Az orvos (pszichiáter) által kiadott diagnózis nem jelent automatikusan SNI kódot a gyermeknek. SNI besorolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok (TKVSzRB) adhatnak.
A bizottságok feladata (többek közt):
- megvizsgálják a gyermeket, és egy SNI kódot adjanak, amennyiben szükséges
- kijelöljék a megfelelő integráló vagy szegregált intézményt, vagy megállapítsák a magántanulóságot
- megadják, hogy heti szinten milyen és mennyi fejlesztésre jogosult a gyermek az intézményben, illetve a fejlesztést milyen szakembernek kell ellátnia
A vizsgálatot kérheti a szülő, a gyermekkel foglalkozó szakember, vagy az intézmény, írásban, formanyomtatványon. Ha az intézmény kéri a vizsgálatot, akkor azon a szülőnek kötelező megjelenni a gyermekkel.
Egy intézményt (a szülő szemszögéből) akkor tekintünk autizmus szempontjából integrálónak, ha az alapító okiratában benne van, hogy fogadnak autizmussal élő gyermeket. Vagyis a felsorolásban, hogy milyen sérüléstípusú gyermekeket fogadnak meg van említve az autizmus szó. A szegregált intézményekre ugyanez vonatkozik: nem minden szegregált intézmény fogad autizmussal élő gyermeket, meg kell nézni kell az alapító okiratot, hogy szerepel-e benn az autizmus. Az alapító okirat nyilvános, a oktatas.hu oldalon minden intézmény alapító okirata megtalálható.
Egy intézmény csak akkor köteles felvenni a diagnosztizáltan autizmussal élő gyermeket, ha hivatalosan is integráló. A fejlesztéseket is akkor köteles megadni, ha a bizottság kijelöli a gyermek számára, mint fogadó intézményt és kötelezi a fejlesztések biztosítására.
A kérdés, hogy menjünk-e bizottság elé, nagyon sok mindentől függ.
Fontos kérdés, hogy a gyermek a diagnózis felállításakor már intézménybe jár-e vagy sem.
Ha nem jár, akkor meg kell nézni, hogy van-e a közelben integráló/szegregált intézmény.
Ha a gyermek enyhén érintett:
- és csak többségi (nem integráló), vagy nem autistákat integráló intézmény van a közelben, akkor nincs értelme a bizottság elé menni, mert fejlesztést úgysem kap a gyerek. Ez esetben csak akkor veheti fel az intézmény, ha nincs a gyermeknek bizottsági szakvéleménye, amin az autizmus vagy hasonló megnevezés rajta van. (BNO kód F84 és társai) Enyhe eseteknél is javasolt előre tisztázni a helyzetet, hogy a gyermek autizmus spektrum zavarral él, mert ha az intézmény küld el a bizottság elé, akkor kötelező elmenni, ez esetben akár el is küldhetik a gyermeket az intézményből arra hivatkozva, hogy ők nem integrálók. Jobb ezt tisztázni az elején.
- Ha van integráló intézmény a közelben, akkor is két lehetőség előtt áll a család. Nagyon enyhe érintettség esetén, ha a gyermek magán úton megkapja a szükséges gyógypedagógiai fejlesztést, és nincs szüksége, vagy nem lehetséges az asszisztens jelenléte az intézményben, akkor továbbra is el lehet kerülni a bizottságot.
Mélyebb érintettség esetén mindenképp érdemes elmenni a bizottság elé, mert akkor lesz jogosult a gyermek óvodai/iskolai fejlesztésre, utazó gyógypedagógusra, asszisztensre, gyógypedagógiai intézményben való ellátásra, ha a bizottság ráírja a szakvéleményre.
Azt, hogy egy gyermeknek milyen szintű az érintettsége, milyen fejlesztésekre van szüksége, illetve kell-e asszisztens mellé, érdemes szakemberrel átbeszélni.
Ha a gyermek már intézménybe jár, akkor is meg kell nézni az alapító okiratot, és ennek megfelelően eljárni. Ha a gyermek sni kódot kap, miközben egy nem integráló intézménybe jár, akkor az igazgató döntése alapján maradhat vagy sem!
Bővebben a témáról:
Információk vázlatosan a diagnózis előtti időszakra
Az iskolai integráció lehetősége, előnyei és kockázatai
Mi a teendő, ha nem fogadjuk el a helyi szakértői bizottság szakvéleményét?
