A családok gyakran küzdenek azzal a problémával, hogy úgy érzik, nincsen elég idejük gyermekeikre. Mi hisszük, hogy minden család egyedi, ezért annak meghatározása, hogy mennyi és milyen figyelem irányuljon a gyermekekre szintén egyedi. A figyelemnek valójában nem is annyira a mennyisége, sokkal inkább a minősége érdekes: tudjuk, hogy mit szeretnénk megtanítani egy gyermeknek és azt a hétköznapi tevékenységek közé illesszük be (mint az esti fürdés, a hazaút, vagy a közös vacsora). Fontos, hogy a testvér ne érezze, hogy háttérbe szorul, szervezhetünk „apás” vagy „anyás” délutánt csak neki, csak vele, az ő igényeire és örömforrásaira koncentrálva. Figyeljünk arra, hogy az autizmusban nem érintett gyermekünknek sérelmei és negatív érzelmei is lehetnek testvérével kapcsolatban, beszéljünk ezekről, fogadjuk el jogosságukat és segítsük megoldásukat.
Fórumunkban az autizmussal élő gyermekek testvérei is kérhetnek tanácsot sorstársuktól. Bors Krisztián bemutatkozása itt olvasható.
Egy cikk a témában: OnlinePszichológia.hu
Az autizmusban érintett családok összetartóerejének növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, hátrányos helyzetük csökkentése program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósul meg.
