Az autista gyermekek számára a sérült fantázia és rugalmatlan tevékenységszervezés miatt a strukturálatlan, kötetlen játéktevékenység sok esetben nehéz. Gyakran láthatjuk, hogy ugyan játszik a gyermek a felkínált játékkal, de sztereotíp módon, nem a játék funkciójának megfelelően. (Pl. a gyöngyöket nem felfűzi, hanem dobálja, mert érdekesnek látja, ahogy potyognak, vagy pl. a kisautókat nem tologatja, hanem a kerekét pörgeti vagy sorba rakja.)
Sorba rakott autók. Kép: jshj, Flickr
Azt is látnunk kell, hogy ha a gyermek nem tudja magát elfoglalni, mert nem képes a játékaival játszani, akkor unatkozhat, az unalom pedig stresszhez vezet, ami megjelenhet rengeteg sztereotíp mozgás formájában, rituálézásban, kiborulásban egyaránt. A problémában nagy segítségünkre vannak a strukturált feladatok.
Ahogy már több cikkünkben is leírtuk, az autisták számára nagyon fontos a vizuális támogatás, a strukturált idő (tárgyas, képes, vagy írott napirend, határidőnapló használat, stb.), a strukturált tér (pl. a szükséges mértékű vizuális támogatással kijelölve a tevékenységek végzésének helyét), a folyamatok, tevékenységek részekre bontása, és ennek vizuális megjelenítése (pl. folyamatábrák), stb.
A strukturált feladatok is ebbe a módszertanba (TEACCH) tartoznak. A módszer előnye:
- kis lépésenként biztosítja a gyermek számára a tanulást
- a feladatok átláthatóak, zárt végűek, a helyes megoldást a gyermek maga is tudja ellenőrizni
- sikerélményt biztosít
- fejleszti az önálló feladatvégzésre és játéktevékenységre való hajlandóságot és készségeket
- rövid betanítási időszakot követően a szülő számára szabadidőt biztosít
Hogyan működik a rendszer:
1. Kijelöljük a tevékenység helyét (lehetőleg vizuálisan is jelöljük). A helyet úgy érdemes kiválasztani, hogy nyugodt, zavaró ingerektől mentes tér legyen.
2. Ha már használunk napirendet, akkor jelezzük napirendi kártyával, vagy az egyéb használt vizuális módszerrel, hogy mikor következik a strukturált feladat.
3. Eleinte nagyon egyszerű, a gyermek számára könnyű és kevés feladatot adjunk és mutassuk meg, hogy pontosan mit várunk, segítsünk. A feladatok sorrendje kétféle módon alakítható ki: vagy fölülről lefelé halad a gyermek, vagy kódok alapján.
- Fölülről lefelé: Baloldalon egymásra rakjuk a feladatokat, a gyermek balról elveszi, megcsinálja, és elhelyezi jobb oldalt. (Ez esetben baloldalon és jobboldalon is biztosítsunk rakodófelületet.) Betanításkor, főleg kisebb gyerekek esetén ezzel a módszerrel kezdjünk.
- Kódos módszer: a gyermek asztalán vagy mellette a falon, könyvespolc szélén egy külön napirendi csíkot helyezünk el, melyen a feladatok kódjai szerepelnek egymás alatt. A feladatok dobozain látható kódokat a gyermek a napirendi kártyájával megkeresi, egyezteti és elveszi, majd a feladatvégzés helyére viszi. Ezzel a módszerrel nem szükséges a feladatokat a gyermek mellé halmozni, hanem önállóan szedegeti össze magának a számára könnyen elérhető szekrényből, polcról.
4. Ha már automatizálódott az önálló feladatvégzés, akkor rátérhetünk a készség-, játéktevékenység- és beszédfejlesztésre.
Hogyan állítsunk össze feladatokat:
1. A gyermek aktuális képességeivel tisztában kell lenni, ehhez érdemes autizmus-specifikus gyógypedagógus segítségét igénybe venni. Javasoljuk, hogy kérjétek ki a tanácsát a feladatok jellegére nézve is.
2. A feladatok elkészítésénél lényeges, hogy egyértelmű legyen, hogy melyik az éppen elkészítendő feladat, pontosan mely darabok, elemek szükségesek hozzá, konkrétan mit kell csinálni, mikor van készen. Általában a feladatokat dobozban adjuk a gyermeknek (főleg kicsiknél), mivel praktikusan egymásra rakható, könnyen tárolható, többféle feladattípushoz is használható és egyértelmű térstruktúrát biztosít: ami a dobozban van, az a feladat, nem kell hozzá más eszköz.
3. Betanításkor mindig olyan feladattal kezdjünk, amelyet a gyermek biztosan meg tud oldani, ez lehet egészen egyszerű feladat is, pl. „a golyókat tedd át a piros dobozból a kék dobozba”, de berakhatunk formaberakót vagy egyszerű válogatási feladatot is.
Saját készítésű strukturált feladat, formaválogatás. Kép: Nicole Mays, Flickr
4. Ha már jól megy az önálló feladatvégzés, akkor modulárisan kezdünk építkezni: fejlesztő feladatokat is beteszünk a kedvelt tevékenységek közé. Pl. első feladatnak beteszünk egy kedvencet (nálunk ilyen lehet egy minta elkészítése gyöngyfűzéssel vagy építőjátékkal), másodiknak pedig egy beszédfejlesztő feladatot (pl. kategória alá rendezés: állatok és növények szétválogatása), aztán egy játéktevékenységet fejlesztő feladatot, pl. „építs állatkertet” a műanyag állatokat kerítsd körbe kerítéssel.
Készen kapható játék, sorozatkészítés minta alapján. Kép: auti.hu/shop
Ha a gyermek a napirendet már önállóan képes használni és a strukturált feladatokat is megszereti, akkor a napirendjébe naponta több alkalommal is tehetünk strukturált munkát. Ez a szülő számára előre tervezhető időpontban és időtartamban biztosít szabadidőt.
További információk a strukturált feladatokról:
Strukturált feladatként használható játékok itt megvásárolhatók.
