Valamennyi országgyűlési képviselőt megkeresi az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Éfoész) annak érdekében, hogy az új polgári törvénykönyvből (Ptk.) kikerüljön a teljesen korlátozó gondnokság intézménye.
A szervezet - az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint - azt kéri a képviselőktől, hogy nyújtsanak be módosító indítványt a Ptk. cselekvőképességi részéhez, és javasolják a teljesen korlátozó gondnokság törlését a kódexből. A szövetség véleménye szerint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság a jelenleg hatályos kizáró gondnoksággal megegyező jogintézmény, amely megfosztja az egyént jogaitól, továbbá ellentétes a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló - Magyarországon 2008 óta hatályos - ENSZ-egyezménnyel.
Az Éfoész a cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése mellett más változtatásokat is javasol az új Ptk. februárban nyilvánosságra hozott tervezetének cselekvőképességet tárgyaló részéhez. A www.szerintunkigy.blog.hu-ról elérhető javaslatuk szerint a cselekvőképesség részleges korlátozására irányuló bírósági határozatnak olyan összetett vizsgálaton kell alapulnia, amely az orvosi mellett gyógypedagógiai, pszichológiai és az érintett szociális helyzetét feltáró szakvéleményt is magában foglal.
A szervezet több javaslatának az a célja, hogy a törvény megakadályozza a gondnok önkényes eljárását. Így rögzítenék a jogszabályban, hogy a gondnok köteles együttműködni a gondnokoltat segítő többi szakemberrel, valamint bármely döntés meghozatalakor köteles arra törekedni, hogy az általa gondozott véleményének, akaratának megfelelően járjon el.
Beemelnék a jogszabályba a gondnokság alá helyezés kötelező, legfeljebb háromévenkénti felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy a gondnokság a képességek hiánya miatt szükséges, ám ha a gondnokság betölti funkcióját, az adott képességek fejlődhetnek.
A szervezet egy másik javaslata szerint a gondnok és a gondnokolt közötti vita esetén, mivel a gyámhatóságtól "nem várható el objektív döntés" (mivel egyszerre kinevezője, munkáltatója és törvényességi ellenőre a hivatásos gondnokoknak), a hatóságnak meg kellene hallgatnia a gondnokoltat és az általa meghatalmazottat is.
Az Éfoész továbbá általánosságban megállapítja, hogy bár a tervezet több megfelelő jogintézményt is nevesít, illetve támogatandó elvet emel be az alapelvek közé, a konkrét szabályozás mégsem tükrözi ezek lényegét, másfajta szemléletét.
A kormányzati tervek szerint 2014. január elsején hatályba lépő törvény tervezetét szerdán kezdte tárgyalni a parlament. A vitában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a változtatások közül kiemelte, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná.
A kormany.hu-n olvasható hétfői közlemény szerint a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény magyarországi végrehajtásáról készült nemzeti jelentést szeptember 20-21-én vizsgálta meg Genfben az egyezményt felügyelő bizottság. Az eseményen Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tárcaközi küldöttség élén vett részt.
Forrás: MTI
