Csicsa: Nekem ugyanezt művelte a gyerek. Lefogtam fekve, benyomtam a cuccot, fújta vissza a képembe. Én is féltem, hogy baja lesz, így mi bevallom, nagyon elítélhető módon kb két napig adtunk neki antibiót. Ami a szájában maradt, az ment le neki. Na meg amit nem hányt ki azonnal. Most is van, hogy már simán beveszi és szalad hányni a mosdóba. Neki és nekünk az a nagy szerencse, hogy erős a szervezete. Ritkán beteg, így már általában nem is írnak fel antibiotikumot, mondom, hogy felesleges. Régebben ő simán köhögött hetekig, de sose lett nagyobb baja, mert tüdeje torka tiszta, csak légcsőből köhögött, vagy mi. Mondom, nekünk szerencsénk van ezzel.
Lázcsillapítás ugyanúgy nehéz. A nurofent kihányja, volt, hogy már mondta, inkább kúpot kér.

Most aspirint szokott kapni egy felet vízben feloldva. Amúgy meg leginkább azt sem, 38,6 alatt nem csillapítunk lázat se.

ez a lefogós dolog hasznosnak tűnik, kérdezz rá az orvosnál. De esetleg még a neten is van fent ismertető róla, ki tudja.
Marco: dühös skála: teljesen normális szerintem, hogy akkor épp nem lehet erről beszélni, hiszen elszállt az agya. Én egy olyan dolgot tudnék elképzelni, hogy tök függetlenül mindentől, van egy táblázat, amibe beteszitek a szokásos sérelmeket: Z. lefröcskölt: kicsit vagyok mérges, dugóba kerültünk és elkésünk, hármas mérgességű vagyok, és azt is betenni, amitől tényleg jogosan lesz valaki teljesen pipa. És ezek mellé lehetne viselkedés mintát is mutatni: kiabálhatok, rácsaphatok a falra, vagy párnára, vagy széthajigálhatok valamit, eltéphetek valamit, nem tudom, mi lenne neki megfelelő levezetés.
De ha mentek a symbóba, ott tuti sok mindent fognak tanácsolni, nekik tényleg van erre stratégiájuk. Mi pénteken megyünk megbeszélésre velük, és januárban kezdünk egy csoportban, ha befér a gyerek valahová.

Pont ezzel a gonddal megyünk, hogy az érzelmeit túl intenzíven éli meg és nem tudja besorolni őket. Vele csináltak már ilyen dühös bekategorizálást, hát ő mindenre robbanóan dühöset mondott.
Tuti, hogy benne van a gyerek természete is, hogy hogy éli meg a dolgokat. Nekem L. sose panaszkodik, mikor direkt rákérdezek, hogy mi volt a legrosszabb a napjában, akkor pl ma azt mondta, hogy kevés volt a leves, még evett volna belőle.

De őróla mindig azt tudtam írni, hogy egy kedélyes kisfiú. Ettől függetlenül nagyon ki tud borulni dolgokon, csak általában olyanokon, amik tényleg nagyon a rugalmatlanság számlájára írhatók.