2017 December 14., Thursday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Juttatások és kedvezmények autista gyermeket nevelőknek 2016-ban

Az alábbiakban a magyarorszag.hu portál és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatóiból az autista gyermeket nevelő családokra nézve fontos részleteket közlünk, a teljes cikkek eléréséhez kattintson a forrásnál megadott linkre.

A cikk végén rövid összefoglaló található az igénylések menetéről: emelt összegű családi pótlék, gyes, súlyosan mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, közgyógyellátási igazolvány, utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra.

Bővebben...

Ápolási díj

Az autista gyermek után a szülő a gyermek 10 éves kora után már nem jogosult a gyesre, helyette ápolási díjat igényelhet. 
 
Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.  
 
Az ápolási díjra akkor tarthat igényt a hozzátartozó, ha olyan állandó és tartós gondozásra szoruló személyt ápol, aki súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartósan beteg.  
 
A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak:
 
akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy
aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;
aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető;
a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy
az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul.  
Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel.  
 
Az ápoló kiemelt ápolási díjra lesz jogosult:
 
amennyiben az ápolt a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bek. b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába van sorolva, vagy
ha a hozzátartozó részére a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.  
 
Emelt összegű ápolási díjra tarthat igényt a hozzátartozó, ha
 
a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és nem jogosult a kiemelt ápolási díjra. Fokozott ápolást az a személy igényel, aki mások személyes segitsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni, még segédeszköz igénybevételével sem. Ahhoz, hogy az ápolási díjra való jogosultságot meg lehessen állapítani, a felsoroltak közül egyidejűleg legalább három esetnek fenn kell állnia. Ezen képességek hiányát szakértői véleménnyel kell igazolni. A szakértő díját az ápolási díj iránti kérelemről döntő hatóság fizeti.  
Fontos tudni, hogy az ápolást végző számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg és egy ápolt személyre tekintettel természetesen csak egy személy számára állapítható meg ápolási díj.  
 
Kik jogosultak az ápolási díjra?
a házastársat;
az egyeneságbeli rokont;
az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
a testvért;
az élettársat;
az egyeneságbeli rokon házastársát;
a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét; valamint
a testvér házastársát.
 
Ki nem jogosult az ápolási díjra?
A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy
 
két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,
szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthonról végzett munka meghaladhatja a 4 órát).  
 
A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:
 
a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg;
az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.  
 
Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?
 
Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Járási hivatalánál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalnál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.  
 
A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről.  
 
Az ápolási díj összege
 
Az alapösszegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a (2016-ban 29.500 forint).
A kiemelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a (2016-ban 53.100 forint).
Az emelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-a (2016-ban 44.250 forint).
Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.
 
Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett.  
 
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.  
 
A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha
 
az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott; vagy
valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, kivéve azokat a kiemelt ápolási díjban részesülő személyeket, akiket a törvény tételesen felsorol.
Akkor is meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha azt az ápolást végző személy kéri.  
 
Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat. 
 
Forrás: magyarorszag.hu

Támogatások igénybevétele a gyermek betöltött 16. évét követően

A tankötelezettség végével (16. év betöltése), az autizmusra járó támogatások igénylésének menete megváltozik.

Ha a fiatal még tanul, akkor a diagnosztizáló helyen igényelni kell az igazolást a fogyatékosságról (ahogy korábban is), azonban szükséges az iskolától egy iskolalátogatási igazolás, valamint a szakértői bizottságtól az SNI státusz igazolása. Ezekkel az igazolásokkal a betöltött 18 éves korig minden korábbi juttatás továbbra is jár (emelt családi pótlék, "MÁK kártya" (hatósági igazolvány az utazási kedvezményekhez), parkolási kártya).

Ha a fiatal már nem tanul, abban az esetben támogatások nem járnak.

Bővebb tájékoztatás az Autizmus Alapítvány közleményében olvasható.

 

Változás a családtámogatási ellátások ügyintézésében

Magyar Államkincstár: 
 
"2015. április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. A szervezeti átalakulás a családtámogatási ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel megérkeznek az állampolgárokhoz. 
 
A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket ezután a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél lehet benyújtani. A lakástámogatási hatósági eljárást a fővárosi és megyei kormányhivataloknál (Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalánál) lehet kezdeményezni. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a hatékonyabb ügyintézés, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése.
 
További információk:
 
Családtámogatás:
 
Lakástámogatás:
 
 

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.