Te hogyan éreznéd magad, ha egyik nap arra mennél be az oviba vagy az iskolába, hogy a gyereked nincs ott és a pedagógusoknak fogalma sincs arról, hogy hova lett? Kívánom, hogy ne éld át ezt az érzést!
A napokban a többedik olyan történetet hallottam, amelyben autista gyermeket vesztenek el a pedagógusok.

Kép: Lauri Väin, Flickr
Milyen hibák állnak a háttérben ezekben a konkrét esetekben?
- Óvodai kapu, kertkapu gyermekzárral el nem látva, a nembeszélő gyerek simán kisétál az udvarról
- Általános iskolában a portás nem ül a helyén, az autista gyerek kimegy kicsit villamosozni, pár főútvonal keresztezésével
- Gyógypedagógiai iskolában a délutáni hazamenetelkor a szülők az előtérig mehetnek csak be, a tömeges kiengedéskor a nembeszélő gyerek simán kisétál szülő nélkül és elindul hazafelé
- Iskolai kiránduláskor a gyerek a többiektől elmarad, mert a pedagógusok rosszul mérték fel, hogy hány gyerekre képesek egyszerre odafigyelni.
Csak a szerencsének köszönhető, hogy a gyerekek előkerültek.
Korábban már ejtettünk róla szót, hogy hogyan előzhetjük meg a nagy bajt.
Nem lehet eleget ismételni a nyomkövető és azonosító karszalag fontosságát. De szeretném hangsúlyozni: Az intézmény vezetőjének a kötelessége az intézmény biztonsági rendszereinek és folyamatainak felülvizsgálata, a gyermek biztonsága pedig az intézményben/iskolai programon, kiránduláson töltött idő alatt a pedagógusok felelőssége!