érzékelését a test teljes felületén; valamint a hő és a fájdalom érzetét is.
Mint a többi érzékszervnél, itt is beszélhetünk alul vagy túlműködésről. 
Túlzott érzékenységnél megfigyelhetjük az ingerek kerülését. Ilyenkor a gyermek nem szereti, ha megérintik, problémák adódhatnak a ruhákkal az anyaguk, vagy a címke miatt. Gond lehet a fájdalomérzékeléssel is, túlműködésnél minden apróság fáj, alulműködésnél pedig extrém magas fájdalomküszöb alakulhat ki. Előfordulhat ilyen esetben a fájdalom keresése is, ami veszélyes viselkedést is vonhat maga után. Szintén alulműködésnél fordulhat elő, hogy az illető nem érzi, ha melege van, vagy számunkra már túl forró hőmérsékletet is elvisel.
 
A Bővebben gombra kattintva elolvashatod autista gyermeket nevelő szülők tapasztalatait és két videót is találsz, melyben autizmussal élő fiatalok számol be a saját érzéseiről a témában.
 

Bővebben...

Autizmus és az irreális félelmek

Sokszor kerül szóba a fórumon, hogy az autista, Aspergeres gyerekek félnek valamitől, ami érthetetlen, vagy legalábbis furcsa számunkra. Az én fiamnál apró korában a legszembetűnőbb a darabos ételek elutasítása volt, hiába próbálkoztunk újra és újra, olyan reakciót kaptunk, mintha a darabos étel garantált fulladást okozna, az új ízek pedig mérgezést.
 
 
A második félelme akkor indult, mikor fürdéskor át akartuk szoktatni a kiskádból a nagykádba. Nem mert leülni, sokáig csak állva lehetett leöblíteni. Hiába próbáltam elmagyarázni, megmutatni, hogy semmi baja nem lesz, ha leül, aztán egyik nap teljesen magától ült le, a mai napig nem értem, hogy miért. Szintén a vízhez kapcsolódó félelem, hogy nagyon sokáig borzasztó kínlódás volt a hajmosás, mert arra nem tudtam rávenni, hogy hajmosásnál hátra- vagy előrehajoljon, így viszont belefolyt a víz az arcába, amitől rettegett. Aztán kitaláltuk, hogy egy kéztörlő törülközőt szorítson az arcára, míg leöblítjük és az öblítés alatt számoltunk: 19 alatt lehet leöblíteni, ezt ő mindig végig is számolja. :) Ma már ezen a téren sokkal bátrabb, saját magának mossa a haját.
 
Megkérdeztem a fórumtagokat, hogy milyen félelmek, fóbiák jelentkeznek a gyerekeiknél:
 
Frézia:
 
"Nálunk a víztől való félelem azt hiszem egy meséből ered, ahol hirtelen feltámad a szél, nagy hullámok jönnek stb. Mikor tavaly tóparton voltunk a gyerekkel, ott azért térdig bemerészkedett a vízbe, de az nem is hullámzott különösebben és a túlpartja is látható volt. A tenger idén is gyanús volt. Látja, hogy medúza úszik a parton, hálóval ki lehetne halászni és milyen jó volna az, de nem... Csak egyszer, mikor végignézte, ahogy egy értelmileg sérült kisfiú, aki viszont imádta a vizet, ül a parton és szünet nélkül élvezettel pancsol, locsolja maga körül a vizet és a homokot, ez akkora benyomással volt rá, hogy röviden letette ő is a popiját a parton, de még egyszer már nem. A vulkánok iránti érdeklődése miatt már hallott a szökőárakról is, ezért azt is magyarázni kell, hogy egy szökőárnak is megvannak az előjelei.
 
Szintén tavaly nyáron volt, hogy nem akart velem bejönni az erdőbe, pedig csak ici-picit akartam bemenni vele és nem is volt sűrű, de akkor megint jött valami meseidézet, én meg magyarázhattam, hogy de mi kitaposott úton megyünk és van turistajelzés stb.
Mondanom sem kell, hogy nálunk minden rémtörténet le van tiltva és a béka-nő-a-hasadban jellegű közmondások is (vagy magyarázunk)."
 
Luna:
 
"A záporeső, de szerintem az inkább szenzoros okokból. Nem akar kimenni esőbe, ha nincs beöltözve nyakig. A bőrére ne menjen... Ha megy, jön a visítozás. A legnagyobb félelem az az injekció, az minden formában eddig katasztrófa kategória. Volt egy idő, amikor bacilusfóbiaja volt, ezer kézmosás, hogy lemossuk a bacikat, a tesó ha mar tüsszent, de főleg ha náthas is, akkor be se jöjjön a nappaliba hozzánk, mert átadja a bacikat. Mostanában a ghostoktol is fel (nem szellemek hanem ghostok :) ), adtam neki fokhagymát az ágyába éjszakára, ez bevált. :)   
 
Á. nagyon fél a vértől, illetve annak a lehetőségétől, mert túl sok vérzést nem látott még, de a vér az a meghalás kategória kb. Kis horzsolás is kelthet nála pánikot. Na és ha a szúrást/injekciót még vérrel is kombinálva hiszi (tehát vérvétel és nem oltás), akkor jön a duplázás is, hogy a vérvétel után nem akart ugye vizeletmintát adni, mert mi van ha pisi helyett vér fog jönni onnan is, ezen jó hosszan kínlódtunk, míg meggyőztem, hogy nem, csak a karjabol jött vér az előbb, de a pisilésnél lentröl nem az fog."
 
Edina:
 
"4 évesen pánikba esett, ha látott egy terhes nőt inni. Félt, hogy megfullad a pocaklakó! Szegény terhes gyógypedagógus a fiam előtt nem ihatott!
 
Jelenleg a bacilusok, kajapenész érdekli. Minden kaját megvizsgál mielőtt megenné és megkérdi nyúlt-e valaki a tányérjához, ha előtte elfordult. A kezét nagyon alaposan 5 percig min. sok szappannal mossa le! Da Vinci csatornán látott egy filmet azóta csinálja a "fesztivált"!  
 
A hajvágától, fésüléstől való félelem lányomnál 6 éves korig, fiamnál 8 éves korig fennállt. Úgy oldódott meg, hogy az egész család egyszerre megy fodrászhoz. Apával kezdtük a nyíratkozást. A körömvágás para, lányomnál 7 fiamnál 12 éves korig.  Már nem gond, mert maguknak vágják körömcsipesszel. 
 
A kádban a lefolyótól való félelem. Úgy oldottuk meg, hogy sokáig a kiskád benne volt a nagyban, majd vettünk a kádba szőnyeget, ami eltakarta a lefolyót. 
 
A hajmosástól való félelmet mi a gyermekáruházban kapható műanyag silddel oldottuk meg mindkét gyereknél."

Lizankát is megkérdeztem, hogy neki van-e valamilyen különös félelme és hogyan kezeli: 

Lizanka: 

"Folyamatosan (21 éve) rettegek attól, hogy elhányom magam (ez része a szociális szorongásomnak és még soha nem történt meg). Tehát minden helyzetben és helyszínen előre lecsekkelom, hová szaladhatok, ha baj van. Pl. mindig az ajtóhoz ülök. Tömegközlekedési eszközön mindig az ajtóban állok (nem érdekel, hogy bunkónak tartanak :D). Mindig tudom, hány perc a következő megálló. Csak kötöttpályás járművel (vonat, metró, villamos) közlekedek, buszra/trolira csak végszükség esetén, vagy nagyon jól ismert környéken szállok fel. Szinte soha nem ülök le - ez fokozza a kontroll érzését, valamit lehetőséget ad a ficergésre. Pl. volt olyan, hogy Nyíregyházáig álltam a vonaton (több mint 3 óra), mert rosszul voltam."
 
 
Vajon mi okozhatja ezeket a félelmeket?
  • Érzékelési zavarok (Pl. az eső csípi az arcát)
  • Normál félelmi reakció túlfokozottsága (Mint amikor az úszni nem tudó pánikrohamot kap a medencébe eséskor, noha leérhetne a lába. A fent felsorolt példák közül pl. a bacis.)
  • Kommunikációs probléma, kontextus nem érzékelése (Pl. szó szerinti értés, „béka nő a hasadba”.)
  • Tudáshiány
  • Szociális funkciók sérültsége (Csoportban a félelemérzetünket jelentősen befolyásolja másoknak a reakciója. Pl. Egy strandon a gyermekmedencében mindenki boldogan pancsol, kivéve az autit, mert ő nem figyeli, hogy mások hogyan érzik magukat, csak azt figyeli, hogy ő biztosan meg fog fulladni a bokáig érő vízben.) 
  • Túl sok stressz, ami általános szorongást okoz, ez pedig fizikai tünetekkel is járhat és felerősíti a zavaró gondolatokat.
Az ijesztő fantáziák, ill. a helyzet félreértéséből adódó félelmek szerintem nem annyira autizmus-specifikusak, inkább a rájuk adott túlfokozott reakció az, ami jellegzetesen autis. 
 
Az autizmusból adódó folyamatos stressz
 
Nem említettük példaként, pedig a leglényegesebb félelem az autista emberek számára a folyamatos változásban lévő környezet követhetetlensége. Az eltérő érzékelésük és sérült szociális és kommunikációs képességek miatt a napi szintű történések is komoly stresszel járnak számukra.
 
 
Ez a félelem elég megfoghatatlan és főleg nehezen elmagyarázható, így azt elvárni, hogy egy pici gyerek megfogalmazza, hogy 
- Anya, félek attól, hogy nem tudom, hogy délután megyünk-e játszótérre!
nem elvárható. Lehet, hogy még nem tart ott a kommunikációjában, hogy meg tudja ezt kérdezni, lehet, hogy nem is tudja, mi okozza a bizonytalanságérzetét… Az ilyesmiről konkrétan a család nem szokott beszélgetni, hiszen fogalmuk sincs, miért ordít a nem beszélő kétéves. A kérdés ilyen esetben az szokott lenni a fórumon, hogy 
- Szerintetek miért ordít napi 2 órát legalább a 2 éves autim???
Szerencsére tudjuk, hogy ezt a stresszt hogyan lehet csökkenteni, így ezt a problémát tudjuk kezelni. 
Egy Aspergeres felnőtt valószínűleg meg tudja azt fogalmazni, hogy többek közt azért szociofóbiás, mert fél, hogy rosszul oldja meg a társas helyzeteket. Ezen a szorongáson is úrrá lehet lenni, de ebben az esetben a megelőzés lényeges. Szerencsére napjainkban szociális fejlesztésre, önfejlesztésre már van mód.
 
 
Milyen reakciókat válthat ki a félelem?
Mit tegyünk az irreális félelmekkel? 
 
Több lehetőségünk van:
  • Elkerülés: Amíg a gyermek kicsi, vagy a félelem mértéke kezelhetetlen, akkor bizony helyzetekben választhatjuk, hogy egyszerűen elkerüljük a félelmet kiváltó helyzetet (pl. nem megyünk erdőbe, ha attól a gyerek fél).
  • Szoktatás: Vannak olyan helyzetek, amelyek nem elkerülhetőek, vannak olyan készségek, amelyekre szükségünk van az élethez, ezeknek az esetében az elkerülés nem megoldás. Ha pl. a gyerek nem eszik darabos ételt, mint az esetünkben, akkor mindig kell egy picit szoktatni hozzá (autizmus-specifikus módszerrel, vizuális akadálymentesítéssel, jutalmazással), mert távlatilag az életét veszélyeztetheti, ha csak a pépet eszi meg. 
  • Csináljuk együtt: Együtt kevésbé ijesztő még a hajvágás is. :)
  • Magyarázat: A magyarázat szintjét mindig a gyerek beszédértéséhez kell igazítani, és ha szükséges és lehetséges, akkor képekkel alátámasztani. 
  • Vészterv kidolgozása: Mi a legrosszabb, ami történhet, és mit lehet tenni, ha ez bekövetkezik (pl. Lizanka tömegközlekedéses sztorija)
  • Varázslat: Bizonyos esetekben a „varázslat” segít. :) Gyógypuszi, fokhagyma a szellemek elűzésére, „nonbaci37” tartalmú szappan használata… :D 
 
Szakirodalom, sajnos csak angolul: Nick Dubin: Asperger Syndrome and anxiety
 
Köszönöm Lizankának: Lélekhely Egyesület és az autistavagyok.hu-nak a cikk kiegészítéséhez nyújtott segítségét! 
 

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.