2017 October 22., Sunday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Autizmus diagnózis és az óvodai ellátás

2011-ben Nehezítő és elősegítő tényezők az autizmussal élő gyermekek óvodai integrációjában című szakdolgozatomban írtam az autizmus diagnózis fontosságáról. Néhány részletet idézek belőle:

„Az óvodai finanszírozás szempontjából az autizmus diagnózis meglétének kiemelkedő szerepe van. A diagnózissal magasabb fejkvótát hívhat le az intézmény, és a csoportlétszámban három fővel számolhat. Ebből a nézőpontból azok az óvodák, ahol több gyermek van – főleg SNI gyerekek – ott arányaiban több anyagi forrásból lehet gazdálkodni. Ez azt vonja maga után, hogy több gyógypedagógust tud alkalmazni. Ezt mutatja a 7. táblázat. Lásd: Mellékletek Kivételt képez a 30-nál kevesebb gyermeket ellátó óvoda. Feltételezem, hogy ezek az óvodák plusz forrásból gazdálkodnak, esetleg alapítványok tartják fent.

Összevetettem, hogy az óvodák hány autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermeket integráltak, és milyennek ítélik meg az integrációjukat. (8. táblázat) Lásd: Mellékletek E szerint 11 óvodában, ahol 10 vagy több gyereket integráltak, nagyobb arányban voltak sikeresek (10 óvoda), mint sikertelenek (1 óvoda). Ez azt mutatja, hogy a tapasztalatok növelik az eredményességet. A 9. táblázat kissé megtévesztő: az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyermekek óvoda utáni továbbhaladását mutatja annak függvényében, hogy az óvoda mennyi gyermeket integrált. Két tényező miatt nem „érvényesek a számok”:

  • a sajátos nevelési igényű gyerekeket, főleg az autizmussal élőket nem lehet egymás teljesítményével, képességével összehasonlítani. Autizmus spektrum zavarokban a „spektrum” szó pontosan kifejezi, hogy a gyengétől a magasan funkcionálóig változhat a gyermek képessége, amelyet a saját szükségletei egész élete során alakíthatnak, pl.: életkora, érdeklődése, személyisége, képességei, erősségei, autizmusban való érintettség/ az egyes területek érintettsége,
  • a szülők és a lakókörnyezet adta iskolatípusok.

Szerintem minden gyermeknél más a siker megnyilvánulása. Minden pedagógusnak meg kell ismernie a gyermek „kiinduló pontját”, és azt, hogy milyen körülmények között tudta teljesíteni a hozzá igazított elvárásokat.
Számomra érdekes, hogy az autizmussal élő vagy autisztikus tüneteket mutató gyerekek aránya közel egyforma. (10. táblázat) Lásd: Mellékletek Ha a 7. és a 8. kérdésben választható „7 vagy több” választ ha 7-nek veszem, akkor mindössze 41 autisztikus tüneteket mutató gyermekkel van több ezekben az óvodákban az autizmussal élő gyermekekkel szemben.

Ez azt eredményezi, hogy az óvoda még azt a kevés plusz támogatást sem tudja igénybe venni, mint amit lehetne. Tehát fele annyi szakembert tud így alkalmazni ez a 100 óvoda. /Ez akkor áll fenn, ha azt feltételezem, hogy az összes autisztikus tüneteket mutató gyermek valóban kap autizmus diagnózist. Ennek viszont kicsi az esélye./ Dupla ennyi gyógypedagógus, autizmus szakember dolgozhatna az autizmussal élő gyermekekkel. Ha meg lenne ezeknek a gyerekeknek is a diagnózisa, akkor a jelenleg diagnózissal rendelkező gyerekek fejlesztése is jobb lenne.

Az óvodákban még nem releváns a gyermek IQ-ja. Annál fontosabb lesz ez az iskolában. Sőt még a szegregált iskolákban is. Az én autista csoportomba azért nem kerülhet be egy kisfiú – aki mélyen érintett autizmusban –, mert az IQ-ja magasabb, mint az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozóknak. Az IQ túl nagy hangsúlyt kap ma hazánkban, ami nem pozitív tényező az autizmussal élő gyerekek integrációjában….

Ha az autizmussal élő gyermeknek nincsen autizmus diagnózisa a szakértői bizottságtól, akkor nem veheti igénybe az ingyenes korai fejlesztést, és iskola előtt legalább egy évet óvodába kell járnia. Ez három alternatívát von maga után:

  • szegregált óvodai csoportot, ahol csak autizmussal élő gyermekek vannak,
  • részleges integrációt – szegregált óvodai csoportot, ahol többféle fogyatékosságú gyermek is van,
  • integrált óvodai csoportot, többségében ép gyermekekkel.

A csoport megválasztása függ az ASD gyermek szükségleteitől és a lakóhely közelében lévő óvodai lehetőségektől. Ha a szülő megteheti, elviszi gyermekekét szegregált óvodába. Ilyen óvoda ma még nagyon kevés működik hazánkban. Az előbbinél több olyan csoport van, ahol különböző fogyatékosságú gyerekek vannak egy közösségben, de ezek száma is kevés, és földrajzi eloszlásuk sem egyenletes. Sok szülő számára félelmet kelt, hogy ezek a csoportok elsősorban szegregált oktatási intézményekben találhatóak. Ezért nem választják ezt az alternatívát.

Az autizmussal élő gyerekek többségének az integrált óvodai csoport lehetősége marad. Ezért óriási szükség van arra, hogy az óvoda minél nagyobb sikerrel tudja integrálni a hozzá irányított ASD gyermekeket. …

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagyon súlyos viselkedés problémával küzdő gyermek óvodai integrációja nem javasolt. Bármennyire is nehéz kijelenteni, de ilyen esetekben az óvodavezetőnek kell eldöntenie a gyermek felvételét vagy eltanácsolását, mivel figyelembe kell vennie az egész csoport biztonságát.”

 

Kovács Róbert gyógypedagógus

www.akor.hu

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.