Téma: Szemkontaktus

Üdv mindenkinek
Ma megkérdeztem a lányomat , mikor beszélgetünk mért nem néz rám ? vagy a szemembe ?.
Azt a választ kaptam ezért mert ez nagyon rossz érzés , borzasztó kellemetlenül érzi magát ha rá kell néznie arra akivel beszél .

Hahó!
Valamelyik könyvben ugyanezt írta egy aspi.
Tiszteletre méltó, hogy ugyanakkor milyen szépen belenéz az ember szemébe pl. bemutatkozáskor! Komoly önfegyelem kellhet hozzá.

Az 11 éves Aspis fiam sakkozik. Sokáig gond volt nekünk is a szemkontaktus, de szerencsére ebben a sakk segített. Meccs előtt ugyanis kezet kell fogni és a másik szemébe kell nézni. Ez már egyfajta lelki hadviselés kezdete egyben, amit évekig nem értett meg. Sokáig nem ment neki hogy az ellenfelére ránézzen, hiszen már a kézfogás is elég stessz volt számára.
Néhány hónapja egyszer csak beérett a sok beszéd, mert észrevettük, hogy nem hajtja le a fejét kézfogásnál. Képes ránézni a másik emberre. Néhány hete pedig örömmel tapasztaltuk, hogy rövid ideig képes úgy beszélgetni, hogy nem a föld egy pontját nézi.

Ez nagyon jó ötlet! Bármelyik társasjáték vagy mozgásos játék előtt ezt meg lehet csinálni, fix csoportnál, nekünk pl. az oviban. Csak rá kell szoktatni a gyerekeket. Célzottan erre a "babzsák" módszert alkalmazzák fejlesztéskor, de egy héten egyszer-kétszer 10 perc babzsákozás szerintem erre kevés. Viszont ez a játék előtti kézfogás-szemkontaktus bármikor alkalmazható.
Kíváncsi vagyok, mit fog hozzá szólni a fejlesztőnk meg az óvónénik.
Pillanatnyilag egy másik kisfiúval van egy minicsoportban fejlesztéskor, de szerintem még egyszer nem nézett rá az arcára, babzsákozás ide vagy oda.
A fiad normál suliba jár?

Igen, ő mindig integráltan tanult. Mindig feladta a leckét az óvónőknek vagy a tanító néniknek, de addig mentünk, míg a legmegfelelőbbet meg nem találtuk. Most is egy iskolaváltásban vagyunk, mert tavaly 3.osztályban új tanító nénit kaptunk, aki nem tudta tolerálni kisfiam viselkedését. Félévtől már magántanuló lett, ezért az év végén már új iskolát kerestünk. De az új iskolától a befogadó nyilatkozat még függőben van, mert nem tudják milyen speciális igényei vannak. ( Mivel integráló iskola, így ehhez autista szakembertől kapott papír kell.) Ezek a dolgok pedig csak a közösségi életben látszanak jól. Most pedig nyár van!
Nálunk a legnagyobb gond a nem adekvát viselkedés és a kommunikáció. Mivel szélsőségesen maximalista, nehezen viseli a kudarcot. Ettől pedig szorong, dührohamkor bántja önmagát és mostanában másokat is. Most pedig nyakunkon a kiskamasz kor! Picit aggódom, de megoldjuk!
Ti integrált óviba jártok?

Eszerint asszisztens nélkül, de diagnózissal csináljátok végig ovitól? Az nehéz lehet. A félévtől magántanuló lett az azt jelenti, hogy az iskola áttette ebbe a státuszba? Mit szólt hozzá a Szakértői? És mikor akarja mégis az új iskola odaadni a befogadót? Nem várhatják meg a szeptembert, mert akkor nem kezdhet ott. Ezt nem is értem! Ki kéne hogy menjen egy szakember ellenőrizni iskolai körülmények közt, mikor magántanuló???
Nem lehet Neked egyszerű. Jártok a Vadaskertbe oktatásra?
Nálunk két alapvető gond van: egyrészt nem rág és csak 3 féle kaját eszik meg (de ez még nem olyan nagy baj, bevisszük a kaját), másrészt a beszédfejlődési késés. Egyszerű mondatoknál tart 4 évesen, nem tudom, ez egy oviban mennyire elég.
Egy félévet jártunk integráló magánoviba, de nem vált be sajnos a dolog a szakértelem hiánya miatt. Most megpróbálkozunk az államival szeptembertől, de sok reményt nem fűzök hozzá, mert kitört a fiamon a hangérzékenység, és amúgy sem bírja sem a strukturálatlan időt, sem a kortársakat. Én is aggódom egy kicsit, de megoldjuk!!! Ha mást nem, majd csak 1-2 órát lesz ott, és mellette eljárunk szegregált csoportos fejlesztésre.

Mi is iskolát váltottunk , a Tanítónéniknek be vittem amit neten meglehet találni segítségeket kinyomtatva , hogy feltudjanak készülni .

www.fovpi.hu/data/cms109642/Ajanlasok.pdf

www.sulinet.hu/tanar/kompetenciaterulete...sok/szocialis-02.pdf

www.sulinet.hu/tanar/kompetenciaterulete...k/szovegertes-02.pdf

A neten lehet még találni sok anyagot .

Ezek tényleg jók, csak nagyon hosszú, ezért kérdéses, hogy egyáltalán elolvassák-e, és ha igen, akkor mindenki, vagy csak 1 ember, és hogy mit fog fel belőle? Lehet, hogy célszerűbb szülőként általános anyagok helyett, ezek alapján a saját gyerekünkre vonatkozó dolgokat kijegyzetelni, hogy rövidebb és azonnal alkalmazhatóbb legyen. Mint ahogy Te bevitted a "használati utasítást".
Egy olyan iskolában, ahol van legalább egy valaki, akit ez az egész érdekel, még el tudom képzelni, hogy foglalkoznak vele, de szerintem az átlag az, hogy "jaj, nincs elég bajom, most még a nyakamba sózzák ezt az aspit is, és az anyuka még azt is akarja, hogy olvasgassak, hát még mit nem".

Viszont, ez direkt a tanároknak van. Az egy dolog, hogy hosszú. Nekem Ősziné Patricia mondta, mikor suli ügyben beszéltem vele. Adjam oda a tanároknak az Ajánlásokat és persze a gyerekről a jellemzést, és ők megsegítik gyakorlatban, ha kell.

Mi vidéken élünk, itt pedig közelharcot kell vívni minden segítségért. Mivel nem csak egy gyerekünk van, így hagyni kellett energiát a többiekre is. (Bár ez nem nagyon sikerült) Mivel értelmes,( normál intellektusú) "csak" különc a gyerek, így a pedagógusok kisebb-nagyobb ajándékok fejében ideig óráig megtűrték a csoportban, illetve az osztályban.
Sőt a második oviban és az 1-2. osztályban még szerették is! De ehhez nekünk is sokat kellett tennünk. Mindig az őszinteségre és a jó viszonyra törekedtünk a pedagógusokkal. Napi kapcsolatban voltunk. Ez a gyakorlatban azt jelentte, hogy elmondtuk, hogy ő milyen, hogy néha kimegy az óráról, elbújik, nem játszik a többiekkel, mindenben ő akar a legjobb lenni, milyen mikor dührohama van, illetve, hogy legjobb ilyenkor békén hagyni, nem szabad őt megölelni és ha nincs igaza és kötekszik, nagy türelemmel és észérvekkel kell őt győzködni, ha nem megy, rá kell hagyni. Meggyőzni úgysem lehet. Ha volt valami nagyobb gond, vagy túl fáradtnak tűnt a pedagógusok szemében, akkor egy napot otthon maradhatott. Ez bevált. Ha szóltak, hogy szünet kellene, akkor mi otthon tartottuk.

Sem az oviban sem a suliban nem volt napközis, mert hamar rájöttünk, hogy ez sok neki. Ez a félnapos dolog nálunk jól működik.
Úgy tűnik, hogy kb.2,5 évig tud egy helyen maradni, aztán sajnos mennie kell, mert vagy "kiöregszik", vagy betellik a pohár. Most például egy szülő is föllázadt ellene. Ez volt az utolsó csepp. Az új tanító nénink nem állt a helyzet magaslatán, ezért mi kértük, hogy magántanuló legyen.

Amúgy az a tapasztalatunk, hogy minden pedagógusfüggő. Sőt EMBERfüggő. (nagybetűkkel) Például az 1-2-os tanító nénink önszorgalomból utána is olvasott, hogy mit lehetne vele tenni, hogyan motiválhatja, míg a 3.osztályos csak széttárta a kezét. Pedig vele is jó volt a viszonyunk, ő is kapott mindig ajándékot, csokrokat, csokikat. Sajnos nekünk csak ez a módszer maradt. Nem túl etikus, de működik!

A megkésett beszédfejlődés nálunk is gond volt. Még 5 évesen is csak egyszerű mondatokat mondott, azt is hibásan.( motoros diszfáziája is volt) Mindent megértett, de nem izgatta őt különösebben a beszéd. Elvolt az ő kis világában és nem szerette, ha az ovistársak megzavarják. ( jaj volt nekik, ha megtették)
Szakértői javaslatra az épp beszédpélda miatt jártunk integrált óvodába. A viselkedése miatt nagyon nehéz volt, de így utólag megérte. Az állami intézményekkel eddig jó a tapasztalatom.

Most 11 évesen azt mondta a pszichiáternek, hogy nagyon zavarja, hogy nem tudja magát kifejezni és gyakran nem értik, hogy mire gondol. Véleményem szerint legnehezebb az érzelmeit önmagában tudatosítani és azokat szavakba önteni. Ezért nem megy a fogalmazás és a szövegértés. Ezen a téren még az út elején járunk...
Néha olyan mint egy nagy gyerek, máskor pedig olyan, mint egy 2 éves kisbaba. Mindez szituatív nála.

A Vadaskertben nagyon kedvesek, lelkiismeretesek voltak velünk szemben. Annyi segítséget kaptunk, hogy megadták, hogy lakóhelyünkön ki foglalkozik az autistákkal. Őt kellett fölkeresnünk. Ez is valami! Legalább is mi ennek is örültünk! Mivel nem lakunk olyan messze Pesttől, így érdekelne egy aspergeres szülőtréning!

Edina21! Köszönöm az anyagokat!

Mintha az Én fiamról irtál volna
Nekünk a vizuális segítség oldott meg szinte mindent . A kommunikációban is nagy az előrelépés ,ha látja rajzban a szót vagy a mondatot érti és utána alkalmazza is . Képekben lát és így kell neki mindent elmagyarázni mert szóban nem megy .Ha képen látja akkor szabálynak veszi, ha csak szóban mondok dolgokat nem tudja követni és nem csinálja meg.

Megtévesztő mert beszél , sőt mostmár beszélget is ,de akkor sem tudja követni ha mi beszélünk , csak a rövid mondatokat .

Nálunk is gond volt , hogy nem tudta magát kifejezni , de a PECS-el megtanulta , ha nem volt kép , kértük rajzolja le , vagy mi segítettük .

Fogalmazás , szövegértés , csak rajzos formában ment a lányommal is .Ő is vizuális .

Ami még jól jöhet könyv :Miként tanítsuk az elme olvasását autista gyereknek .
Szociális történetek 1 - 2 rész
:

Szülötréningre jelentkezni kell a Vadaskert központi számán .

Ez a "csak ajándékokért" dolog olyan megalázó.

Köszönöm a tippeket! A PECS-csel még ismerkedünk. A könyvet beszerzem. Köszi!
Holnap felhívom a Vadaskertet!

Örülök, hogy a Te fiad is beszélget! Bár a kommunikáció útja számukra rögös, de nem reménytelen!

Képzeld, a fiam a Szociális történetekben folyton azt írja, hogy nem érti miért örül a történetbeli szereplő, ha megdicsérik. (ő nem tud mihez kezdeni a dicsérettel és az örömmel)
A férjemben vetődött fel, hogy jó-e ez a módszer egy olyan gyereknek, aki nem tudja a lényeget kiemelni, hanem mindnet szó szerint megtanul? A kiegészítős olvasmányban "nevetve" tölti ki a hiányzó szavakat, hiszen addigra már tudja fejből az egészet. Itt nem a lényegre kiváncsiak.
Szerinte ez a feladat csak a vizuális emlékezetét hívja elő. Ebben szerintem is van valami, de a többi feladat nekem tetszik!
A lényeg, hogy a gyerek szívesen foglalatoskodik vele.

A rajz nálunk A mumus. Rajz óra helyett a padon szokott feküdni. Semmi esetre sem fog színes ceruzát a kezébe. Nem igen van fantáziája, így soha nem rajzolt. Nagyon utálja. De az 1 évvel fiatalabb húgát szereti nézni rajzolás közben. Azt hiszem irigyli. Egyszer még az előkészítőben katonákat rajzolt meg egy várat. Nekem nagyon tetszett! 1-2.osztályban még nagyjából hajlandó volt dolgozni, de 3.-ban egy levéllenyomatra 3-ast kapott, amit ő igazságtalannak érzett. Azóta hallani sem akar a rajzolásról.

Az, de működik!

Az a lényeg, hogy működjön.
Ezt az osztályzásos dolgot, úgy ahogy van, el kéne törölni és bevezetni helyette az írásos értékelést, amiben a pozitívumokat kéne hangsúlyozni, és javaslatokat adni arra, hogy a kevésbé jó, vagy hibás dolgokat hogyan gyakorolja-tanulja meg a gyerek, mert az osztályzás egy teljesen átlagos gyereknek is elveszi a kedvét egy életre az iskolától.

A rajzot az Én fiam is utálta , de aztán egy kedvenc rajzfilmét mikor nézte , kimerevítettük a képet és mondtam neki tegyünk egy papírt a tévére és rajzolja körbe , utána rakjuk az ágya főlé .Ez annyira tetszett neki , hogy később ki is szinezte .Ezt a Nővérével közösen mutattuk meg. Később megtanulta a nyomtatót használni és a netet , keresett kedvenc rajzfigurákat szinezőben és kiszinezte . Aztán jöttek a hiper szuper autók , majd a szuperhősök kifestői .
Most már vannak saját rajzai .

Igen megalázó ajándékokat adni , Én még a gyerekeknek is vittem az óviba csak ne bántsák és legyen párja a sorban .Mindig kiborult hogy Ő a gyógyped.kezét fogta .Sűrün "lefizettem" a gyerekeket kis autók , gumicukrok , csoki stb. Egész jól működött a dolog , a suliba is muszály volt ilyen eszközökhöz nyúlni , de most a STARWARS matrica a menő meg Hana Montana .

Ezt most találtam .
fejlesztopedagogusok.network.hu/blog/fej...-integralt-oktatasat

fejlesztopedagogusok.network.hu/blog/fej...-integralt-oktatasat