Téma: Iskolakezdés

És én is szurkolok mindenkinek, aki holnap kezdi, vagy folytatja az iskolát!
Süni, holnap tényleg fogd a kezem majd!

Én is drukkolok holnapra minden gyerkőcnek és szüleiknek is !

Labolen, én is mosolyogva mondom, hogy jaj,de szuper lesz, közben meg egy ideggörcs vagyok Ma sikerült fél5kor felkelnem, nem tudok aludni...

Én is kérek egy Sünit vagy egy Labolent, akiknek foghatom a kezét

Süni, köszi a tippeket, gyorsan ráírtam pár dologra még a nevét. A ceruzákra nem... de abból sok van, majd pótolom max
Nálunk a kicsinél is változás lesz, másik épületbe költözik a csoportja és az egyik óvónő új lesz, nem tudunk róla semmit. Tegnap lefekvéskor merült fel bennem, hogy úgy el voltam foglalva a sulival, hogy a kicsinek nem is beszéltem erről, hogy lesz egy új óvónője...

Én is drukkolok mindenkinek!

Nálunk ma fél8kor évnyitó lesz, aztán csak délig van tanítás ma és este elviekben szülői értekezlet, na attól félek igazán. Akkor fogok beszélni a tanárokkal.

Na, nagy volt ám a szám, hogy nekem nem gond az évnyitó... jaj, dehogynem, szörnyű volt. Majdnem másfél óra volt... de ülhettek a gyerekek. Na, ennyire hosszúra álmomban sem számítottam. De N. szépen végigülte.
Ami izgi volt, az az előtte lévő fél óra. Felmehettünk a termünkbe, bemutatkozhattam a tanárnőknek és választhatott padot. Körbejárta az egész osztályt, még csak 2 gyerek ült akkor bent, így üres volt szinte az egész, minden padot megnézett, megnézte, milyen onnan a kilátás (?), majd a tanári asztallal szemben lévő, első padba elhelyezkedett. Neki AZ tetszett! Akkora kő esett le a szívemről (szerintem muszáj ott ülnie, hogy a tanár jól ráláthasson és őt se zavarja a sok gyerek vizuálisan, amikor nézi a tanár és figyelni próbál). Vártunk kb 10 percet és majdnem mindenki megjött, végül egy helyes kisfiú ült mellé, jópofa neve van, de nem akarom leírni ide. Annyira vicces, hogy egy szintén ilyen hiperkommunikatív gyerek ült N. mellé, így rögtön nekiálltak dumálni, az egész osztályból csak ők csacsogtak, akkorákat nevettem! Azt mondja az új fiú, hogy kár, hogy a 6 évesek is már jöhetnek iskolába, mert azok nem tudnak semmit ( ), erre N.: "pedig én már 5.5 éves koromban tudtam olvasni", erre a kisfiú: "aztaaa, komolyan? És azt tudod, mennyi 100x100?" Erre N: "Nem, azt nem tudom, mennyi? Nagyon érdekel!" és így tovább, tiszta cukik voltak. Aztán kézen fogva elindultak az évnyitóra, utána fel lehetett kísérni a terembe, de el kellett köszönni.
Lesz mit megtanítani N-nak, pl, hogy pisilés közben ne hagyja nyitva az összes ajtót, mert az egész folyosó látja, ahogy pisilt.. Meg nagyon érdekes, de nem igazán tartott szemkontaktust, ami nekünk nem szokott gondot okozni, legalábbis megszokott környezetben nem. Többször nem tudta a másik fiú, hogy hozzá beszél N. ,mert N elfordulva mondott mindenfélét.
Aztán nem volt törölköző a wc-ben (nyilván hozni kell majd tisztasági csomagot), erre N rohan hozzám, hogy azonnal adjak neki kézfertőtlenítőt, mert nem mos úgy kezet, hogy nincs törölköző. Miért mondom, a többiek mit csináltak, nem mostak kezet? De, mindenki mosott, de "nem értem őket, hát most mit csinálnak a vizes kezükkel?" és nézett tök értetlenül. De én előrelátó voltam és tettem törölközőt a táskájába, aztán még egyszer megmutattam neki (mert úgy látszik, nem jegyezte meg...) és a másodiknál már használta. Ezek után kíváncsi vagyok, fog-e enni-inni, ha nem mondják külön, mert szerintem nem. De mindegy, ennyit kibír, nem aggódom, csak sejtem, hogy nem tudja, hogy ott van innivaló és ennivaló a táskában, pedig megbeszéltük. Majd kapom délután a megjegyzést, hogy Anya, miért nem adtál nekem inni?
Nekünk a neheze hátra van, a szülői, este fél6kor lesz.

Champ, sokat jártál a fejemben, hogy eddig is mondtam, de most is újra mondom, hogy iszonyú jó helyre jártok suliba! Mit nem adnék, ha olyanba járhatnánk... Az az igazság, hogy én magam sem tudok illeszkedni egy ilyen merev iskolai rendszerbe, mint szülő sem (és diákként sem ment), marha nehéz felkészítenem és megsegítenem így N-t, hogy én is állandóan elnézek mindent, rosszul csinálom, rosszul jegyzem meg, figyelmetlen vagyok...

Kimni, hú, 1,5 órás évnyitó? Nagyon ügyesek vagytok, hogy kibírtátok!
Nagy szerencse tényleg, hogy az első padot választotta! És szuper, hogy rögtön volt kivel beszélgetnie! Drukkolok, hogy egyen-igyon!

Szanya: sajnálom a dadust, főleg ha tényleg jó volt. Remélhetőleg a másik is jó lesz.
Örülök, hogy Z. örül az ovinak.

Kimni: másfél óra, te jó ég!!! Nekünk 20 perc volt, de L. a pad alatt feküdt. Az a jó, hogy itt párszor megpróbálta felültetni a tanítónéni, aztán hagyta. Himnusz alatt leült, akkor a tanítónéni magához húzta, úgy álltak együtt. És a tanítónéni magától megkérdezte a gyereket, hogy nincs-e melege, és levették a mellényt. Istenem, hogy ezt nem is kellett kérni, hogy a gyerek nem jelzi ha melege van... Nekem ezek nagyon tetszettek, és bizakodva hagytam ott L-t. Ahol ezt tudják, hogy kérdezni kell, mert nem szól, az jó hely.

Kimni, annyira örülök, hogy az első ismerkedése ilyen jól indult! Nagyon jó volt olvasni, hogy milyen jó kis padtársa akadt. Bele fog rázódni a szokásokba, és akkor minden rendben lesz. és megszokja a helyet, gyerekeket, akkor szerintem a szemkontaktus is menni fog neki. Én nagyon szurkolok, hogy minden jól alakuljon nálatok! Meg mindenkinél.

Labolen, örülök, hogy megnyugtatóan indult a dolog! Te is mehetsz érte délben?
Süniék?

Ma lehetne menni érte ebéd után, de én nem akartam bezavarni. Ottmarad négyig, a többiek is maradnak, csak kettő megy el. Nekem nehogy jövő héten is kitalálja, hogy hétfőn haza kell menni ebéd után.
De úgy izgult, ült a padban, kérdezte, mikor kezdünk már tanulni? Komolyan mondom, szerintem csalódott lesz, hogy ma még nem! Ő meg már rajzolni akart.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen, de jókat írtál! Tényleg nagyon megnyugtató, hogy eszébe jut a tanárnak, hogy melege lehet a gyereknek, anélkül, hogy szólna!!! Én is drukkolok nektek, hogy minden más is hasonlóan megnyugtató legyen!
N is akart tanulni, ő sem értette, miért nem kell vinni se könyvet se semmit ma még Jól teszed, hog ynem hozod haza ebéd után, tényleg nem kell összezavarodnia! Nálunk még az évnyitón is elhangzott, hogy az elsősök hazamehetnek ma ebéd után és majdnem mindenki haza is megy, nekem muszáj elhoznom, de én is félek, hogy össze fog zavarodni.
Remélem, hamar felvesznek valakit még nálatok! De gyógyped van, ugye?

kimni, Labolen: én nemsokára indulok a srácokért.
Remélem, hogy a gyerekek beszámolója után is ilyen nagy lesz a lelkesedés, ez persze rám is igaz!
Kimni: de jó padtársatok lett! Csak nehogy szétültessék a dumagépeket!

Champ, már nem is vagyok lelkes A padtárs asszem, hiper, már hazahoztam N-t (ma ebéd kellett értük menni) és tök világos, de én ennek örülök, szerintem jó, hanem egy tök átlagosan fejlődő gyerekkel van jóban. Rájuk is szóltak ma sokszor, rángatta N-t, aki próbálta betartatni vele a szabályokat, annyira cuki volt De N-nek szimpi és mondta, hogy nagyon bírja, csak máskor ne rángassa, amúgy nagyon aranyos kisfiú. Na, de nem ezért nem vayok lelkes, mert ez tök rendben van, hanem, mert nem kapott tejmentes kaját. Még csak nem is ezért, hiszen tök káosz volt ma a suliban, látszott, iszonyú sokan járnak oda és ma nem volt rendes tanítás. Hanem azért, mert amikor mondtam a tanárnőnek, hogy N a tejallergiás az osztályban, akkor lényegében nekem támadt, hogy miért nem mondtam el reggel. Valóban elmondhattam volna, de őszintén szólva, direkt nem álltam le velük beszélni, mert káosz volt és mivel eddig mindenki tudta, hogy N tejallergiás ebédet fog kapni (már az ebédbefizetésnél úgy vártak, hogy Ah, N a tejmentes ebédes kisfiú), hát fel sem merült bennem, hogy csak a saját tanárjának nem szólt senki. Próbáltam jelezni a tanárnőnek, hogy igaza van, sajnálom, valóban azt hittem, hogy tudja, mivel mindenki más tudta eddig, akivel beszéltem, de erre tök mérgesen rám nézett, hogy ezt ők a szülőktől tudják meg, nekem kell elmondani és kész (és én honnan a francból tudjam ezt?). Szóval, igazi magyar hozzáállás, nem vártam mást. Mindig belefutunk ilyenekbe és miért pont nekünk lenne valami olyan tanárunk, aki felülkerekedik ezeken a bürokrata dolgokon és megérti, hogy aki nincs benne, az nem tudja magától. Nem vagyunk mi ilyen szerencsések. Csak hát, velünk mindig baj van. Mindig történik valami, amit meg kell beszélni és hát sejtem, hogy nem lesz egyszerű menet az AS közlése sem. Majd akkor lehet, hogy azt fogja mondani ugyanezzel a hangsúllyal, hogy "Anyuka, nem elég, hogy nem szólt időben a tejallergiáról, de még ez is? Talán titkolni akarta?". És akkor ezek után próbáljak meg vele értelmesen beszélni.
Ja, hát szorongok rajta rendesen.
A másik tanárnő rendesnek tűnik különben, de úgy látom, ez az idősebbik a "főnök".

Én is mindig ilyeneket vizionálok, azért írok inkább le előre mindent. De Te meg nem is ismerted a tanárnőt, még mailt se tudtál volna írni... A kezdőnap reggelén meg minden kommunikáció halálra van ítélve, akár mondva van, akár írva, akkora a káosz (nálunk is ez volt). És tényleg lehet, hogy ezt a szülőin megkapod, de készülj rá előre, kezd azzal, hogy "ahogy az igazgatónővel beiratkozáskor már ismertettem".
Ha hiper a kisfiú, akkor azért vigyázz majd. Az auti-hiperrel nem ideális kombináció. Most még nyilván nem lesz vészes, de később azzá válhat.

Szanya, azt gondolom, ha rossz hatással vannak egymásra, akkor el lehet őket ültetni, ha jól tudom, úgyis lesz ültetés pár hét múlva, tehát, nem ugyanott fognak ülni. De kezdetnek talán jó ez, mert ez a kisfiú nem N furcsaságait látja szerintem (függetlenül attól, hogy hiper-e, papírja biztos nincs, mert anynit tudok, nincs se snis, se problémás gyerek az osztályban, csak mi) és próbál mindenképpen másokhoz húzni és lehet egy picike sikerélménye N-nak... Aztán később meg jó lenne, ha kapna egy kislányt szomszédnak, nagyon helyes kislányokat láttam.
Igazad van, majd úgy kezdem ezentúl a mondandómat, hogy ahogy az ig.nővel már megbeszéltem... igyekszem most nem felvenni ezeket, valóban számítottam erre. Nyilván addig ideges leszek, amíg nem tudok beszélni a tanárokkal külön az ASről. De azt hiszem, ez nem is ma lesz, fél6kor kezdődik a szülői és abba nehezen fog beleférni egy pár perces magánbeszélgetés. Talán nem is baj, ha nem ma történik meg a tejes dolog után.

Mi is hazaértünk!
Mindkét gyerek hulla volt, az első fagyizóig! Most megint punnyadnak...
Azon kívül, hogy Z. véletlenül levert egy virágot a polcról, aztán nem akart segíteni rendet rakni (azt mondta, ez az anyák dolga! kis hímsoviniszta! ) nem volt semmi különös. Ma már voltak külön teremben is, remélem bírható lesz ez így Z.-nak. A két gyerek cuccait 3 helyről vadásztam össze, de G. plüss pandája így is a suliban maradt. Megbeszéltük, hogy ő lesz a családból a kollégista. .
Azért még nem vagyok tök nyugodt

Fél négyre bementem a gyerekért: erre közölte, hogy ő még nem akar hazajönni. Éppen játszott valamivel. Aztán kijött, futkosott, amíg én beszéltem a délutános helyettesítő tanítóval. Ő is kedves volt, elmondta, hogy csak déltől van vele, de szépen elvolt a gyerek, legózgatott, kicsit kódos munkázott magától, ha jól értettem. Nem evett semmit az ebédből, de megette az üres kenyeret, amit küldtem. Majd erre rákérdezünk holnap, hogy nem lehetne- e neki reggelire üres kenyeret levinni, hogy együtt tudjon enni a többiekkel, vagy van-e lehetőség arra, hogy neki ne kenjék meg. Ilyen részleteket még nem tudok. De evett valamit, és sokat ivott, mert van egy ivókút, amit nagyon szeret.
Meg közölte a tanítónő, hogy hát kifutkos. Mondom igen, ez mindenhol probléma, rakjanak majd az ajtóra neki lapot, hogy tilos kifutkosni. Gondolom majd megoldják valahogy. Majd itthon is foglalkozunk a dologgal, csak ma mást kellett feldolgozni.
Szegény délutánra nagyon elfáradt. Abból látszott, hogy a játszótéren teljesen szétesett és rugalmatlan lett. Kitalálta, hogy az unokatesójával akar a pályán versenyezni, az meg nem akart menni. És emiatt egy órán át üvöltözött, kérlelte a G-t, majd végül már nagyon megharagudott rá, és szidta, aztán meg már bántani is akarta. Nagyon sajnáltam, próbáltam mindent kitalálni, hogy menjen a tesójával, vagy hintázzon a többiekkel, mert G. most hintázni akar. Na ezt dolgoztuk fel itthon, hogy mit kellene csinálni, és hogyan lehetne együtt játszani G-vel. És hogy ha ordítva mérgeskedik, akkor G. megijed, és persze hogy nem akar vele menni játszani. Sajnáltam szegényt nagyon, mert ez szerintem a mai napi fáradtság miatt volt ennyire durva. Közben B. összetűzésbe keveredett egy kedves nagy gyerekkel, (tényleg kedves, B. volt most a ludas), emiatt ő büntetésbe került, ő meg amiatt ordibált, meg sírt. Komolyan tőlünk zengett a játszótér. Próbáltam mindenkit hazaterelni, de persze ez sem ment, mert L. még nem versenyzett, B.nek meg maradni akart az unokatesóval. Leni meg közben kint bicajozott, azt sem tudtam éppen merre jár, kinek tapasszam be a száját, kit vigyek hová, hogy a harmadik is előkerüljön. Borzalmas volt. Az a szerencse, hogy a kint lévő négy anyukából három jó barátnőm, a negyedik meg nem szólt semmit, csak nézett. De őt is ismerem látásból. Így legalább ezen nem kellett izgulnom, hogy mit gondolnak rólunk. Szerintem leginkább csak sajnáltak most engem. De most már alszik minden gyerek, L. közölte, hogy holnapo is van kedve oviba menni, B. szuperül elvolt a délutáni alvás alatt, még a végén el is szundikált állítása szerint. Remélem holnap reggel az óvónője is ezt fogja mondani. (ma nem én mentem érte).
A legkisebb szerdán kezdi az ovit. Az lesz még egy jó kis menet.
A lényeg, hogy elindultunk, elfáradtunk, de remélem mindenki belerázódik majd a dologba.

Champ: mekkora beszólás, hogy ez az anyák dolga. Gondolom ott azért nem értékelték ennyire.
Nekem nagyon jól hangzik minden, amit leírtál. Elhiszem, hogy nem vagy még nyugodt, de szerintem könnyebb év áll előttetek, mint a tavalyi volt.

Kimni: ez a tejmentes ebéd tényleg nem jött most ki jól. Sajnálom, hogy így alakult, de teljesen megértem, hogy reggel ezt nem közölted. Ott az a rengeteg szülő, gyerek, kavarodás, szerintem ha mondtad is volna, lehet úgy is elfelejtik... Egyébként meg ezt a vezetőségnek kellett volna eleve továbbítani a tanítónőnek, nem pedig arra bízni, hogy lesz-e idő erre ott reggel.
N.-nak lett valami baja az ebédtől amúgy? Remélem nem valami tejes ebéd volt, mint mondjuk tejbegríz!
Mi volt a szülőin?

Champ, szerintem minden tök rendben van, meglátod, továbbra is minden szuperül fog menni, ahogy tavaly is!!!! Z beszólása zseniális, annyira jó szövege van, imádom

Labolen, nagyon örülök, hogy L. jól érezte magát és akar még menni! Csupa jót írsz erről a suliról, remélem, te is (és nem csak mi, itt a fórumon ) megnyugodtál, hog yjól döntöttél, jó helyre került L! Az, hogy elfárad a sok ingertől, az sajnos még sokáig így lesz (ezt mondja minden auti spec gyógyped). Nekünk már 1 éve ez van, tudod, írtam sokszor, hogy az oviban a foglalkozások kiszívták így N-t, meg amúgy is a picit több ingertől ilyen lesz (akkor is, ha fantasztikusan érzi magát az ingerek hatása alatt, tehát jó ingerek érik) és ez megy már jó ideje N-dal, amit most leírtál Lről, úgyhogy teljesen át tudom érezni a kétségbeesésedet, amit ott érezhettél a játszón! És akkor még B is... (ahogyan nekem is az én B-m is ilyen és vele is ilyenek vannak ) És még a legkisebb is valahol elvan, hát ez tényleg nagyon sok lehetett!!! Fel kell készülni erre, én ezt tudom tanácsolni. Ha nagyon csúnyán elfárad L, akkor ki kell hagyni a játszóterezést (ha tudod, rábízhatod otthon anyukádra és mehetsz a többivel ki). Nálunk ez vált be, egyszerűen itthon kell tartani egy nyugodt közegben, filmet néz, buszozik, nyugtatja magát. Erre vettem a trambulint is. De ilyenkor nem tudom gyerekek közé vinni, ami nekem hatalmas szívfájdalmam, mert én nem tudom kire bízni N-t, közben B meg marhára akar menni és neki kellene is, hogy menjen játszóra. Ha látom, hogy még picit bír N, akkor viszem azonnal ki. Biztos te is meg fogod találni az egyensúlyt, de az is lehet, hogy L-t csak az első nap fárasztotta így le és mivel ő amúgy sem hajlamos az ilyen szintű szétesésre, nektek ez azért nem lesz napi probléma a suliban.
Örülök, hogy ivott sokat, ez jó! És nagyon remélem, hogy fog majd egyszer enni az ottani ebédből is, jó lenne...

Nagyon sokáig tartott tegnap a szülői, jó fáradtan érkeztem haza, de jó volt! Tudjátok, nem sokat tudtam a tanítási módszerekről, mert úgy semmiről, mert júniusban kerültünk ide, se nyílt napon nem voltam, se a tanarakat nem ismertem, semmit. Úgyhogy irtó kellemes csalódás ért!!! Egész modern a tanítás, na, azért nem Rogers , de nem is az a nagyon merev poroszos, szóval én ilyesmire vágytam! Elsőben nincs osztályzás, sőt, negatív értékelés sincs. Csak pozitív (kis csillag meg nagy csillag, de mindegyikhez dicséret jár, nincs olyan, hogy rosszat csinált, vagy csúnya a rajz-írás, csak jó meg szép van), a magatartást úgy értékelik, hogy van 5 piros valami (alma talán, már nem tudom) és, ha rosszat csinál, akkor megfordítják a tábláján (mágneses, mindenkinek van saját) és nem látszik. Tehát elveszik az a piros alma. Itt sincs olyan, hogy kap valami negatív jelzést, nagyon nagyon tetszik!!
Az anyukák fele ismeri egymást, kiderült, hogy mindnek van 2 évvel idősebb tesója, akik a mostani, mi tanárnénijeinkhez jártak (itt 2 évig van a két tanárnő), így összeszokott társaság. Mindenki mesélte, hogy fantasztikus tanárnők ezek, a gyerekeik is nagyon szerettek idejárni, szóval, csak jókat mondott mindenki erről a suliról és a tanárnőről is.
Maga a suli hihetetlen szervezett, pedig nagy suli, de minden a helyén van, nyugodtak az itt dolgozók, még a portás is néni is szuper, már ismerni N-t is.
A tegnapi tejallergiás dolgon kívül nem tudok rosszat mondani - egyelőre. A tanárok valszeg csak nagyon feszültek voltak ebéd után, mert este nagyon mások voltak és már nem voltak olyan unszimpik egyáltalán.

De nem tudok velük beszélni N-ról. Nem írom le, hogy pontosan hogy zajlott, de lényegében elmondták a tanárok, hogy ne kérjünk fogadóórát, csak ha nagy gáz van, mert midnig lehet találni pár percet, hogy beszéljünk a fontos dolgokról (az más kérdés, hog ynekem az nem lenne elég...). Itt ez a szokás. És láttam is, hogy olyan nagyon nem akarnak beszélni, mert végül odamentem a szimpibbhez és elkezdtem a pisitréninget (mert nekünk gyógyszert kell szednünk ebéd után erre, muszáj volt mondanom), de nem is nagyon akart belekérdezni, aztán annyit mondtam, hogy járunk fejlesztésre, majd a héten kiderül, melyik nap kell elvinnem, de nem kérdezett vissza, milyen fejlesztésre. Magamtól csak annyit mondtam, hogy idegrendszeri késései vannak és fogja látni, hogy nem mindig néz oda, furcsa néz, forgatja a fejét, de ez nem azt jelenti, hogy unja magát és nem direkt csinálja. Hirtelen nem jutott jobb az eszembe, de aztán rájöttem, hogy ez jó volt így, mert én most mégiscsak mondtam, hogy valami nem okés a fiammal, de nem akart erről beszélni, így, majd ha gondja lesz N-dal, akkor szólni fog és majd akkro elmondom, hogy pontosan mit értettem idegrendszeri problémák alatt. Egyelőre jó lenne, ha lenne egy jó benyomása N-ról és csak utána tudná meg az ASt. Úgyhogy nem is bánom ezt most, egyelőre nem fogok vele ennél többet beszélni. Azért valamit mégiscsak mondtam, ami már jelzi, hogy nem egy tipikusan fejlődő kisgyerekről van szó, ha ennél mélyebbre szeretne menni vagy nem tudja kezelni, úgyis szólni fog. Nem fogok ott erőszakoskodni, mert csak elijesztem.

De ez az egész csak a szülőiről alkotott benyomás volt. Aztán majd kiderül, hogy a valóságban milyen lesz. Egyelőre nagyon örülök, hogy kiderült, hogy nem olyan merev a suli (pl mondták, hogy szerintük sok ez az óraszám, így ha jó idő lesz, pl énekóra helyett kimennek az udvarra játszani - hát ezek nekem nagyon tetszenek, aztán a második félévben mennek együtt korcsolyázni hetente 1x - amit N imád -, meg majd úszni is és kiderült, hogy N élvezi ezeket a katolikus szertatásokat, pl mise, amiből időnként lesz azért és menni kell, de oda is együtt, nekem ez is tetszik, főleg, hogy N élvezte). Kíváncsi vagyok, mikor veszik észre a tanárok, hogy N picit más (egyelőre nagyon összeszedi ám bent magát, amíg tudja tartani magát, addig ő képes látszatra NT módon viselkedni, majd akkor jönnek a gondok, amikor elfárad). Addig is megyek füzetet kötni és vennem kell még egy hátizsákot, mert csak hétfőn és pénteken kell vinni az iskolatáskát, a többi napokon csak 1-1 füzetet kell cipelni és ahhoz kértek egy kisebb táskát, ez is nagyon tetszik nekem. (és csomó mindent eleve bent tartanak, amit sosem kell hazahozni, gyurmák, technikai eszközök, rajzeszközök, könyvek)

Champ, teljesen érthető, hogy nem vagy nyugodt, de szerintem ez egy nagyon optimális felállás, ennél jobb nem lehet! Ha már voltak is külön teremben, az azt mutatja, hogy fog ez működni hosszú távon is. A hímsoviniszta duma nagyon jó.

Labolen, örülök, hogy a suli ennyire jónak tűnik! A játszóterezés tényleg rémálom lehetett. Egyetértek Kimnivel, lehet, hogy jó lenne otthon maradnia egy ilyen nap után. Bár lehet, hogy akkor is szétcsúszott volna.

Kimni, tényleg, mi volt az ebéd? Amiket írsz a szülőiről, azok jól hangzanak, kivéve azt, hogy nem akarnak a szülővel beszélni. De lehet, hogy egyelőre jobb így, aztán meg majd kiderül, hogy kell-e szólni. Nyugodtan ment ma reggel?

Ma nekünk katasztrofálisan indult a nap. Még vasárnap kint voltunk a Városligetben és nem engedtem, hogy csinálja a sztereotíp köreit, amit ott szokott, mert csak félóránk volt, célszerűbbnek tartottam, ha azalatt csúszdázik, nem pedig a rituálét nyomja. Ezen akkor kiakadt, rá is jöttem utólag, hogy 1 kört engedni kellett volna. Tegnap délután kitalálta (de már játszóterezés után), hogy menjünk a Városligetbe. Mondtam, hogy már késő van. Akkor holnap. Mondtam, hogy holnap sem, mert oviba kell menni és délután sem fog összejönni, talán a legközelebbi játszóra eljutunk, de a Városligetbe nem. De valahogy úgy maradt és reggel abban a hitben volt, fogalmam sincs miért, hogy a Városligetbe megyünk. (Benne van a naptárban, hogy ovi, el is mondtam kb. 10x.) Úgyhogy onnantól, hogy bementünk az oviba és elkezdtünk átöltözni, hisztizett. Ebben segítségére volt a véletlen kisebb balesetek sorozata: nekiment a kapunak, utána beütötte a fejét az öltözőszekrénybe, majd megkoppintottam a fejét könyökkel. Ezek után hol a fejét kopogtatta a szekrényen, hogy a lábát csapkodta oda, meg bőgött kilátástalanul bemenésig. Ez kb. 10 perc volt, de egy órának tűnt. Remélem, nem fogja ezt csinálni egész nap!!!

Szanya,

lehet, hogy ez a hiszti főként csak anyának szólt, és azóta már élvezi az ovis életet .
Vannak beszoktatós gyerekek a csoportotokban?

Labolen,

szerintem is természetes, hogy egy első sulis nap után szétesnek a gyerekek.
Mi ebéd után jöttünk haza az ismerős oviból, és nagyon fáradt volt a gyerek, szétesve nem volt, de látszott, hogy sokkalta jobban lefáradt, mint pl. ugyanannyi idő alatt itthon.
Szorítok, hogy jól menjenek a dolgok az étkezéssel kapcsolatban is .

Kimni,

nektek is megy a drukk, nem könnyű helytállni egy NT elsősnek sem, a mieinkre ez pedig hatványozottan áll. De biztos belerázódnak majd a gyerekek .

Süni, Marco és Andesz, Frog,

hogy telt az első nap?