Autizmus mindennapok

3mackó: minket a megkésett beszédfejlődésünkkel, a saját nyelv kialakításával és használatával is betettek az AS-be. Úgy látszik ahány (diagnosztizáló) ház, annyi szokás? De van ismerősünk aki emiatt kapott "atípusos autizmus" dg-t, mert aspie-lehetne, de nem beszél jól.

Jajj de édes ! Az enyém nagymama botjával szokott járni oviba ha olyan napja van!

Piros.Zsuzsanna, ez a finanszírozási rendszer miatt van így. Jelen pillanatban a MÁK úgy fizet az intézményeknek, hogy meg van szabva a minimum létszám. Hiába akarna, tudna egy normál óvoda/iskola kisebb létszámú osztályt indítani, egyszerűen nem fizetik ki nekik azt, ami járna.
Most teljesen átvariálnak az oktatásban mindent, az SNI pluszpénz számítását is változtatják, egyelőre semmit nem lehet tudni, de nyilvánvaló, hogy ilyen gazdasági helyzetben nem fognak lazítani a költségvetésen.

Az is jó.

Ja, értem, sajni ezt nem vettem figyelembe...Igaz, mi is most viszonylag kis létszámú oviba járunk (max 20 fő), de ez is alapítváníos, kicsit félek mi lesz velünk szeptembertől, mert önkormányztai lesz újra az ovi, és így 23-25 fős lesz a max. létszám. És azért +5 az csak leírva kevés, gyermekből nem ..

Azért sem értem teljesen (de nem tudom mik a diganosztizálás pontos kritériumai) hogy miért gyerekkori, mikor ő kicsinek (tulajdonképpen ha jól emlékszem ez el is hangzott a részükről) a házi videók alapján nem mutatott semmi tipikus jegyet. Az egyetlen, hogy ezeken lehetett látni a megkésett beszédfejlődés tüneteit, és azt, hogy jól utánoz, és a vizuális ingereket jobban fogta. Pl. mikor mondtuk neki, hogy forduljon meg, nem fordult meg, de ha a tesó megfordult azonnal megfordult ő is.
Lehet, hogy az autizmus alkategóriái közül mégis ebbe illik bele a legjobban, mivel 3 évesen alig beszélt, és még most sem tökéletes.

Lehet, hogy meg van határozva a minimum 20 fő, de nem mindegy, hogy 20 fő, vagy 28-29 gyerek jár egy ovis csoportba, akik között 3-4 SNI-s is van.

Úgy tűnik ez az asperger diagnózis attól is függ, hogy ki adja. Az én kisfiam 2 és fél éves kora óta folyékonyan beszél ,3,5 kora óta ragozási problémái sincsenek , mégis gyermekkori autizmus diagnózist kapott szinte instant (mondjuk nem mintha meglepődtünk volna, én már google-lel diagnosztizáltam 3 évesen Láttam már nála -kb ua idős - lényegesen durvább aspergerest és nem meghatározott pervazívos gyereket, és látványosan enyhébb gyermekkori autit. Szerintem lényegtelen az elnevezés, ha lehetne ,inkább valami átfogó értékelést kéne a gyerekről csinálni, hogy melyik területen mennyire érintett, azzal többet lehetne kezdeni ,mint ezekkel az egymásba átfolyó kategóriákkal. Persze egy hét alatt lehetetlen ezt megállapítani..
Nekünk egy dolog miatt lett volna jó az aspi diagnózis: a hangzása laikusok számára (oktatási intézmények:) sokkal jobb, mint akár a 'magasan funkcionáló autista'.

Piros.Zsuzsanna, szerintem is sok +5 gyerek. Az én fiamnak is 15 körüli létszám az ideális. Kár, hogy csak a gyógyped. és logopédiai csoportok/osztályok lehetnek kislétszámúak. Leginkább az az érthetetlen, hogy a logopédiait miért nem fejlesztik föl autik fogadására.

HáromMackó, szerintem tökmindegy minek nevezzük, a lényeg, hogy rengeteg fejlesztést kap és felnőttkorára szerintem kompenzálni fogja a problémás területeket teljesen.

Nekem mindegy, hogy nevezik, csak lehet, hogy az ovinak nem. Így is félenk tőlünk, mint a tűztől.

Marcoverde:
Mi 3 éve tudjuk a most 7 éves gyerekről, hogy autista, 2,5 éve van nem meghatározott pervazív fejlődési zavar diagnózisunk.
Eleinte én is úgy gondoltam, hogy az "asperger szindrómás a fiam" jobban hangzik, mint az, hogy ő autista. Ma már ott tartok, hogy tök mindegy! Az aspergerről még annyian sem tudnak, mint az AS-ről, ha kérdezték mi az, azt mondtuk, hogy az autizmus egy enyhébb formája, ez volt a leginkább érthető a laikusoknak. Ebben is benne volt az auti szó, tehát ugyan úgy beparáztak tőle.
Ma már nem kertelünk: igen, ő autista. Nekünk is mondták Vadasban, hogy inkább aspi, mert 5 évesen kezdett ugyan beszélni, de 4 évesen olvasott, nem mutat társult értelmi fogyatékosságot, stb. Igaz az IQ-ját nem tudták megmérni, mert amelyik feladat nem tetszett neki, azt egyszerűen nem csinálta meg. A megkésett beszédfejlődés alapján egyértelműen nem lehet aspi, de a magasan funkcionáló auti kifejezést sem szeretem: szerintem attól, hogy olyan az agya mint a szivacs, de a mindennapi élethez általában elég suta, sajnos nem funkcionál magasan, ha komplexen nézzük a kérdést.

Sziasztok!

Jó nagy a lemaradásom! Alig győzöm pótolni... Már egy jó hete nem jártam itt. Vidéken voltunk rokonoknál, és mióta megjöttünk, most van először időm és energiám, hogy fórumozzak.

Szanya, Labolen!
Sajnos lemaradtam a gyerekes találkozóra való jelentkezésről, de ha még nem késő, szívesen elmennénk ketten a fiammal. Nagyon szeretném megismerni a többi gyerkőcöt, de ha már nem férünk be, akkor remélem lesz még következő alkalom.

Sünöcske, mi is voltunk Piliscséven, erről írtam is egy hónapja a programajánlóban. Szerintem is jó lenne esetleg a következő találkozó helyszínének. Igaz, ott nagyon kellene figyelni, mert nincs körbekerítve, és lehet, hogy sokan is lennének, de mindenesetre egy jó kis program lehetne.

Marcoverde
A fiam 8 éves, és mi konkrétan egy éve az autista felvonulás után (a fiam csak "kék sétának" hívja) mondtuk meg neki, hogy ő Aspergeres.
Már régebben is sokat foglalkoztatta, hogy ő miért jár külön oviba is? (először heti 2, utána heti 1 napot), ott miért vannak más foglalkozások, miért olyan mások a gyerekek? Eleinte csak azt mondtuk neki, azért mert hogy nagyon jó kis foglalkozások vannak: babzsákozás, zeneóra, torna, és ott sokat ügyesedhet, okosodhat.
Később az foglalkoztatta, hogy a többi gyerek miért játszik más játékokat, és ők például miért nem építenek legóból szökőkutakat... miért nem járnak ütközőket, áramszedőket nézni, vagy miért nem érdekli őket, hogy kinek milyen szemüvege, kabátja van..... és még sok egyéb...
Erre próbáltam elmagyarázni neki, hogy nagyon különbözőek vagyunk, és hogy vannak olyan "különleges" gyerekek, akik nagyon mások, mint a többi gyerek, és pont az ilyen gyerekek járnak a külön ovikba... és azok a gyerek is különböznek egymástól, pl. az egyik csoporttársát nem azok a dolgok érdeklik,amik őt, hanem inkább a templomok és az órák... akkor ezzel elvolt a fiam egy darabig.
És sokat foglalkoztatta a viselkedése egy-egy kiborulása után... amikor bocsánatot kért, kérdezgette, hogy ő miért ilyen rossz, miért hisztizik ennyire, miért fogadja el nehezen a váratlan dolgokat...

Megkérdeztem egy pszichológust és a gyógypedagógusát is, hogy ők mit gondolnak erről. Mindketten azt javasolták, hogyha ez annyira foglalkoztatja, akkor megmondhatom neki nyugodtan, mert elég érett ehhez.
Akkoriban volt a "kék séta", ahol egy csomó ismerőssel, majdnem az összes korábbi fejlesztőjével, doktornővel, pszichológussal még az óvodai logopédussal is találkoztunk, és nem értette a fiam, hogy miért van ott mindenki... és ez volt az a pont, amikor elmondtam neki... először a korábbi beszélgetéseinkre utaltam, hogy mennyire mások vagyunk, és vannak, akik még inkább különböznek, próbáltam kihangsúlyozni a pozitívumokat, de arról is beszéltem, hogy neki milyen nehézségei vannak (ő sem szereti például a régi trolit, nem hajlandó felszállni rá, ha nem ég az ajtó fölötti lámpája, és már előre szorong, hogy milyen troli fog jönni ... stb.). Később a gyógypedagógussal is beszélgettek erről.

Én mostanában voltam a Vadaskertben szülőtréningen, és nagyon várom az angol anyag kiadását (PSHE), amiről P. Cs. előadást tartott, és Edina is írt róla. Szerintem is ez egy nagyon jól felépített anyag, és sokat segíthet majd az autista gyerekeknek és a szülőknek is.

Nagyon elmaradtam az írással, de olvastam mindent. Csak néhány reagálás:

3mackó: sajnálom, hogy megerősítették a korábbi doagnózist, de tényleg jó, hogy ennyire határeset a fiad. Szerintem megkapja a szükséges fejlesztéseket, időben foglalkoztok a problémával, és minden esélye megvan rá, hogy felnőttként önálló életet éljen. Legalábbis én így kezelem az én fiamat is, pedig a leírtak alapján ő kicsit beljebb van.
pont emiatt fölösleges a megnevezés. mi úgy kaptuk az aspergert, hogy a doktornő az egy órás diagnosztizálás végén mondta, hogy autizmus, én meg mondtam, hogy de kiskorától fogva jól beszél, csak ragozással vannak gondok. Akkor asperger. És közben a gyerek szóba sem állt vele! Szerintem mindenki úgy adja elő a diagnózist, ahogy akarja. Úgyis a gyerek viselt dolgai számítanak. Egyedül az iskolának számít. Én meg oda már a bizottsággal majd alkudozni fogok, hogy le se írják az aspergert, csak hogy megváltozott viselkedésű. És akkor mehet normál suliba. Amúgy meg a szegregált csoportosba.

Sephora: Nagyon sajnálom, hogy nem tudtok jönni, remélem egy következő gyerekes talira (feltéve, ha ez jól sikerül és lesz még ilyen ) Eljöttök Ti is.

Miri: Szerintem két ember már nem számít a létszámban, gyertek! Nálunk lesz a találkozó, kertes ház, lehet kint és bent lenni. Mindenki hoz magával valami kis enni-innivalót. Sokan leszünk, de a kertben és a négy szobában remélem eloszlik majd a nép. Szanya küldi majd a címet, és néhány fotót a kertről, házról, és néhány játéklehetőségről.

Kimni: Hozd a férjedet is! Szívesen megismerkednénk vele, és minden segítség a gyerekek mellé jól jön majd. Így talán beszélgetni is tudunk majd.

Marcoverde: még annyit az aspergerhez, hogy az én fiam most ősszel lesz 6 éves, de eszébe sem jutna, hogy ő más, mint a többiek. A megnevezés csak egy címke, nem lehet ez alapján besorolni a gyereket, és a fejlődését sem ez határozza meg. Nem biztos, hogy asperger diagnózissal feljebb van a skálán, vagy határhoz közelebb, mint az autizmus diagnózissal.

Miri, már a legelejétől beleszámoltalak Titeket a létszámba.

Labolen: Köszi Akkor megyünk, és persze viszünk valamit.

Azt kérdezném még, hogy ti mostanában is feladatoztok otthon? Én is jól elterveztem, hogy Logicozunk majd rendszeresen, meg számolós, irogatós feladatokat csinálunk majd, de elég nagy az ellenállás. Mondjuk a nagy hőségben megértem, hogy nincs kedve, mindig mondja, hogy fáradt, és a rövid nyaraláson sem gyötörtem feladatokkal, de ma újra próbálkoztam. Bevezettem megint a zsetonos jutalmazási rendszert, mint a házi feladatoknál... ha 5 mosolygós fejecske kigyűlik, akkor megyünk a KFC-be (most éppen ez a vágya, mert ott még sosem volt) . Szerencsére elég motiváló számára az evés, így valamivel nagyobb kedvvel állt neki a feladatoknak.

Szanya, köszi, nem tudtam.

Mi mostanában itthon nem nagyon feladatoztunk, viszont ma Emmánál egy komoly babzsákozást-feladatozást csinált végig a fiam, a végére jól elfáradt.

Elmentünk utána játszótérre, mégpedig oda, amit mondtál Labolen, a Cora parkolójába! Fantasztikus jó, és úgy el van dugva, az embernek eszébe nem jutna magától bemenni. Köszi a tippet, nyár végéig azt hiszem meglátogatjuk még néhányszor.

Szanya: Örülök, ha tetszett.
Nekünk addig tetszett, amíg csak a nyuszik voltak, de most, hogy vannak cicák is, így a fiam ezt már nem tudta feldolgozni. lehet azért, mert mindig nyuszis játszótérnek mondtuk.

Feladatozás: Mi úgy két-három naponta jutunk oda, hogy leüljünk valamit csinálni. Nálunk szeretik, van utána jutalom gumimaci, vagy fagyi. Nagyon rövid, úgy 15 perces az egész. Előbb egy feladatlap, aztán valami, amit a belinkelt leírásból vettem ki: Tárgyak közül mi hiányzik, mi változott, mit fogsz a kezedben a törlőruha alatt, kérdezz-válaszolj babzsákkal. Aztán meg képről mesélünk, mi történik, ki hogy érzi magát, miért. Szóval ilyesmiket szoktunk csinálni, de mindig csak rövidet, és változatosat.

Amúgy mivel sokat van gyerektársaságban, unokatesókkal, meg a húgával, ezért már őt egy szimpla nap is fejleszti.

Labolen, mi a nyuszikat meg se találtuk! Viszont a cicák nagyon aranyosak.

Na, nekem most jól feladta a leckét a fiam! Idehozta a nem szénsavas vizet és mutatja, hogy buborék van benne! Mostanában szoktunk venni szénsavas vizet is, és mindig szólok neki, ha olyat akar inni, hogy azt ne, mert buborékos és csíp. Hogy magyarázzam meg, hogy ebben ugyan van buborék, de mégse? Az előbb azt mondtam neki, hogy ebben ugyan van buborék, de nem olyan csípős, hanem finom... Nem győztem meg.