2017 November 20., Monday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Fejlesztősök fejlesztése

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet lehetőséget biztosít az autizmussal élő gyermekek az ideálist megközelítő fejlesztésére.

A szakértői bizottság akár heti 20 órás fejlesztést is megállapíthat a fejlesztő nevelésben lévőknek.

Az óraszámok módosultak: a korai fejlesztés, oktatás és gondozás 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra, a fejlesztő nevelés legalább heti öt óra. A „legfeljebb” szó maximalizálja az óraszámot, amely lehetne több is abban az életkorban, amely a legértékesebb a beszédindítás szempontjából, viszont a „legalább” szó már időt ad a sokrétű fejlesztésre.

Az óraszám megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek állapotát, szükségleteit és a család terhelhetőségét. Ez utóbbi különösen fontos a mi térségünkben, ahol a szülők nehezen tudják megoldani a gyermekeik foglalkozásokra történő behozatalát. A környékünk támogató szolgálatai igyekeznek a szülők igényeit teljesíteni, de tovább kellene bővíteniük a szállító kapacitásukat.

Bennünket legtöbbször a mátészalkai szakértői bizottság jelöl ki. A munkatársaik általában előre egyeztetnek velünk az adott gyermek óraszámáról. Nehéz előre tervezni, de ez már egy iránymutató szám. Ez egyrészről azért fontos, mert a fejlesztést végző intézménynek fel kell készülnie az óraszámváltozásokra, másrészről a fenntartónak számolnia kell az esetleges pedagógus létszámváltozással. Érdemes a szülőknek érdeklődni, hogy hogyan alakul vagy alakítható gyermekük óraszáma.

A tanév során módosítható az óraszám a fejlesztő pedagógus javaslatára. Tehát a szülőnek már a fejlesztés kezdetekor két lehetősége van az óraszámok alakítására: a szakértői bizottságnál és a fejlesztést biztosító intézménynél.

A rendelet szerint a fejlesztés egyéni, csoportos /legfeljebb hat gyermekből álló/, illetve vegyesen – egyéni és csoportfoglalkozáson – is történhet. Tehát egy pedagógus egy-hat gyermekkel foglalkozhat egyszerre. Egy pedagógus egy autista gyermek = jó arány /de előfordulhat, hogy két pedagógusra is szükség van egy órán – főleg a beszédindítás időszakában/.

Elgondolkodtató:

Továbbá szerintem ez azt is jelentheti, hogy egy pedagógus egy gyermekkel egyéni foglalkozást tart akkor is, ha pl.: a társas kapcsolatok fejlesztését a leendő óvodai csoportban vagy iskolai osztályban valósítja meg.

Társas kapcsolatok fejlesztésében hosszú távon nehéz eredményt elérni, ha állandóan egy teremben folyik a munka. Életszerű helyzetet – ahol zsibongnak, ricsajoznak, lökdösődnek, piszkálódnak, hangosan nevetnek a gyerekek – csak valós helyen lehet megoldani.

Egy gondolatébresztő lehetőség:

Az öt és fél éves Pistikének a fejlesztő nevelés keretében heti 20 egyéni órát ír elő a szakértői bizottság júniusban. Szeptembertől a pedagógiai szakszolgálat egy autizmusban képzett gyógypedagógusra bízza Pistike fejlesztését. A szülő kérése, hogy Pistike a jövő szeptembert a tagintézményi óvodában kezdhesse. Összehangolt ”team” munkával ez megvalósítható.

Pistike autizmus specifikus fejlesztése egyéni foglalkozásokkal kezdődik. Novemberre már a szomszédos szobában lévő Julcsihoz is átjárnak napi rendszerességgel. Januárban már Pistike és Julcsi a tanáraikkal együtt játszanak másik három gyermekkel. Ez helyi szervezést igényel a fejlesztő pedagógusok között.

Márciustól heti rendszerességgel átjárnak a leendő óvodai csoportba is, ahol az egyéni fejlesztő órák számát fokozatosan emelik. Ez még nagyobb összehangolt munkát igényel Pistike szülei, fejlesztő gyógypedagógusa és az óvodapedagógusok részéről egyaránt.

Jövő szeptemberben Pistike már az óvodába jár, és ott kap autizmus specifikus fejlesztést.

Rengeteg előnye van:

  • az autizmussal élő gyermek megismeri a leendő óvodáját a számára biztonságot nyújtó személlyel,
  • megkönnyíti számára a beilleszkedést az óvodai csoportba,
  • fokozatosan tud hozzászokni a társaihoz,
  • szülei megismerik a befogadó óvodát, a vezetőséget, és a lehetséges jövőbeni óvodapedagógusokat,
  • a többi gyermek előzetes felkészítést kap az autizmusról „gyermeki szinten” a gyógypedagógustól, az óvodapedagógustól, akár az autizmussal élő gyermek anyukájától, apukájától vagy a testvérétől,
  • előzetes szülőértekezleten a többségi szülők szintén kapnak felkészítést az autizmusról,
  • ezáltal elfogadóbbá válnak az óvodai dolgozók és a többségi szülők,
  • az ASD gyermeket nevelő szülő hozzáállása is jobb lesz,
  • az óvodapedagógus testközelből látja, ahogyan a gyógypedagógus foglalkozik a gyermekkel,
  • a gyógypedagógus tanácsokat adhat az autizmussal élő gyermekekről az óvodai dolgozóknak,
  • kollegiális viszony alakulhat ki az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok között.

Az ilyen típusú integrációval pénzt lehet megspórolni, vagy a nem „létező pénzekből” előzetes előkészítést, felkészítést szervezni.

Jó tanács a szülőknek: a jó fejlesztő pedagógus jó fejlesztési tanácsait otthon is tartsák be.

Kovács Róbert

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.