2017 December 12., Tuesday

LOGIN
Regisztráció
Avatar
Nincs még fiókja?

Regisztrációjával hozzáfér a letölthető feladatokhoz, vizuális eszközökhöz és hozzászólhat a fórumhoz is, valamint feliratkozik hírlevelünkre és elfogadja a felhasználási feltételeket.

Elfelejtettem a jelszavam - Elfelejtettem a felhasználónevet

Felhasználási feltételek

Username
Jelszó
Remember me

Termékajánló

Szenzoros problémák és autizmusspektrum-zavarok

Az autizmussal élő emberek mások számára érthetetlennek tűnő viselkedése mögött sokféle ok húzódhat meg. Ha megpróbáljuk megérteni ezeket az okokat, ahelyett, hogy megpróbálnánk elnyomni, megszüntetni magát a viselkedést, rájövünk, hogy az adott személy szemszögéből nézve teljesen logikus és érthető.

A folytatáshoz kattints a Bővebben gombra vagy a cikk címére!

Régóta ismert az is, hogy a szokatlan viselkedések sokszor az autizmusspektrum-zavarokhoz társuló szenzoros problémákra vezethetők vissza. Fontos tehát, hogy amikor szülőként vagy szakemberként szeretnénk megérteni, miért gondolkodik, kommunikál, viselkedik a gyermek vagy felnőtt teljesen másként, mint ahogyan az adott helyzetben várnánk, térképezzük fel a szenzoros reakciókat is.

Remélem, hogy ezzel a rövid} cikkel hozzájárulhatok ahhoz, hogy a mindennapokban még jobban figyeljünk erre a lehetőségre, és próbáljuk megelőzni vagy kezelni a szenzoros problémákból fakadó gondokat.

Képzeljük el, milyen lenne, ha a langyos zuhany, a gyengéd simogatás fájna, más emberek hangját pedig úgy érzékelnénk, mintha folyton kiabálnának. Vajon hogyan viselkednénk, ha így lenne? Próbáljuk meg elképzelni azt is, hogy nem igazán érezzük az ízeket, a fájdalmat, vagy a hideget. Hogyan viselkednénk, ha így lenne? Ezek persze csak példák, de az autizmussal élő felnőttek önéletrajzi írásaiban számtalan példát találhatunk azzal kapcsolatban, hogy a különböző szenzoros nehézségek hogyan befolyásolják a mindennapi életet. További segítséget jelenthet a megértéshez, hogy a napokban magyarul is megjelent Olga Bogdashina könyve, mely teljes körű áttekintést nyújt erről a fontos témáról1.

 

Gyakran előforduló szenzoros problémák és társuló tünetek:

A szenzoros problémák megértése nem mindig egyszerű feladat, mivel ezek a nehézségek -mint minden más az autizmusban - egyénenként nagyon eltérőek, és egyes személyek esetében is változékonyak lehetnek. Az ingerekre adott túlságosan erős, vagy éppen túl gyenge reakciók bármely érzékszerv esetében előfordulnak. Az egyes érzékszervek szenzoros érzékenysége hullámzó lehet: az a hang, mely egyik nap elviselhetetlen, máskor nem okoz panaszt.

Ráadásul előfordulhat, hogy ugyanaz a személy, aki nyilvánvalóan nagyon érzékeny a hangokra, intenzíven keresi a tapintási ingereket, tehát a különböző érzékszervek nem egyformán érzékenyek. Valamennyi érzékszerv tekintetében tapasztalhatunk szokatlan reakciókat, az alábbiakban összegyűjtöttem néhány példát:

Hallás: Az egyik szembetűnő és ezért mások számára is jól érthető viselkedés, ha a gyermek befogja a fülét, hogy kizárja a számára kellemetlen hangokat. Még ilyenkor sem mindig könnyű megérteni, hogy pontosan mi volt zavaró, mivel a többi ember talán nem is veszi észre, vagy nem érzi zavarónak azokat a hangokat, melyeket a gyermek kétségbeesve megpróbál elkerülni.

"A következőkben csak néhány olyan hangot fogok megemlíteni, amelyek még mindig annyira felizgatnak, hogy be kell fognom a fülem, hogy ne halljam őket: kiabálás, zajos és zsúfolt helyek, a polisztirén megérintése, léggömbök megérintése, zajos autók, vonatok, motorkerékpárok, teherautók és repülőgépek, építkezésen használt zajos járművek, kalapálás és dörrenések, elektromos eszközök használata, a tenger zúgása, filctollak hangja színezéskor, valamint a tűzijáték." (T. Joliffe et al 1997. 14. o.)2

Más gyermekeknél azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan ütemes zajt keltenek, például kopogtatnak, kocogtatnak. Ezekben az esetekben ésszerű magyarázatnak tűnik, hogy ezzel a technikával a gyermek szabályozza és kiszámíthatóvá teszi a bejövő ingereket. Lehetséges az is, hogy a zajkeltés kellemes és végre elegendő ingert jelent a személynek.

Egyensúly (vesztibuláris) rendszer: Egyes gyermekek nagyon szeretik a pörgést, forgást, mások ellenkezőleg, nagyon bizonytalanok, félénkek mozgásos helyzetekben.

Látás: "Talán mivel azok a dolgok, amelyeket látok, nem mindig keltenek megfelelő benyomást bennem, nagyon sok dologtól megijedek: az emberektől, és különösen az arcuktól, a nagyon erős fényektől, a tömegtől, a hirtelen megmozduló dolgoktól... a saját árnyékomtól..." (T. Joliffe 1997. 16. o.)3. Másoknál azt tapasztaljuk, hogy látásuk rendkívül kifinomult és éles.

Tapintás: Gyakori az érintések kerülése. Az öltözködéssel kapcsolatos gondok szintén összefügghetnek a tapintási ingerekkel összefüggő túlérzékenységgel. Számtalan példát ismerünk, amelyek viszont a tapintási ingerek keresésével kapcsolatosak. Az egyik leghíresebb ezek közül Temple Grandin4 szorítógépe, de sajnos vannak ezzel kapcsolatos nagyon veszélyes magatartások is: önsértő viselkedések, vagy túl magas ingerküszöb fájdalom és hő esetén.

Ízlelés: Az étkezési problémák, válogatás hátterében gyakran az ízekre vagy az ételek, italok állagára való szokatlan érzékenység áll. A nem ehető, túl forró, vagy nagyon hideg dolgok megkóstolása pedig utalhat ingerkereső viselkedésre.

Szaglás: Egyik diákunk megmagyarázhatatlanul ingerültté vált egy olyan játéknál, amikor egy babzsákot adogattunk egymásnak. Mivel ez a gyermek beszélt, szerencsére el tudta mondani, mi zavarta, így megtudtuk, hogy számára nagyon kellemetlen a parfümök illata. Amikor egy tanár megfogta a babzsákot, parfümje illata átkerült az eszközre is, és ez már elviselhetetlen volt. Sajnos nem mindig vagyunk olyan szerencsések, hogy magyarázatot kapjunk, de fontos, hogy számoljunk a túlérzékenység lehetőségével.

Egy másik példa azzal kapcsolatos, hogy a szaglás lehet fontos tájékozódási lehetőség: egyik diákunk nyilvánvalóan bőrüknek illatáról azonosítja az embereket. Egyesek pedig keresik az intenzív szagokat, illatokat.

Proprioceptív (testünk, érzékszerveink, belső szerveink érzékelése) érzékelés: Ennek a rendszernek a zavara többek között magyarázhat étkezési, szobatisztasági és mozgásos problémákat.

Néhány, a gyakorlatban már jól bevált megoldási javaslat, amelyet egyénre szabottan alkalmazhatunk:

  • A környezet adaptálása az autizmussal élő személy szenzoros igényeihez. Ennek egyik elemeként sok autizmusspecifikus intézmény alakít ki szenzoros szobát. A környezet tervezéséhez tartozik a szenzoros túlterhelés tudatos elkerülése is. Fontos, hogy gondoljunk arra, hogy a számunkra természetes és gyakran kellemes ingerek fájdalmasak és zavaróak lehetnek autizmusban. Lehet, hogy a szép dekoráció, a kellemes háttérnek szánt halk rádió, a lámpák fénye, a beszélgetés halk moraja elviselhetetlen. A környezet tudatos tervezéséhez sorolhatjuk a nehéz helyzetekre való felkészítést, az előre jelzést, a különböző biztonsági intézkedéseket és szükség esetén a védőeszközök használatát. (pl. önsértő gyermekeknél védőruházat, zajérzékeny gyermekeknél fülvédő stb.)
  • Stratégiák tanítása, melyekkel a személy elkerülheti a stresszt. (pl. kedvelt zene hallgatása utazás közben).
  • Deszenzitizációs technikák alkalmazása, melynek során lassan, fokozatosan hozzászoktatjuk a személyt a számára megterhelő ingerekhez.
  • Szenzoros integrációs terápia alkalmazása, melynek során a központi idegrendszer ingerfeldolgozó képességének megerősítése és egyensúlyba hozása a cél.

Végül zárásként egy fontos idézet: "El kell mondani a szülőknek, hogy az, amit gyakran problémás viselkedésnek szoktak nevezni, valójában az élet nehézségeire (a félelemre és a frusztrációra) adott közvetlen reakció..." (Therese Joliffe et al 1997. 25. o.).


Őszi Tamásné
gyógypedagógus


Hivatkozások: 
1Olga Bogdashina (2008) Valódi színek - érzékelés és észlelés az autizmus spektrum zavarokban; AOSZ, Geobook Hungary Kiadó Szentendre

2Therese Joliffe, Richard Landsdown, Clive Robinson (1997) Egy személyes beszámoló Kapocs, Budapest
3lásd ugyanott
4Temple Grandin és Margaret M Scariano (2005) Segítség! Autizmus!

Néhány, a témához kapcsolódó irodalom: 

Erik Schopler (2002) Életmentő kézikönyv szülőknek

Hilde De Clercq (2008) Mama, ez itt egy ember vagy állat? - Könyv az autizmusról; 
lásd: Esőember, 2008. - XII. évfolyam, 2. szám Kapocs Kiadó, Budapest

Donna Williams (2001) Autizmus - egyes szám első személyben Pannonica Kiadó; 
lásd: 2001. - V. évfolyam, 2. szám: 

Seth F. Henriett (2005) Autizmussal önmagamba zárva; Kapocs Kiadó, Budapest
lásd Esőember, 2005. - IX. évfolyam,2 szám: 

Haselfux Péter (2008) A félelem nem úr - Autista vagyok? /A remény nem csal meg; Efo Kiadó és Nyomda
lásd Esőember, 2008. - XII. évfolyam, 2. szám: ... 

Tony Attwood (2008) Különös gyerekek, 7. fejezet: Az ingerfeldolgozás zavarai; Animus Kiadó Budapest

 

Forrás: AOSZ: Esőember folyóirat, 2008. december, XII. évfolyam 4. szám

 

 

Kapcsolódó cikkek

Az auti.hu oldal süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el a Jogi Nyilatkozatot.