2017 June 27., Tuesday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Kik tudnak a gyerekem autizmusáról?

Frissen diagnosztizált gyermekek szülei gyakran kérdezik, hogy eltitkolják-e a gyermek autizmusát a környezet elől. A válaszhoz először nézzük meg azt, hogy kik tudnak már most a diagnózisról, és kik azok, akik később tudomást fognak erről szerezni.
 
 
Diagnózis előtt:
Esetleg a szülők, közeli rokonok, gyerekorvos, védőnő vagy egy-egy hozzáértő látogató tudhatja/sejtheti. Szomszédban lakó gyógypedagógus, pedagógus, autizmusban érintett szülő vélelmezheti. Ha a szülők járnak a babával játszótérre vagy bölcsibe, akkor pl. autizmusban tapasztalt másik szülő vagy bölcsis gondozó észreveheti. Idősebb gyerek esetén az óvónőnek, tanítónak, tanárnak feltűnhet és elküldheti a gyermeket szakértői bizottsághoz.
 
Ha már van diagnózis, akkor tudják: 
  • Akik a diagnózist adják.
  • Akikkel közöljük (és akiknek ők pletykálnak).
  • A fejlesztő. Ha olyan helyen kapja a gyerek a fejlesztést, ahol van csoportos megbeszélés a fejlesztők között, akkor az összes fejlesztő. 
  • Az orvosokkal ill. asszisztensekkel általában közölni kell ezt az információt.
  • GYES és emelt családi pótlék igénylése esetén a MÁK ügyintéző. (Felnőttkorban még további hivatalok ügyintézői.)
  • A kormányhivatal dolgozója, aki a közgyógy kártyát (és aki a parkolási kártyát) intézi. 
  • OEP ügyintézők.
  • A szülő munkáltatója és/vagy könyvelője, ha a szülő fogyatékossági támogatást kér.
  • Facebookon autizmus irányában aktív tevékenység esetén a facebookos ismerősök közül azok, akik figyelik a tevékenységünket.
  • Ha intézünk a gyereknek postán autizmussal kapcsolatos dolgokat és emiatt levelet kapunk olyan egyesülettől, alapítványtól, amelynek a nevében szerepel az autizmus, akkor a postás és az egyesület/alapítvány ügyintézője. (Ha a postás kint hagyja a levelet a postaládák tetején, akkor a szomszédok.)
  • Szülőképzésen vagy szülőtalálkozón a részvételt követően sorstárs szülők.

 

Szakértői vizsgálat után tudja: 

  • A szakértői bizottság. 
  • Ha fellebbezünk a szakértői bizottsági vélemény ellen, akkor a kormányhivatali ügyintéző, majd a felülvizsgálatot végző team.
  • A gyermeket fogadó intézmény pedagógusai (ha érdekli őket egyáltalán). Amennyiben a pedagógusok vagy szülők közlékenyek, akkor általában szinte az összes szülő és általuk a gyerekek. Ha esetleg történt az intézményben érzékenyítés, akkor az azon részt vevők. 
  • A gyerek utazó gyógypedagógiai ellátását végző intézmény vezetője és a gyerek ellátásában részt vevő gyógypedagógusok és egyéb fejlesztők.
  • Csoportos autista fejlesztés esetén a csoportban részt vevő gyerekek és szüleik.
A legtöbb esetben a furcsa viselkedés és szokatlan kommunikáció észrevehető (az érintettség mértékétől függően), tehát gyakran észre is veszi a külső szemlélő. Viszont nem biztos, hogy szóvá teszi. Miért?
  • Kíméletből (család)
  • Udvariasságból (idegenek)
  • Nem érdekli (bárki)
Attól, hogy észreveszik, hogy a gyerek furcsa, még nem feltétlenül tudják, hogy autista, megfogalmazódhat ez az emberekben máshogy is (a furától és neveletlentől az egész súlyos jelzőkig bármi előfordulhat). Ha viszont tudják/közöljük, hogy autizmus, akkor onnantól tudni fogják, hogy a gyerek autista, de ez még nem jelenti azt, hogy ismerik az autizmust, vagy hogy utána fognak maguktól nézni,  vagy változtatni fognak a viselkedésükön és ítéletükön. 
 
Tehát először azt kell eldönteni, hogy ha titokban akarjuk tartani a diagnózist, akkor egyrészt lesz-e eredménye (csak akkor lehet eredménye, ha a gyerek annyira enyhén érintett, hogy még a szakembereknek is fejtörést okoz a diagnosztizálása), másrészt le tudunk-e mondani azokról az előnyökről, amelyek azzal járnak, ha ezt a kérdést többé-kevésbé nyíltan kezeljük (azaz le tudunk-e mondani a támogatásokról, fejlesztésről, stb.).
 
Amennyiben nem mondunk le a diagnózis által elérhető előnyökről, akkor a következő lépésben azt kell eldönteni, hogy a következő szituációban ahol ez téma lehet, mit várunk az információ kiadásától: támogatást, megértést, esetleges diszkrimináció megszűnését, pillanatnyi nyugalmat és mekkora az esély, hogy ez teljesüljön is. Hiszen az autizmusról keveset tud a közvélemény, vagyis sokszor egy rövid információnál hosszabb tájékoztatásra van szükség, amit megadni nem mindig van kedvünk, időnk, lehetőségünk.
 
Edina, Frézia, köszönöm, hogy segítettek a cikk megírásában!

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.