Téma: Napi sikerek

Labolen, Champ, nagyon ügyesek a fiúk!

Viki, Mimi is!!!

Viki: Z. első mintha játéka 6 évesen volt és a fürdőkádban egy babát fürdetett meg nagyon szakszerűen.

Nálunk is egészen konkrétan ma játszott tortaszétosztósat magától G első ízben. Igaz más témákban mesterbácsis, utazós, boltos már több mint egy éve nagyon jól nyomja, de jó látni, hogy szélesíti a témáit.

Nekem a minap ezen akadt meg a fülem:
Épp T tornazsákját kezdtem megvarrni, év elején vettem és már totál szétszakadt. Az előző tornazsákját 5! évig használta, ez meg fél évig sem bírta. Mutatom G nek:
-Nézd csak ez a tornazsák milyen vacak, így elszakadt, most meg kell varrnom.
-Anya, a vacak az hogy, nem jó?

Ennek a kérdésnek annyira örültem, visszakérdezett egy szóra amit nem értett, ráadásul próbálta elmagyarázni, és megközelítőleg még sikerült is!

Lányok!
Nagyon örülök a napi sikereknek!
Mindenkinek gratulálok, ügyesek a kicsik! Ha lassabban is "ügyesednek", mint az nt-k, DE ÜGYESEDNEK!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Nanog:Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Tegnap az Elevenben Z. végre hajlandó volt lecsúszni azon a spéci görgős csúszdán a műanyagládában. Persze onnantól le se lehetett szedni róla.

Annyira jó dolgokat írtok ide, hogy csak ámulok! Mindenkinek gratula!

Szanya: azon én is csúszkáltam!

Tök jó olvasni a sok pozitív dolgot a gyerekekről! Minden napra jusson belőle mindenkinek!

Nálunk K. ma kapott egy új füzetet. Gondoltam, ráírom a nevét, mert kicsit szétszórt, szépen gyöngy betűkkel rá is írtam. Egyszer csak látom, hogy áthúzta és máshova Ő odaírta a nevét. Kicsit szóvátettem, hogy oké, de azért nem kellett volna áthúzni, olyan szépen ráírtam. Pár óra múlva odajött, átölelt (!), és azt mondta: Anyu szeretlek! És hogy ugye nem haragszom, hogy ő áthúzta, amit írtam. Nagyon-nagyon ritkán mutatja ki az érzéseit, de most sikerült neki és olyan jól esett!
Nekem is meg kell tanulnom ám, hogy ő már önálló nagylány és az is akar lenni.

Manka: Gondolom, 8 évesen már kész nő!

Szanya:azon a görgős csúszdán én is repetáztam Enével. Nekem is nagyon tetszett.


A múlt hét után kissé félve vittem Enét az oviba. Azt viszont óriási sikernek tartom, hogy egyre jobban tartja a szemkontaktust. Nem mindenkivel, az igaz, de a semmihez képest ez aztán valami!

Z. legalább egy hete nem jött be velem a pékségbe, megvárt a kocsiban.
Ma mégis bekísért, szépen köszönt az eladó lánynak, (nem mindig megy ) és megtoldotta azt még egy "Régen találkoztunk!" felkiáltással is.

Annyira nem siker, de vicces: tegnap este megpróbált újraéleszteni Feküdtem az ágyon, ő meg azt mondta, hogy akkor ad nekem gy CPR-t (fogalmam sincs hol látta, honnan tudja), feküdjek csak nyugodtan, amíg újraéleszt. Szépen összekulcsolta a két kezét, rátámaszkodott a bordáimra, mondta, hogy nem lesz semmi baj, mert neki izmosak a karjai. Egy idő után a fülével ellenőrizte, hogy dobog-e már a szívem, de mivel még nem indult újra, folytatta. Apa bejött és mondta, hogy levegőt is kell fúlni a beteg szájába, ezért Z. kb. fél méterről az arcomba fújt, úgy, mintha egy gyertyát próbálna elfújni.

Íme, egy leendő Carter doktor!
Champ: szerintem az is siker, hogy köszön és "megtoldja" valamivel!

Nanong: én is nagyon örültem az újraélesztésnek, de sajnos azt már egyáltalán nem tudja elmondani, hogy hol látta. Helyes volt, látszott, hogy tudja, ez egy létező dolog, de mégis játszott, végig vigyorgott.

Nem siker, de olyan kis aranyos dolog, amit tegnap csináltunk. Igazából ez is egy olyan eset, mikor bevon minket a kis világába, a furcsa gondolkozásába, és ezek engem mindig elbűvölnek. Hogy valami szokatlan móka kerekedik belőle.
A suliban most azt gyakorolják, hogy kinek mi a neve, szülei neve, hol lakik... Így rájött, hogy a lakótelepi srácoknak a címében van ajtószám is. Na hát akkor nekünk is kell, pláne a suliban is minden ajtónak van száma, hogyhogy nekünk nincs???
Így hát vágtunk ki papírból cetliket, megszámozta, és szépen a húgával minden ajtóra raktak egy számot. Így már nem fürdeni megyünk, hanem a 10-es szobába, csak előtte még elszalad a hatosba vécére.

Ja és egy tényleg siker: érti a hangerőskálát! Még két éve mutattam neki, és most az emúban is kint van, és érti. Ha óbégat, elég mondanom, hogy hármas hangerő, és máris elismétli halkabban. ÉS megtanult suttogni is! Kérdeztem, ezt hol tanultad? Hát a csendes órán. Tök jó, mert eddig ez sem ment.

Labolen:
Ez annyira aranyos!
És a hangerőskála tényleg siker!

Nálunk az volt érdekes, hogy már kétszer is hallottam Á.-tól a vizuális segítséggel gyakorolt szólásokat. Tegnap az orvosi rendelőben sírni kezdett egy kislány, és Á. megjegyezte, hogy nézd anya, az a kislány itatja az egereket.
A másik esetben labdázás közben panaszkodott, hogy nem sikerült elkapnia, mert lyukas a marka!
Nagyon jó, hogy nem csak érti, hanem használni is tudja már ezeket. Az már más kérdés, hogy azért azt is meg kell tanulnia, hogy hiába van annyi szólás, azért a beszélt nyelvben néha kicsit furcsán hat némelyik.

Nanog, nagyon jó, ha javul a szemkontaktus! Nálunk sajnos ez hullámzó és most már elég régen hullámvölgyben vagyunk, csak akkor emeli rám (vagy másra) a tekintetét, ha akar valamit. Köszönésnél azért figyelmeztetésre legalább abba az irányba néz, ahol a másik személy van. Felnőtt autik azt mondják, hogy ez nekik szenzorosan rossz. Hát ha szenzorosan rossz, akkor terhelni kell fokozatosan. Ez bejött eddig minden szenzoros túlérzékenységre nálunk. Úgyhogy gyakoroljuk.

Labolen, ez tök jó! Z. érti, ha suttogni kell, csak nem figyel. Állandóan rá kell szólni. De eszerint van remény!

Miri, ezen már sokat gondolkodtam. Mégis hogyan tanítsa meg az ember pl. a népmeséket, mikor a való életben kinevetnék, ha így beszélne. Minden egyes fordulathoz fűzzek kommentárt, ahogy a szótárban van? Nem egyszerű...

Részsikerünk: Az oviban az asszisztensünk bevezette, hogy cicás matrica csak akkor jár, ha ebédnél csöndben marad. Az infó átment és egyszer már csöndben is maradt. (Nem énekelt.) Már csak arra kell rámenni, hogy mindig így legyen.

Miri: ez aranyos, hogy így használja is, és tök jó, hogy így megértette a jelentésüket. Az tényleg jó kérdés, hogy ezeket ismerni kell, de nem használjuk őket. Kvázi mint egy káromkodást. De hogy ezt hogy érteted meg vele...


Szanya: érdekes, hogy ezt a szemkontaktust erőltessem, mert megszokja. Jó ötlet.

Hangerő: nem mondom, hogy magától tudja, de ha rászólok, érti mit akarok, mert a ne ordibálj ugye nem egy pozitív utasítás, és nem is tudta értelmezni, hogy akkor mit csináljon helyette. Most meg nekem is van eszköz a kezemben, hogy akkor a hármast. Az emúban tanultam egy anyukától, tök jó.

Labolen, csak óvatosan, mintha új ételt vezetnél be. És elég, ha arra néz (orra, homlokra), nem kell a szembe.

Igaz, igaz. De én nem vagyok ezekben nagyon következetes, azt hiszem annyi fog megmaradni, hogy néha rászólok, hogy nézzen rám, ha hozzám beszél. De amúgy neki nem is ezzel van gondja, ha valamit nekem mond, akkor nagyon jól néz rám. De pl köszönésnél, nem is köszön, nem hogy észrevenné a másikat. :O Na ezt gyakoroljuk majd.

Hangerőskálánk nekünk is van. Z. tök jól tudja, hogy melyik ember-ember távolsághoz hányas számú, milyen fajta hangerő tartozik. Az alkalmazása viszont... még gyakorolunk!