Kedves Mónika!
Szeretném megkérdezni, mit javasol nekünk a lányommal kapcsolatban.
Kinga 7 éves, első osztályos kislány egy egyházi iskolában. Már az oviban is gond volt, hogy úgy barátkozott, hogy a pici, törékeny kislányokat simogatta. Persze ez egy idő után terhes lett a gyerekek számára. Akkor azt hittem, hogy kinövi, de sajnos tévedtem, és közben megkaptuk az Asperger diagnózist is. Az iskolában ez a simogatósdi folytatódott, sőt, elfajult. Több gyerek van az iskolában, akit így szeretget, az egyik gyerek ovis testvére is gyakran áldozat, akinek az anyukája személyesen megkeresett, hogy keressünk közösen megoldást a problémára. Ez az ovis kislány Kinga kedvence, az uszodában találkoznak minden héten és Kinga azért várja az úszást, hogy ezt a kislányt szeretgethesse. Persze emiatt minden gyerek utálja őt és bántják is emiatt, gorombák vele.
Szerintem ez a simogatás egy örömforrás a számára, ezt ő maga is mondta, hogy olyan cuki, amikor nyafognak a vékony hangjukon. Már mondtam neki, hogy simogatás helyett inkább kérdezze meg, melyik a kedvenc hercegnője, stb. Egyszer ez sikerült is és akkor megdicsértem. A szabályt szerintem érti, hogy kit simogathatunk (egyébként senki mást nem ölelget és azt sem szereti, ha ,mi tesszük ezt vele). Még a cicát szokta kínozni (ő is kínzásnak nevezi), mert ő is olyan édi, amikor a bőrt a cica fején hátrahúzza és még cicásabbak lesznek a szemei

A jutalmazáson gondolkodtam, de azzal az a baj, hogy a tanító nénik nem láthatják mindig, mikor simogat, sőt, akkor teszi, amikor tudja, hogy senki nem nézi.
Ma azt próbáltuk itthon, hogy őt is addig simogattuk, amíg nagyon kellemetlen volt a számára és mondtuk, hogy a gyerekek is így éreznek, amikor te csinálod, stb, inkább kérdezd tőlük ezt meg ezt.
Kinga nagyon jó képességű kislány, a testbeszédet biztos nem érti, és a helyzeteket sem mindig.
Mivel már több gyerek anyukája is lázad Kinga ellen, valamit tennünk kell, hogy ez a viselkedés megszűnjön.
Válaszát köszönettel várom!
Manka