Az autizmussal élő gyermek sajátos gondolkodását, látásmódját a család tagjainak meg kell tanulniuk megérteni, emellett megtalálni azokat a tevékenységeket, utakat, feladatokat, amelyeken keresztül segítői és társai lehetnek az autizmussal élő gyermeknek. Mindez nagyon különböző dolgokat jelenthet egy családban: az apák és anyák megosztva a szülői feladatokat vehetnek részt a nevelésben; a nagyszülők gondozói és”bébiszitter” feladataikon túl, szerepüknél fogva gyakran a tanulási folyamatok aktív segítői is; a testvérek pedig sokszor mint a legfontosabb kortárs állnak az autizmussal élő testvérük mellett, a megfelelő támogatással a fejlődés biztos terepét tudják nyújtani az érintett gyermekek számára. Mindazonáltal azt hiszem, hogy minden család egyedi a szerkezetét, a benne élők személyiségét és közös, vagy egyenkénti teherbírásukat illetően is, és a szakembereknek abban kell őket támogatni, hogy a lehető legharmonikusabban és legtermészetesebben tudjanak együtt élni.
Ajánlott irodalom: Balázs Anna: Autista a testvérem (Kapocs Kiadó)
Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.
