A hiperaktív gyerekek majdnem ötödénél tapasztalhatók autizmusra jellemző vonások, ami hátrányosan érinti a mindennapi életüket - mutatta ki egy amerikai kutatás.   

A Kossuth Rádió Szonda tudományos magazinműsorának telefonos riportja a londoni Birkbeck Egyetem egyik munkatársával az autizmus korai diagnosztizálását célzó kutatásukról.

Hangtár (Szonda c. műsor, rögtön az elején.)

Régi aggodalom, hogy a terhesség alatt fogyasztott tengeri halak higanytartalma károsan hat a magzati agyfejlődésre, és felelős lehet az autizmus kialakulásáért. Egy új, 30 évet felölelő kutatás cáfolta, hogy bármiféle összefüggés lenne köztük.   

"A tanulmány megmutatta, hogy nincs bizonyíték a kismértékű higanybevitel és az autizmusszerű viselkedési zavarok között. Olyan anyák gyermekeiről van szól, akik a várandósság alatt hetente akár 12 alkalommal is fogyasztottak halat" - közölte Edwin van Wijngaarden, a kutatás vezetője, a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának (URMC) munkatársa, az Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.   

A hal a várandós kismamák igen fontos tápláléka, hiszen amellett, hogy kitűnő fehérjeforrás, olyan kedvező hatású anyagokat tartalmaz, mint a szelén vagy az E vitamin, vagy a magzati agyfejlődés számára lényeges omega-3 telítetlen zsírsavak. Ugyanakkor a nagy mennyiségű higany bevitele bizonyítottan fejlődési rendellenességekhez vezet, ezért sokan, köztük hivatalos amerikai szervezetek is arra intik a kismamákat, hogy korlátozzák a halfogyasztást. A kutatók szerint azonban a kismennyiségű higany hatásáról az ajánlások kibocsátásakor nem volt adatuk.   

A higany természetes forrása a vulkáni tevékenység, ám lehet a szénnel működő erőművek mellékterméke is. Legnagyobb része a Föld óceánjaiban ülepedik le, ahol végül a halak szervezetébe is bekerül. Noha egyetlen hal húsának higanytartalma jelentéktelen, tartanak attól, hogy a tengeri halban gazdag étrend következtében az alacsony mennyiség összeadódik.   

A Seychelles-szigetek ideális helyszínnek bizonyult egy olyan kutatáshoz, amely a folyamatos higanybevitel lehetséges egészségügyi hatását vizsgálja. Az ország lakosainak elsődleges tápláléka a hal, melyből tízszer annyit fogyasztanak, mint az európaiak vagy az amerikaiak.   

A Seychelles-i Gyermekfejlődési Kutatás az 1980-as évek közepén kezdődött azzal a céllal, hogy megvizsgálja a halfogyasztás és a higanybevitel hatását a gyermekek egészségére. Bár az ország halfogyasztása lényegesen magasabb, mint a fejlett világban bárhol, a higanybevitel még így is alacsonynak tekinthető - magyarázta Philip Davidson (UMRC), a kutatás egyik résztvevője.   

A felmérés során 1784 gyermeket, serdülőt és fiatal felnőttet, valamit édesanyjukat vizsgálták meg. Az anyák hajmintáinak elemzése megmutatta, körülbelül milyen mennyiségű higany kerülhetett testük többi részébe, így a fejlődő magzatba is.   

Ezután két kérdőív segítségével arra kerestek választ, a részt vevő gyerekeknél mutatkoztak-e az autisztikus viselkedés jelei. A nyelvi készségeket, a társas érintkezést és a gyakran ismételt magatartásokat vizsgáló kérdőívek egyikét részt vevő gyerekek szülei, a másikat tanáraik töltötték ki. Bár az eredmények nem nyújtanak diagnózist, a módszert a szűrés elsődleges eszközeként széles körben használják az Egyesült Államokban.   

Ezt követően a kutatók összevetették az anyai higanyszintet a gyerekről szóló kérdőívek eredményeivel, és arra jutottak, hogy nincs összefüggés a magzati higanybevitel és az autisztikus viselkedés között. Ez egybevágott a gyerekek korábbi teszteredményeivel, amelyek többek közt az intelligenciájukat mérték, és nem találtak fejlődési rendellenességre utaló jeleket.   

"A kutatás bebizonyította, hogy az amerikaihoz és európaihoz képest hat-tízszer magasabb anyai higanyszint nem befolyásolja a gyerekek egészséges fejlődését. Ha a Seychelles-szigetek lakosságánál nem mutatkoztak a higany ilyen mennyiségének káros hatásai, akkor valószínűleg nem is léteznek" - hangoztatta Davidson.   

Bár egy 1998-ban elindult tudományos vita a védőoltások tartósítószerében található higany számlájára írja az autizmus kialakulását, az eddigi legnagyobb, 2008-as brit vizsgálat, nem talált kapcsolatot a két jelenség között. Azt azonban bizonyította, hogy a fém gyorsan kiürül a gyerekek szervezetéből.

Forrás: Science Daily, MTI

A gyermeküket erősen szennyezett környezetben váró nők kétszer olyan gyakran szülhetnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élő terhesek - mutatta ki egy amerikai tanulmány.

A Harvard Egyetem kutatói szerint a levegőszennyezés és a fejlődési rendellenesség közötti kapcsolatot kereső tanulmányuk volt az első ilyen átfogó, országos vizsgálat. Úgy vélik, aggasztó eredményre jutottak: a szennyezés növeli az autizmussal születés kockázatát - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában.   

"A feltárt összefüggések aggodalomra adnak okot. A szennyező anyagok minőségétől függően a vizsgált nők 20-60 százaléka élt olyan területen, ahol magas az autizmus kockázata" - jelentette ki Andrea Roberts, a tanulmány egyik szerzője, a Harvard Közegészségügyi Intézetének kutatója.   

Az adatok gyűjtését 1989-ben kezdték 116 430 egészségügyi dolgozó bevonásával. Az elemzéshez kiválasztottak 325 anyát, aki autista gyermeket nevel, és 22 ezer olyan anyát, akinek a gyermekénél nem diagnosztizálták a rendellenességet.

A várandósság alatti szennyezettség veszélyének felméréséhez az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) légszennyezettségi adatait használták, és figyelembe vettek olyan tényezőket, mint a jövedelem, az iskolázottság és a várandósság alatti dohányzás.  

Az Environmental Health Perspecitves tudományos folyóiratban megjelent elemzésük arra az eredményre jutott, hogy ahol a levegő a legtöbb dízelt vagy higanyt tartalmazta, kétszer akkora valószínűséggel születtek autista gyermekek, mint a legkevesebbé mérgezett vidéken.

Amikor a veszélyes anyagok között ólom, mangán, metilén és fémvegyületek is megjelentek, a legszennyezettebb területeken élő anyák gyerekei 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek autisták.   

A kutatók szerint az eredmények fényében tanácsos lenne a várandósok vérvételekor a fémeket és egyéb mérgező anyagokat is rendszeresen szűrni, hogy pontosabb információt szerezzenek, vajon bizonyos szennyező anyagok valóban növelik-e az autizmus kockázatát.