Az óvoda- és iskolaválasztás autizmussal élő gyermek esetén nem könnyű. Mérlegelnünk kell, hogy mi lenne gyermekünk számára a legjobb választás. Ha nagyon enyhén érintett autizmusban, diagnózis sincs, csak a szülő érzékel kisebb furcsaságokat, akkor megpróbálkozhatunk a segítség nélküli óvoda-/iskolakezdéssel. Amennyiben már rendelkezünk diagnózissal, akkor szinte biztosan szüksége lesz gyermekünknek segítségre az óvodai és iskolai évek alatt. A segítség csak részben jelenti a gyógypedagógiai órákat. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott intézményben a tárgyi és személyi feltételek megvalósuljanak, az óvónők autizmus irányú továbbképzésben részesüljenek, a gyógypedagógus, és esetlegesen az asszisztens is autizmus szakirányú végzettséggel, ill. gyakorlattal rendelkezzen. Mind az integrált, mind pedig a szegregált oktatás elkezdése előtt feladataink vannak; az alábbiakban részletezzük az óvodai/iskolai jelentkezés előtti teendőket.
- Ha van már diagnózis a gyermekpszichiátertől, akkor az óvoda megkezdése előtt a helyileg illetékes Szakértői Bizottságnál (TKVSZRB) kell jelentkezni, ahol a bizottság vizsgálatát követően megtörténik az óvoda kijelölése, a fejlesztési irány és óraszám meghatározása. A Bizottságok javasolhatnak a gyermek mellé gyógypedagógiai-asszisztenst is. A Szakértői Bizottságok kizárólag oktatási kérdésekkel foglalkoznak, a juttatásokat itt nem lehet igényelni! Néha jó ötlet előre körülnézni az intézmények között, de gyakran nem. Mind pozitív, mind a negatív irányú félreértés előfordul. Az is gond, ha az előre kinézett, megszeretett intézmény nem kijelölhető a gyermek számára, de előfordul, hogy az "utcáról" bejövő szülőt részleges, pontatlan információk alapján elutasítják az intézmények. Jobb megoldás, ha a TKVSZRB által ajánlott intézményeket nézzük meg, kiválasztjuk a legszimpatikusabbat, és az vagy rögtön ad befogadó nyilatkozatot, vagy az elhelyezés előtt a TKVSZRB egyeztet az óvodával, vagy iskolával. Nehezebb helyzetekben előre felhívják az intézményt, vagy az önkormányzat oktatási osztályát is. A honlapon található lista (autista gyermekeket fogadó óvodák) mellett érdemes használni a www.kir.hu "intézményi adatok" menüpontját, ahol az intézmények alapító okirata megtekinthető, és ott ellenőrizni, hogy a szimpatikus/befogadó iskola, vagy óvoda mit vállal(hat) hivatalosan.
- Szegregált óvoda esetén a gyógypedagógus és asszisztens a helyszínen adott. Integráció esetén az óvoda biztosítja a gyógypedagógust és az asszisztenst a gyermeknek. A gyógypedagógust alkalmazhatja bölcsőde/óvoda/iskola, de a legtöbb kerületben EGYMI (Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény) vagy más szakszolgálat utazótanárai dolgoznak az intézményekben. Ide adják le az igényeket, első körben itt érdemes egyeztetni, és gond esetén hozzájuk fordulni. A feltételek meglétét ellenőriznie kell a TKVSZRB-nek is, így itt is fontos jelezni az ellátás problémáit. Hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, de hivatalból továbbítják a panaszokat, és próbálnak közvetlenül is megoldást találni. A "fejlesztő pedagógus" fogalma megtévesztő lehet, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését (szakirányban képzett) gyógypedagógusnak kell ellátni. (Fejlesztőpedagógusként gyakran alkalmaznak tanfolyamot végzett óvodapedagógust, vagy tanítót,ill. az ELTE ilyen irányú továbbképzése sem készít fel sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásra). Fontos a pontosítás, mert jószándékú, de tájékozatlan óvodák fejlesztést ígérnek a szülőknek, ők pedig nem értik, akkor miért nem kijelölhető az intézmény. Sajnos a valamilyen (tanulásban akadályozott, logopédia, hallás-, látás- mozgás- stb) szakon képzett gyógypedagógus sem feltétlenül garancia a fejlesztés színvonalára.
- Amennyiben nem kap a gyermek az előírtnak megfelelően asszisztenst, ill. gyógypedagógiai órákat, azt az önkormányzat oktatási osztályán/polgármesternél/jegyzőnél/járási tankerületi vezetőnél reklamálhatja meg a szülő.
- Az iskola megkezdése előtt ismételten részt kell venni a Szakértői Bizottság vizsgálatán. A szegregált és integrált oktatás mellett lehetőség van alapítványi iskolára is, ami félintegrációt jelent: alacsonyabb létszám, normál vagy egyéni tanmenet, esetleg asszisztens biztosításával. Jellemzően nem használnak vizuális segédeszközöket, de bízzunk benne, hogy ez rövidesen változni fog.
- Ha a gyermek egyáltalán nem integrálható, és még a szegregált oktatásba sem illeszthető be, akkor magántanulói státuszt kap. Ez esetben bejárhat az iskolába, de nem kötelező, viszont az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon számot kell adnia tudásáról. Magántanulói státuszt igen ritkán ajánl a TKVSZRB, és érdemes vigyázni vele. Ha az intézmény sugallja, hogy kérje ezt a szülő, akkor az iskolának semmilyen ellátási kötelezettsége nincs. Ha az iskola javaslatára, vagy a TKVSZRB döntése alapján magántanuló a gyermek, akkor ez heti 10 órás órakeretet jelent, ami az intézményben igénybevehető. SNI gyerek csak a TKVSZRB javaslatával "tehető magántanulóvá", és a fejlesztési órák járnak!
- Normál tanmenetű iskolában kérhetünk felmentést bizonyos tárgyakból, és a Szakértői Bizottság gyógypedagógiai órákat is biztosít. Asszisztenst a lehető legritkább esetben biztosítanak, ezért sajnos küzdeni kell.
Köszönjük Kovácsné T. Krisztina gyógypedagógusnak (3/1-es TKVSZRB) a cikk megírásához nyújtott segítségét!