Nálunk most épp nyugi van. Kajálás sokkal jobb, rág, normális dolgokat eszik (kevés félét, de már elfogadható). Alapítványiban 3.-os, ami minimum zseniális dolog.
Hogy jövőre mi lesz, az egy másik kérdés, de most most van.
Nekünk is megvolt a magunk kálváriája, nem nagyon írtam a fórumba részleteket és most se fogok erről hosszasabban írni, de nekünk is hasonló jellegű gondunk volt az első kezdésével, csak fordítva, ezért nem lelkesedem az egymi gondolatáért se (de persze tudom, hogy sok van és azon belül is sok ember van, stb). Úgyhogy a tapasztalataim birtokában azt mondom, hogy ha szorongást látsz, akkor vedd ki. Azonnal. A tananyagot be lehet pótolni, a károkat helyrehozni viszont... Az enyém a mai napig emlegeti az egymit és nem boldog közben, hogy mást ne mondjak. Ő nem egy balhés fajta, így nehezebben lehetett észrevenni, hogy baj van, de szerencsére ki tudtuk vadászni belőle az információt, meg persze láttuk is amit láthattunk.
A munka értékelését nagyon jól csinálod, ezt ha váltotok sulit, akkor is folytasd, ha amúgy van ott értékelés, nagyon sokat számít lelkileg meg az önbizalomnak, hogy anya értékeli az elvégzett munkát.
Kérdés, hogy mekkora kárt okoztak idáig, de ha az ovi rendben lement több évig, akkor valószínű, hogy egy auti szempontból akadálymentes közegben a viselkedési problémák jelentősen csökkenni fognak, tehát jobb lenne várni ezzel a gyógyszer üggyel (bár autiknak nem szokták ezt azért úgy hipp-hopp felírni amúgy se).