LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, amennyiben elfogadja az Adatkezelési szabályzatot.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználó
Jelszó

Az általános iskola utolsó évei, illetve a középiskolás évek még a legjobb körülmények között is kihívást jelentenek  a tinédzsereknek a társas kapcsolatok terén, az autizmus spektrumzavarral élőknek viszont különösen gyötrelmes lehet ez az időszak. Mivel nincsenek birtokában azoknak a szociális készségeknek, melyeknek segítségével sikeresen létesíthetnének kapcsolatot társaikkal, az autizmussal élő gyerekeket gyakran kiközösítik, nem ritkán terrorizálják is osztálytársaik.


A  Santa Barbara-i  Koegel Autizmus centrum munkatársai azonban kutatásukban arra a megállapításra jutottak, hogy erősségeik segítségével (magas intelligencia, különleges érdeklődési terület) ezek a tinédzserek  is képesek szoros barátságokat kötni, mint bárki más. Mi több, a kutatási eredmények cáfolni látszanak azt korábbi  nézetet, hogy az autizmussal élőknek sérült lenne az az agyterületük, ami a társas kapcsolatok kialakításáért felelős.


„A probléma az,hogy sokszor egy szűk terület iránti érdeklődésük uralja az életüket, és ez hosszabb távon elriasztja azokat az embereket, akiket egyébként szívesen megismernének” -mondta el Robert Koegel, a Koegel Autizmus Centrum vezetője, a tanulmány vezető szerzője.
„Olyan nagy szerepet tölt be ez az érdeklődési terület az életükben, hogy társaik egy kicsit talán bolondnak is tartják őket. Ha viszont sikerül őket rávenni, hogy részt vegyenek olyan társas tevékenységben, ami érdeklődési területükhöz kapcsolódik, akkor nemcsak baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki, hanem a közösség megbecsült  tagjává is válhatnak. Így kovácsolhatnak előnyt különleges képességükből.”


Robert Koegel és kutatókból álló csapata kreatív módon hozott létre olyan kutatási helyzeteket, ahol három ASD-s fiúnak kellett  interakcióba lépni nem autista társaival. Ezt úgy alakították ki, hogy klubokat hoztak létre ,amelyeket az ASD-s  gyerekek speciális érdeklődési területe köré szerveztek; ehhez biztosították a szükséges helyszínt is. Itt az érintett gyermekeknek lehetőségük nyílt, hogy szociális kapcsolatba lépjenek társaikkal. 
Koegel példaként egy autizmussal élő tinédzsert  hozott fel, aki megszállottja volt a számítógépes grafikának.  A kutatócsoport létrehozott egy 'grafikai design'  klubot', ahol a diákok különféle cégeknek és vállalkozásoknak tervezhettek céglogókat.  Mivel a legtöbb tanulónak nem volt meg a szükséges szakértelme a feladat elvégzéséhez, erősen rá voltak utalva autizmussal élő társukra, hogy sikerre vigyék a 'vállalkozást'.
„Mikor végre lehetősége nyílt egy olyan témával kapcsolatban kapcsolatba kerülni társaival, ami őt is érdekelte,sokkal magasabb szintű szociális viselkedésről tett tanúbizonyságot – számolt be a tapasztalatokról Koegel.
„Nemcsak hogy barátokat szerzett, de őt választották meg a klub vezetőjének is.”


Koegel szerint az eredmények azért is rendkívül jelentősek, mert egyértelműen arra utalnak, az autizmussal élő tinédzserek társas viselkedéséért felelős agyterülete sokkal aktívabb, mint azt korábban gondolták.
„Az az általánosan elterjedt nézet,hogy az autizmussal élő tinédzserek  szociális viselkedésért felelős agyterülete olyan mértékben sérült, hogy ez képtelenné teszi őket  a normális társas viselkedésre.” -mondta el. „Eredményeink ezt a vélekedést egyértelműen cáfolják. Ha egyszer sikerül a gyerekeket  motiválni, hogy kipróbáljanak különböző dolgokat, akkor gyors, és rendkívül nagy mértékű fejlődésre képesek,ami azt mutatja, hogy agyuk nem olyan mértékben sérült, mint korábban gondoltuk.
A  kutatás  azért is fontos, mert jobban megvilágít egy olyan fejlődési időszakot, ami jelentős változásokat , új témákat hoz felszínre az érintettek életében; vagyis amikor az autizmussal diagnosztizált gyermekek belépnek a kamasz, illetve a fiatal felnőtt korba.   
„Azért is tartom fontosnak ezt a kutatást, mert annyi optimizmusra ad okot.” - mondta el Koegel. „Amellett,hogy megmutatja, az autizmussal élők agya korántsem olyan annyira sérült mint ezt korábban gondolták, azt is megmutatja, hogy olyan emberek, akik egyébként boldogtalanul élnének,  képesek lehetnek egy sokkal  teljesebb életet élni.”
Hozzátette,hogy a kutatócsoport kellemesen meglepődött, amikor azt látta, hogy az autizmussal élő tinédzserek a beilleszkedésen túl társaik nagy mértékű megbecsülését, és tiszteletét is kivívták.
Azt is megjegyezte, hogy annak ellenére ,hogy a kutatók nem bátorították, vagy utasították őket erre,  sok diák
lelkesen vetette be magát a tevékenységekbe, és rendkívül jól érezte magát – a kutatásban meghatározott időkereten túl is. „Röviden: ez egy nagy buli volt mindenkinek!” - mesélte Koegel.

Forrás: Science Daily

Fordította: Marcoverde


 

Egy amerikai, 1122 (538 autizmussal élő, 163 fejlődési késéssel, 421 tipikus fejlődésű) 2-5 éves gyermekkel végzett tanulmány szerint a terhesség alatti láz több mint kétszeresével növeli az autizmus vagy fejlődési késés kockázatát a születendő gyermeknél. Azoknál az anyáknál, akik bakteriális, illetve vírusos betegségek esetén a lázra lázcsillapítót szedtek,  nem volt kimutatható az autizmus és a fejlődési késés kockázatának emelkedése.

A kutatás a Childhood Autism Risk from Genetics and the Environment (CHARGE) (gyermekkori autizmus genetikai és környezeti okú kockázata) című széleskörű vizsgálat adataira épül. Szintén ezen a vizsgálaton alapul a terhes anya elhízása, illetve cukorbetegsége miatt emelkedett autizmus kockázatnak a kutatása is.

Irva Hertz-Picciotto professzor és kutató rámutatott, hogy az akut gyulladás lázat okoz (rövid távú, természetes reakció betegség vagy sérülés esetén), ám egy krónikus gyulladás károsítja az egészséget és lehetséges, hogy az anyákban olyan hasonló metabolikus abnormalitásokat okoz, mint a cukorbetegség vagy az elhízás.

A professzor szerint a kérdés az, hogy a gyulladásos faktorok játszhatnak-e szerepet az autizmus kialakulásban? A kutató szerint további vizsgálatokat igényel annak megállapítása, hogy a gyulladásos folyamatok megváltoztatják-e az agy fejlődését.

Az eredmények szerint a terhesség alatti influenza nem emeli az autizmus illetve a fejlődési késés kockázatát, viszont a bármely okból keletkező, csillapítatlan láz az autizmus kockázatát 2,12-szeresére, a fejlődési késését pedig 2,5-szeresére emelte. Azon anyáknál, akik szedtek lázcsillapítót a lázas állapotot okozó betegségek esetén, az autizmusra való kockázat nem különbözött azoktól anyákétól, akik a terhesség alatt nem voltak lázasak.

Egy másik CHARGE kiértékelés szerint a terhességet megelőzően, és a várandósság első hónapjában szedett terhességi vitaminok szedése segíthet megelőzni az autizmus kialakulását, valamint a erősen légszennyezett környezet emeli az autizmus kockázatát.

 

Forrás: Science Daily

Tavaly ért véget az az átfogó kutatás az autizmussal élő gyermekek fiatalabb testvéreiről, melynek eredményéről augusztusban számoltunk be. A tanulmány szerint az autizmussal élők fiatalabb testvérei közül közelítőleg 5-ből 1 autizmus spektrum zavar diagnózist kap a későbbiekben.

Ugyanezen kutatók újabb tanulmányt készítettek 508, autizmus spektrumzavarral nem diagnosztizált gyermek bevonásával, akiknek idősebb, autizmussal élő testvérük van.

 

Az eredmény szerint a gyermekek 35%-a mutatott lassabb fejlődést 3 éves koráig az átlagosnál. (Összehasonlításképpen: az ilyen viselkedés és fejlődési késés 324 3 éves neurotipikus gyermek vizsgálata során 18%-ban fordult elő.) Ezen gyermekek alacsonyabb szintű verbális és nonverbális szintet értek el és erősebben jelentkeztek náluk autizmussal összekapcsolható tünetek.

 

Fontos megemlíteni, hogy 65%-a a vizsgált gyerekeknek átlagos, vagy átlagon felüli fejlődést mutatott. (Autizmusban nem érintett családoknál ez az arány 80%.)

 

Az eredeti cikk bővebben itt olvasható: Autism Speaks

Egy új kutatás szerint az anya magasabb életkora növeli az autizmus kialakulásának kockázatát a születendő gyermekben. A kutatók négy korcsoportot vizsgáltak (20 év alatt, 24-29 év között, 30-34 év között és 35 év felett). Az eredmények azt mutatják, hogy a 35 év feletti korcsoportban az autizmus kockázata 30%-kal emelkedett. A vizsgálat 25 687 esetre terjedt ki. A kutatók számos potenciális okot azonosítottak ami az anyai életkor és az autizmus közötti összefüggésben szerepet játszhat.

Forrás: www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120426104959.htm

Bővebben magyarul:

semmelweisfigyelo.hu/hu/alapkutatas/genetika/hir/2049_gyakrabban_szuletik_autista_gyermeke_az_idosebb_anyaknak